Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 6. szám = Performativitás a művészetekben - TÉKA SEBESTYÉN KINGA • Történelmi önarckép újragondolva
SASSZÉ SEBESTYÉN KINGA TÖRTÉNELMI ÖNARCKÉPEK ÚJRAGONDOLVA Lőrinc László: 25 szelfi a reformok korából ■ A 25 szelfi könyvsorozat záródarabjaként jelent meg Lőrinc László történelemtanár és Rátkai Kornél grafikus 25 szelfi a reformok korából című könyve, melynek műfaját meghatározni egyetlen szóval meglehetősen nehéz, de ugyanakkor elnagyoló munka is lenne. Lőrinc László neve ismerős lehet különböző történelmi tárgyú tankönyvekből, segédkönyvekből, történelmi cikkekből vagy éppenséggel a történelmi legendákat vizsgáló weboldalról. Látható tehát, hogy a szerző határozott történészi profillal rendelkezik. A kötet szakmai lektorai, Nagy Mariann és Repárszky Ildikó szintén történészek. Adja magát tehát a megállapítás, hogy a 25 szelfi a reformok korából nem más, mint egy, a reformok korának magyar vonatkozásban fontos történelmi eseményeit bemutató kötet, mely annyiban más a többi hasonló témát feldolgozó íráshoz képest, hogy modern, internetes műfajok keretében mutatja be a történelem kiemelkedő pillanatait. Ha azonban itt megállnánk, akkor sem műfaji, sem tematikus szempontból nem láthatnánk a kötet egyediségén, s ezzel együtt figyelemfelkető jellegén túl a könyv sajátos lehetőségeit, amelyek egyfelől a könyv szerkesztésmódjából, másfelől a tematikus sokszínűségéből származnak. Utóbbi felől nézve a 25 szelfit, elmondható, hogy többet és mást is tartalmaz a könyv, mint azok az emblematikus és mindenki által ismert reformkori események, amelyek fémjelzik a korszakot, így például az 1848-as forradalom előkészítése és lefolyása, a gőzgépek feltalálásával a gépesítés vagy a bonyolult nemzetiségi kérdések. Helyet kapnak ezek mellett ugyanis olyan történelmi események és figurák is, akik amellett, hogy fontosak, a maguk nemében egyediek is, de a köztudatnak mégsem olyannyira ismert alakjai, mint Kossuth Lajos, Déryné Széppataki Róza, Tisza Kálmán vagy éppenséggel Petőfi Sándor. Jó példa lehet erre rögtön az előszót követő első rész, melyben Karacsné Takács Éva arról posztol, hogy Széchenyi István dedikált példányt küldött neki a Hitel egyik példányából. Széchenyi István neve senki előtt nem ismeretlen, sőt a Hitelt is többször említjük, akár az iskolai történelem- vagy irodalomórákon is, ugyanakkor feltételezhetjük, hogy Takács Éváról vagy lányáról, Karacs Terézről kevesebbet hallottunk, pedig korukban épp olyan újító gondolkodásúak voltak, mint ahogy Széchenyi. Takács Éva írónő volt, aki értekezéseiben a nők és férfiak azonos szintű taníttatásán és a koedukáción túl a parasztok iskoláztatása mellett is kiállt, s ez utóbbival gyakorlatilag ő is részese volt annak a hosszú programnak, ami bukdácsolva ugyan, s több képviselőn és törekvő személyen keresztül végül elvezetett a rendek közötti szakadékok felszámolásához, ami a politikai helyzetet illeti legalábbis. Folytatva anyja gondolkodásmódját, Karacs Teréz 1846-ban olyan lánynevelő intézetet nyitott, amelybe nem csak nemesek lányait vette fel. Folytatva a Tényleg.com Kolibri, Bp., 2022. 113 Itéka