Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - HISTÓRIA DOBOVICZKI ATTILA T. • Lantos Ferenc festőművész konfliktusa Csendes Lajossal, a megyei pártbizottság ideológiai titkárával. Rekonstrukciós kísérlet
DOBOVICZKI ATTILÁT. LANTOS FERENC FESTŐMŰVÉSZ KONFLIKTUSA CSENDES LAJOSSAL, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IDEOLÓGIAI TITKÁRÁVAL Rekonstrukciós kísérlet ■ Hosszú évekig tartott, míg rábeszéltem magam, hogy kutatóként megnézzem, milyen, a Pécsi Műhelyre, a műhely tagjaira, szűkebb környezetükre vonatkozó anyagok találhatóak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Ódzkodásom leginkább a különféle szóbeszédeknek volt köszönhető, amelyek a múlt „kibeszéletlenségéből”, a jelentések konkrét tartalmára, körülményeire vonatkozó információk hiányából vagy éppenséggel a különféle szóbeszédekből adódtak: ki volt ügynök, ki kiről jelentett. Kutatóként a „hasonló” múltfeldolgozások mutattak példát, mindenekelőtt a „Festő” fn. vizsgálati dossziék nyilvánosságra kerülése és annak kontextualizálása a Törvénytelen avantgárd című kötetben. De ugyanígy említhetném Szőnyei Tamás kutatásait, egyrészt a magyar underground zenei szcéna megfigyeléseit feldolgozó Nyilvántartottak (2005), másrészt a hazai irodalmi életre vonatkozó Titkos írás című (2012) munkáit. Végül az az érv győzött meg, hogy az állambiztonsági iratok alapján zajló mikrotörténeti kutatások számos izgalmas részletet tárnak fel a vizsgált korszakra vonatkozóan - még ha a rekonstruálható történetek az állambiztonsági jelentések sajátos silterén keresztül jelennek is meg. Pécsen az állambiztonsági, azaz a politikai alapú és a belső elhárítással kapcsolatos megfigyelések a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Osztályának III/III-1. Alosztálya feladatkörébe tartoztak. Az itt keletkezett iratok azonban igencsak hiányosak: közismert, hogy az 1989-es iratmegsemmisítések során számolatlanul zúztak össze iratokat, dossziékat. Egy jelentős részükről készült ugyan iratmegsemmisítési jegyzék, de a tartalmuk örökre elveszni látszik. Kutatásom a levéltárban ennek megfelelően tanulságos eredménnyel járt: amíg a műhely tagjaira vonatkozóan relatív kevés irat, jelentés található, addig a mesternek, Lantos Ferencnek önálló operatív dossziéja volt „Sorstárs” fedőnéven, a dossziét azonban megsemmisítették. A feljegyzés szerint a Lantos személyére vonatkozó bizalmas nyomozást 1969-ben lezárták (a dosszié nyitásának dátuma sem ismert). Lantos neve ugyanakkor több ún. munkadossziéban, a beszervezett ügynök saját jelentései közt felbukkan. Ezek közül a dossziék közül a legfigyelemreméltóbb a 3.1.2. M-37310 sz. kétkötetes munkadosszié, amely az 1958-tól „Pécsi”, majd 1962-től „Kutas Árpád” fedőnevű ügynök anyagait tartalmazza. A korábban a Dunántúli Naplónál, a megyei napilapnál újságíróként tevékenykedő Weidinger Vilmost terhelő adatok alapján, 1956-os véleménycikkeivel zsarolva szervezte be ügynökként a rendőrség. Az Erkel Ferenc Zenei Gimnáziumban 1958-ban indult el a képzőművészeti tagozat, ahol Lantos kezdetektől tanított. A gimnázium magyartanára természetesen nemcsak Lantosról készített jelentéseket, hanem rendszeresen beszámolt a gimnáziumi kollégákról, a város íróiról, ismerősökről, diákokról írt egy 2022/1 76