Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - HISTÓRIA DOBOVICZKI ATTILA T. • Lantos Ferenc festőművész konfliktusa Csendes Lajossal, a megyei pártbizottság ideológiai titkárával. Rekonstrukciós kísérlet
téneteket a kutató számára igazi kincsesbányává teszi.37 Weidinger Vilmos egyébként nem sokkal később munkahelyet váltott, 1970-től nyugdíjazásáig kollégiumi nevelőtanárként dolgozott a Zipernovszky Károly Gépipari Technikum és Szakközépiskolában. Onnantól jelentései is megszűntek, aktáját 1977-ben lezárták. S hogy Csendes Lajossal mi történt? Az ő pártkarrierje szinte tipikusnak mondható: az 1930-as születésű, paraszti származású, tehetségesnek is nevezhető kadarkúti fiatal a háború után népi kollégistaként - a pécsi Martinovich kollégium titkáraként végezte el a tanítóképző főiskolát, s innen egyenes út vezetett számára a Magyar Dolgozók Pártjába. Itt 1952-ben a Baranya megyei pártbizottság agitációs- és propaganda osztályának a munkatársa lett, majd rövid ideig a Baranya megyei párt végrehajtó bizottságának oktatási főelőadója. 1955-től a Baranya megyei pártbizottság mohácsi járásának harmad-, majd első titkára. Az 56-os események után, 1957-ben került vissza Pécsre, ahol a megyei pártbizottság agitációs- és propaganda bizottság munkatársa, majd 60-tól osztályvezetője, egyben a helyi napilap, a Dunántúli Napló politikai irányítója volt. 1964-ben Csendes Lajost a megyei Pártbizottság ideológiai titkárává választották meg. 1968-ban mint az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára a Munka Érdemrend arany fokozatú kitüntetését kapta meg Losonczi Páltól. 1971-ben - kevés ismert írásos anyagai közt - jelent meg a Kulturális életünk helyzetéről és feladatairól című dolgozata, amely a márciusi megyei kulturális aktívan elhangzott beszédének leirata. Ebben Csendes az előzőekhez mérten már-már békülékeny hangnemben nyilatkozott a helyi művészetről: „Az eddigi hivatalos és társadalmi jellegű értékelések, megjegyzések főképpen a képzőművészet irányában tartalmaztak sok és szerintünk is reális kritikai elemet. Igaz, hogy születtek értékes alkotások, alkotóművészeink legjavát a szocialista építés és a szocialista ember fejlődése, formálódása foglalkoztatja. Viszont szemtanúi lehetünk annak, hogy az egyébként helyes útkeresési, kísérletezési kedv esetenként zsákutcába vezet, modernizmust szül. Ez a jelenség országosan és helyileg egyaránt tapasztalható. Pécs-Baranya képzőművészeti fejlődését a periódusosság jellemzi. Az egyes szakaszok jellegét a belső forma és stílustörekvések intenzitása és a külső befolyás jellege, hatékonysága szabja meg. Az utóbbi éveket az jellemzi, hogy felerősödtek a non-figuratív tendenciák. Nem állunk szemben az útkereséssel, ha csak elkerülhetjük, adminisztratív eszközökkel sem avatkozunk be ízlés és stílus kérdésekbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondunk az ideológiai, esztétikai vitákról, a kulturális élet és a művészetek eszmei befolyásolásáról, irányításáról. Tiszteletben tartjuk a jó értelemben felfogott alkotói szabadságot, elismerjük az útkeresés létjogosultságát, az ízlés differenciáltságát, az egyén és az egyes csoportok ízlésének jelenlétét. De mindez nem jelenti, hogy szabad utat nyithatunk a rossz alkotások és a periférikus ízlés számára, hogy tevékenységgel, passzivitással vagy mint anyagi mecénások hozzájáruljunk egyébként meglévő, de szűk közönségbázissal rendelkező vagy sznob réteg által támogatott divatos áramlatok, irányzatok vezető szerepének, monopolhelyzetének kialakításához. Ez az álláspontunk természetesen nem csak a képzőművészetre, hanem mindenfajta művészetre és művészeti termékre vonatkozik.”38 Lantos tevékenységére is kitért, igaz, név nélkül és csak utalásképpen: „Az utóbbi időben a Mohácsi Farostlemezgyár és a Bonyhádi Zománcgyár lehetőséget adott képzőművészeinknek a farost, illetve a zománctechnika kifejlesztésére (sic!), amelynek örülünk.”39 Csendes Lajost nem sokkal később „utolérte sorsa”, a kor szóhasználatával élve „érdemei elismerései mellett más, fontos beosztásba helyezték”. 1971-ben, Losonczi Pál, a Minisztertanács elnökének embereként az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője lett. Ám egy malőr következtében parkolópályára, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és 2022/1 86