Korunk 2022 (III. folyam 33.)
2022 / 1. szám = A sértődés kultúrái - MŰHELY RADNAI DÁNIEL SZABOLCS • Szörényi–Bródy: egy szerzői együttműködés mítoszai és törései (1965–2021)
portfolió fölött is diszponáló Fotex Rt.-nek, egészen sokáig (1999-2012) elnöke volt az Artisjus jogvédő irodának, a Zwack Unicum reklámarca lett stb., Szörényi Levente gyakorlatilag feloldódott a korai, saját hangját kereső (de már az első demokratikusan választott konzervatív kormány által is támogatott) jobboldali identitásiparban. Túl azon, hogy feltűnt az MDF rendezvényein, igen gyakran kommentált közéleti-politikai, de főképp a nemzeti történelemmel kapcsolatos témákat a médiában, számos írása és interjúja jelent meg a Csurka István szerkesztette Magyar Fórumban, hobbi-őstörténeti és -régészeti kutatásba fogott a Pilisben (könyvet is publikált a témában 126) - ez utóbbi miatt pedig igen hamar elterjedt róla, hogy Attila hun király sírját keresi a Holdvilág-árokban. Meglehetősen plasztikusan jellemzi a Bródy szerepvállalásához sok szállal kötődő kilencvenes évekbeli liberális, centralista értelmiség véleményét Szörényiről Esterházy Péter egy 1993-as nyilatkozata: „Ha például Szörényi Levente, aki a szakmájában kiváló és fontos férfiú, eltéved, és hihetetlen ostobaságokat latybatyol a tévében - mért is főműsoridőben? -, akkor azt bizony ki kell nevetni. Ezzel teszünk jót Szörényinek, az országnak, a Szörényi támogatta pártnak és saját magunknak. Szörényi a gitár mellett van a helyén, akkor van a világ rendben. Ha még fáj minden csók. Nem pedig ha Szent Istvánról rizsázik rőzseláng mellett.”27 Szörényi és Bródy politikai természetű konfliktusának epizódjai - szemben a korábbi, 1990 előtti összetűzéseikkel, melyek amolyan rockzenei „belügyek” maradtak - legnagyobb részben már a sajtó és a televízió nyilvánosságán keresztül zajlottak. A pontos eseménytörténet felgöngyölítése kissé nehézkes feladat, elsősorban azért, mivel a konfliktus főszereplői, Szörényi és Bródy utólag sok esetben másképp emlékeznek bizonyos mozzanatokra, illetve a nyilvános és a (nem dokumentált) privát közlések egymásba fonódása is bonyolítja a helyzetet. Ugyanakkor két momentum mindenképp kiemelendő. Elsősorban az 1992 augusztusában íródott, nem kevés rasszista-antiszemita elemet tartalmazó híres-hírhedt Csurkadolgozat (Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán) megítélése vert éket kettejük közé, hiszen mint egy 2008-as Bródynyilatkozatból kiderül: „Én felháborítónak találtam, Levi meg annyit mondott: végül is igaza van, nem? Ez után, úgy éreztem, nincs miről beszélnünk - már ami a közéletet illeti.”28 A következő, hasonló jelentőségű momentum pedig az 1993 augusztusában bemutatott Atilla, Isten kardja című rockopera volt, melynek munkálatait Szörényi Bródyval kezdte el, ám a dalszövegeket végül az MDF ismert politikusa, Lezsák Sándor írta. A leszálló ágban lévő kormánypárt kurzusművének is tekinthető (összességében negatív kritikai visszhangot kapott) alkotásról így nyilatkozott Bródy egy 1995-ös interjúban: „Leventével a viszonyunk azóta igazán rossz, amióta a köztünk lévő feszültség nem maradt az asztal körüli vitáknál, hanem manifesztálódott egy olyan műben, amellyel semmiképp sem tudok egyetérteni. Ezek után igazán nehéz lesz a közös művészi munkát folytatni. Soha nem voltunk egyformák, és mindig nagyon sokat vitatkoztunk, de amikor létrehoztunk valamit, azt mindig közösen tettük. A köztünk feszülő ellentéteket és eltérő megközelítéseket közös művekben tudtuk feloldani vagy felmutatni. Az Atilla esetében ez nem jött létre, így lehetetlenné vált, hogy együtt írjuk meg. És ez már nagyon nagy szakadás.”29 E feszült viszonyt jól jellemzi, hogy Szörényi Levente nem fogadta el a meghívást Bródy János 1994-es sportcsarnokbéli karácsonyi koncertjére, illetve kicsivel később, 1995 tavaszán Bródy sem ment el a Szörényi 50. születésnapja alkalmából rendezett vacsorára.30 Illetőleg e szakadáshoz az is hozzátartozott, hogy a (párt)politikai nézeteltérések fényében 1990 után a két alkotó egészen másképp kezdte értelmezni (visszamenőlegesen) a közösen létrehozott műveket, mindenekelőtt az egyébként is megosztó István, a királyt.31 A Szörényi és Bródy közötti világnézeti konfliktus a kilencvenes évek második felétől egyrészt rögzülni, másfelől oldódni látszott. Jóllehet a politikai ellentétek- 2022/1 92