Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-12-03 / 134. szám
A KÖZLÖNY DIÁN. Az állatgyógyászati szaknak az országos magyar egyetemnél olly karba tételét, hogy az, egyrészt a közgazdászati tekintetben hazánk egyik nevezetes iparágát képező baromtenyésztés érdekének megfeleljen, másrészt pedig, különösen a lovas katonaság , mint hazánk védelmének egyik fötényezője, kellőleg elláttathassék : a kormány szükségesnek tartja , annálfogva 1. Tábori kovácsok képezésére az egyetemnél egy új tanári állomás 1000 pert évi fizetéssel rendszeresíttetik, s ezen állomásra dr Szabó Alajos kineveztetik. 2. Az állatgyógyászati szakban az eddig volt tanítói segédek egyesített fizetéséből egy segédtanítói állomás állíttatik föl. 3. Tanítói segédeküt pedig azon segélydíjas növendékek alkalmazandók , kik eddig álrodalmi költségen a bécsi egyetemnél képeztettek, s jövendőben ide átteendők. Kelt Pesten, nov. 29-én 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány, Kossuth Lajos, elnök. — Megkülönböztetési igényt időnkben csak személyesen kivívott érdemmel nyerhetünk. — A születési és vagyoni előjog az igazság és méltányosság itélőszéke előtt soha sem volt érdem, legfelebb szerencse; ezekre a közvélemény ítéletét már régebben ki is mondá. E végre rendeli a honvédelmi bizottmány, hogy ezután magyar seregeink bármelly ezredei és zászlóaljaiba, bár minő nevezetű hadfik (kadétok) fel ne vétessenek, akik pedig már mint olylyanok léteznek, hadfik lenni megszűnvén, érdemeik szerint ruháztassanak fel altisztségekkel. Ezen rendelet végrehajtásával a hadügyminister bizalik meg. Kelt Budapesten, november 30-kán 1848. Az orsz. honv. bizottmány. — Ezentúl senki főtisztségre a honvédseregnél nem alkalmaztatik , sem előléptetésre számot nem tarthat, ha csak a kirendelt előleges bizottmány előtt képességéről a próbát le nem tette. Megvizsgáltatik pedig. 1- ér. A szolgálati szabályokból, a magyar honvédsereg számára kiadott rendszabálykönyv szerint. 2- ér. Beoktatási és gyakorló szabályokból, a nemzetőrsereg számára kiadott szabályok 2., 3., 4., 5. füzete szerint. 3- er. A századok belső administratiojának kezeléséből Melczer Andor „Unterricht des gemeinen Infanteristen“ czímű munkája szerint. 4- er. A harcztudományból „Feldinstruction für Infanterie, Cavallerie und Artillerie“ czimű Olmützben megjelent könyv szerint. 5. A hivatalos levelezésből. 6. A számadások összetételéből. E két utósó tárgyból a bizottmány saját belátása szerint. A vizsgáló bizottmány elnöke Pesten. Pándy Soma, főparancsnoka az 1-ső hadmegyének. Ülnökök: Szottfried őrnagy, Hartmann kapitány és Molnár főhadnagy. A honv. bizottm. rendeletére Nádosy Sándor, ezredes. — A vidéki futárok vagy kiküldöttek ezennel hivatalosan felszólíttatnak, miszerint a fővárosba érkeztükkor, név és tartózkodási helyek följegyzése végett, az elnöki kiadóhivatalban magukat azonnal bejelentsék. Kelt Pesten nov. 30. 1848. Várszeghy János, honv. bizottmányi irod. igazgató. — A kereskedési ministeriumtól. A Budapest és Pozsony között az ellenség betörése által megzavart szekérpostai közlekedés helyreállítása czéljából f. é. december elejétől kezdve az említett helyek között az eddigi postavonaton hetenként háromszor ideiglenesen málhaposták fognak életbe léptetni, és a következő rendben: Budáról Indulási idő: Hétfőn délután 4 órakor. Szerdán ,, „ Szombaton,, ,, Pozsonyból Indulási idő: Hétfőn estre 7 órakor Szerdán „ Pénteken „ Pozsonyba Érkezési idő: Kedden estve 7% órakor. Csütörtökön ,,Vasárnap ,, ,, Budára. Érkezési idő: Kedden éjjeli 10% órakor. Csütörtökön ,, Szombaton11 1. Ezen málhapostákkal a levélpostán kívül, pénz és egyéb küldemények és 3 utazók podgyászaikkal fognak szállíttathatni. Az utazók a szokott feltételek alatt s mértföldenkint fizetendő huszonhat pengő krajcrár díj mellett vétetnek fel. Pogyászaikból 40 fontnyi súly és 80 pengő frityi értékre szállítási díj nem vettetik. — Budapesten, november hó 28. 1848. A honvédelmi bizottmány meghagyásából, Ambrus Mihály. — Kereskedési ministeriumtól. A temesvári főposta-igazga- tóság a fenforgó körülmények tekintetéből, Szegedre helyeztetett át. Budapesten, nov. 29. 1848. A honvédelmi bizottmány megha-gyásából. Ambrus Mihály, ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlés a dec. 2--i ülésről. A képviselőkez ülésében az adókivetési s behajtási törvényjavaslat befejeztetett. A közmunkák teljesítése eltöröltetett, adóaránylagi pénzfizetéssel járulandván ezentúl mindenki a közmunkák teljesítéséhez. — Habs- Jburgi Ferdinánd Sopron megyéhez küldött manifestuma, és Windischgrätz proclamatiója jövő ülésben kerülend szőnyegre. Nov. 30. 97—ik ülés a képviselőknél. (Vége). Országos határozat az 1848. nov. és dec. és 1849. évi első hat havi adó tárgyában. (Folyt, és vége). Ezek szerint a központi választmány következőleg módosított szerkezetet hoz javaslatba: III-ik Fejezet. Házadó. 1. §. Azon városokban, hol a lakházak állandóal bérbe adhatók, minden házbirtokos hitelesen kimutatandó jövedelme után fog adózni. Még pedig az egész jövedelemből 10 rész igazítási és fentartási költségek fejében lehuzatván, ekkér számított jövedelme 4 százlékijával. 2. §. Azon házért vagy szállásért, mellyben a tulajdonos lakik, vagy mellyet maga számára fentart, azon jövedelem számíttatik, mellyet azon ház vagy szállás, ha bérbe adatnék, behozhatna. Az illető birtokos ez után fizetendi az 1-ső §-ban meghatározott adót. 3. §. Mind azon kir. városok, vagy külön képviseleti joggal felruházott mezővárosok, mellyek az 1-ső §. rendelkezése alá nem esnek, fizetnek minden egyes szobától bolttól s egyéb helyiségtől (localitas) 24 krt. 4. §. Azon városok, mellyek törvény által választó helyet jelöltettek ki, vagy törvényhatósági székhelyek, vagy bár nem illyenek is, de 6000 lélekre menő lakossággal bírnak, minden egyes szobától, bolttól s egyéb helyiségtől 16 krt. 5. §. Minden egyéb helyek, akár község akár puszták, minden szobától s egyéb helyiségtől 8 krt. 6. §. Házadó alól kivétetnek: a) Minden gazdasági épületek. b) Azon épületek, mellyek a II. Fejezet b) pontja szerint haszonbéri szerződésbe betudattak. 584 A javaslat III. Fejezetét (melly ezután IV—ik leend), a keresetadót illetőleg: A középponti választmánynak az 1, 2, 3, 4-ik §§-okra nincs észrevétele. Az 5—ik §-ot következőkép javasja szerkeztetni: §. A kézi munkások keresetadó fejében a vidéken divatozó egy napi bér háromszoros összegét fizetentik. §. A kézművesek és mesteremberek a vidéki kézi munkásokra az 5. §. értelme szerint vetett keresetadót négyszeresen, minden legény után kétszeresen fizetendik. A 6-ik §-ban, melly a kereskedők keresetadójáról szól, a 6 százlélit 10 százlélűa tavalja emeltetni. A javaslat IV-ik Fejezetére, a pálinkaadóra, nincs észrevétele. A javaslat V-ik Fejezetét, melly az italmérési adóról szól, következőkép javalja szerkeztetni: A italmérési adóról. 1. §.Az italmérésért az avval foglalkozók a IV-ik Fejezet értelme szerinti rendes adón kívül fizetnek: a) Pest városában 15 frtot. b) Külön képviselettel bíró királyi városokban 10 frtot. c) A többi kir. városokban és külön képviselettel biró mezővárosokban 6 frtot. d) Azon városokban, mellyek választó kerületi főhelyek, hatósági székhelyek, vagy 6000 rétekből álló lakossággal bírnak 3 frtot. e) Egyéb helyiségekben s pusztákon 2 frtot. 2. §. Ha az italmérők vendéget is fogadnak, azt szállással, vagy étellel ellátják, az 1-ső §. értelme szerinti adót kétszeresen fizetik. A javaslat Vl-ik Fejezetét, a személyadóról, a központi választmány következőképen javalja: §. Minden 18 évtől 60 évig levő munkaképes férfi, és nő személyadó fejében fizet 8 krt. A javaslatt VII. Fejezetét a távolléti adóról a középponti választmány úgy javalja módosíttatni, mint az az 1848-ik évi budget tárgyalásakor a képviselőház által már megállapíttatott. Távolléti adó. 1. §. Azok, kik egyesült Magyarországban s a kapcsolt részekben már egy év óta fél évet nem töltöttek, azon mennyiséget, melly az adóból reájok s birtokaikra vettetik, három szorosan tartoznak lefizetni. 2.§. A fentebbi háromszoros adózás terhe alól kivételnek: a)Kik 24 éves korukig oskolai tanulásért tartózkodnak az ország mondott határain kívül. b) Kik tapasztalás végett utaznak s illy okból akár egyszerre, akár ismételve két évi időszaknál többet nem fordítottak. c) Kik közhivatalnál vagy kormánymegbízásnál fogva tartózkodnak az ország mondott határain túl, amíg illyetén alkalmaztatásuk tart. A javaslat kivetésről és kezelésről szóló 4-dik §-ban azon elv lévén kimondva, hogy a megkívántaló közmunkák is az országos adó irányában lesznek ezután kivetendők, erre nézve nem mulaszthatja el a központi választmány megjegyezni, hogy ezen elv alkalmazása káros hatást szülhet s aránytalanságot foglal magában. Káros hatást szülhet, mert a nagyobb földbirtokosok, kivált az urbériséget vesztettek, kik a kármentesítés még eddigi nem teljesítése miatt a szükséges fogatokat alig szerezhették meg maguknak, birtokaikat, a reájok rovandó szerfelett nagyszámú közmunka miatt, s alig művelhetnék. Aránytalanságot, mert, minden legszabadabb állományok példája szerint is, a közmunkák nem az adó , de a létező munkaképes erő aránya szerint vettetnek ki. Kinek több fogat és munkás kéz van rendelkezése alatt, az többet, kinek kevesebb, az kevesebbet dolgozhat. Kinek sok a szekeres fogata, az utat is többet használja, mint kinek kevesebb. Ha csupán az országos adó irányában történnék a kivetés, a fuvarosok, kik az utat leginkább használják, kevéssé terheltetnének. Az utakhoz szükséges mindennemű kiadáshoz mindenki adója arányában járuljon, de nem a természetben kiszolgáltatandó munkáknál is. Ezek szerint addig, míg a közmunkák törvényhozásilag részletesen rendeztetnének , a központi választmány következő ideiglenes országos határozatot hoz javaslatba: Országos határozat. A hatósági s községi közmunkákról. Addig is, míg a törvényhozás a közmunkák iránt részletes törvényt hozand, határoztatik: 1. §. Hatósági és községi utak készítéséhez s fentartásához mindenki sorskülönbség nélkül, közmunkával járulni tartozik. 2. §. A közmunkák hatóság által fognak a szükséghez képest kivettetni. 3. §. Az aránylagos kivetés alapjául szolgáland minden a hatóság területén levő fogat, és 18. évtől 60. évig levő munkaképes férfi. 4. §. Ha a hatóság vagy község valamelly közmunkát létetni határozott, a vidék s illetőleg község családfői közt, birtokukban levő fogat és családokhoz tartozó férfierő számához aránylag, osz- tátik fel a munka. 5. §. A családfők a reájuk eső napszámösszeget vagy önerejük , vagy fogadott erő által kiállítani kötelesek. 6. §. Hatósági közmunka fejében egy fogatra és egy férfira évenként 4 napnál, községi munka fejében 3 napnál több közmunka nem vettethetik. 7. §. Minden egy egyénnel kiállított fogat egy fogat-és gyalognapba , 3 gyalognap egy fogatnapba számítandó. 8. §. Kik távolabb lakás végett a közmunkákhoz nem járultak, a hatóság többi része által viselt közmunkás teherhez aránylagos napszámok értékét, a közmunkákra fordítandót, fizetendik a fogat és férfierő mennyiségéhez képest. 9. §. A közlekedési eszközök készítéséhez és fentartásához szükséges pénzbeli költség a hatóság s illetőleg község lakója által az országos adó aránya szerint, kivetett házi adóból fizetendő. Nov. 27-ikén, 1848. Ágoston. A központi bizottmánytól felállított elvekkel meg van elégedve , de nem látja át, miért kelljen a háznak e tárgyban új határozatot hoznia, holott már azelőtt hozott erre nézve határozatot. Elnök. A mostani kormányelnök lévén ezelőtt a pénzügyminiszer, és most is ő vivén a pénzügyi tárczát az ezelőtti és mostani javaslat ellentétben nem állhat egymással. Lónyay Menyhért. Az előbbi javaslatban az 1848-ki költségvetés volt azt most azonban már nem lehet használni, mert az idő csaknem egészen elmúlt. Bezerédj István: Mielőtt az átalános vita befejeztetnék, arra kívánnám figyelmeztetni a képviselőházat, hogy az adókivetésben a progressivitásnak semmi nyomát nem látom, márpedig a jelen mozgalmaknak fő czélja az, hogy a szegényebb sorsúakon segítsünk anyagilag és szellemileg. Felhívok akárkit, lehet-e olly adórendszer nélkül, melly a szegény ember érdekét tekintetbe vegye, mostan boldogulni ? Nem lehet, s azért múlhatatlan kelléknek látom, hogy az adórendszer a progressives elvét magában foglalja. Ne gondoljuk, hogy a szegény embernek igényeit s reményeit bármelly alkotmányos formákkal kielégíthetjük, ha annak anyagi jólétén segíteni nem fogunk. Ne gondoljuk, hogy a gazdagabbaknak igaz érdekeit fen tudjuk tartani, ha csak a szegényebb osztálynak követelései ellen nem biztosítjuk, annyiban, hogy törvény szerint tartozik azt tenni, mit a szegényebb osztály tőle követek Kérem tehát a házat, ne mellőzze el, ezen mindeneknél fölebb álló tekintetet, mert ebből tüstént észreveszi a nép, mire céloz az új rendszer, s azért kívánom, hogy már az első törvény úgy alkottassák, miszerint a nép érdekei tekintetbe vétessenek. Átlátom én azt, hogy itt a progressivitást teljes rendszerességében előadni nem lehet, de van egy pont, úgymint a személyes adó, hol mód nyílik a progressivitást életbe léptetni addig is, míg az adó- s rendszer egész kiterjedésében tárgyalás alá jöhet. Azon pontnál, midőn előfordul, meg fogom tenni észrevételeimet, de előre is kell rem a tisztelt házat, úgy méltóztassanak intézkedni, hogy a progressives elve ki ne zárassák. A 10. §-ig a központi bizottmány javaslata változás nélkül elfogadtatik. Palóczy László. Az mondatik a 10. §-ban, hogy a katonai szállásolás mindenkinek egyenlő terhe leend. Ennek úgy is kell lenni, de ha az eddig fizetett járulékok és rendszer megmaradnak , úgy nem lesz mindenkinek egyenlő terhe, mert tudjuk, hogy az úgynevezett salmagátis egy krajczár fizettetik a katonáért, s azért ad neki a gazda szállást, ágyat, fűtést, s meg az ételéhez szükséges kellékeket, ami nagy költség, s annak fejében a fizetendő krajcrár nemcsak nem némi kárpótlás, de egyátalában semmi. S illy módon a katonai szállásolás nem lesz egyenlő teher mindenkire nézve, mert azok fogják leginkább érezni a teher súlyát, hol nagyobb seregek összevonatnak , t. i. a transennalis helyek lakói; ezek érzik csak legjobban, hogy a szállásolással járó deperdita többre megy, mint az egész évi adó. Hogy tehát mindenkinek egyenlő terhe legyen, mivel lehetetlen minden helyre katonát szállásolni , szükséges, hogy a terhet érezze az is, ki katonát nem tart, s elégítse ki azt, aki kénytelen katonát tartani. Kívánnám tehát, határozza el a ház azt, hogy még most az okszerűbb rendszer életbelépéséig a törvényhatóságok által a helybeli körülmények nyomán kiszámítandó, és a pénzügyi ministérium által jóváhagyandó áron fizettessenek azok, kik katonákat tartanak. Aki katonát nem tart , legalább pénzzel fizet, így lesz aztán egyenlő a teher.Elnök. A deperdita nem a beszállásolásból származott, hanem onnan, hogy a takarmányt nem a piaczi, hanem a Maria Thereziától megállapított tariffa szerint kellett az adózónak adni. 1843-ban úgy egyezett az országgyűlés a kormánybiztosokkal, hogy a természetbeni teljesítésekért 1 millió frt fizettessék; ha pedig a beszállásolási költséget is a status akarja viselni, akkor e végre 3 millió frt sem lesz elég. Azért a katonák beszállásolása végett sokkal jobb épületeket haszonbérbe kivenni, mintsem minden egyessel a beszállásolási fizetés végett külön alkudozni. Hogy e tekintetben a követelés igen magasra fogna hágni, mutatja Pozsony példája, hol sok lakos 2—3 húszast örömestebb fizet, mintsem hogy a salmagalis krajczárért szállást adjon egy embernek. B e s z e, Palóczyt pártolja , mert kiért szállást adni katonának, lehetetlen. Tudja, hogy sok helyen a parasztok inkább megszöknek és elrejtőznek, csak hogy a katonának szállást ne adjanak. A többség a központi bizottmány javaslatát fogadja el. Palóczy László. A szerkezet indítványom szerint így állana „a katonai szállásolás addig, míg aziránt okszerű rendszer életbe léptethetik, a helybeli körülmények nyomán a törvényhatóságok által kiszámítandó, s a pénzügyi ministérium által meghatározandó ár szerint mindenki egyenlő terhe leend,“ e szerint ki maradna a szerkezetből „az eddig fizetett járulékok és rendszer szerint.“ II. fejezet a földadóról olvastatván. Palóczy most nem tartja tanácsosnak, illy nagy adó kivetését, mert bár jelen körülmények közt a státus szükségei nagyok, mégis sok ember ezen adót nem lesz képes fizetni, azért a földadót százlákra kívánja leszállíttatni. A többség az a) pontot elveti a b) c) d) pontokat pedig elfogadja. Ezzel az ülés eloszlott. Dec. 198-ik ülés a képviselőházban. Kezd. reggeli 10 órakor. Elnök: Pázmándy. Tárgy: az adókivetési terv. A jegyzőkönyv hitelesíttetvén Kellner Magdolna egy végrendelet érvénytelenítését kéri a háztól, érvénytelenítés esetében 200 pftot, mint a végrendeleti viszony felét ajánlván a haza oltárára. — Több futni kényszerűlt temesmegyei tisztviselő segedelemért folyamodik a házhoz. A kérvényi választmányhoz utasíttatott. Szaplonczay. Marmaros kétes s szomorú állására hívja fel a ház figyelmét, melly megyét most egyfelől Urbán az oláh határőrökkel, más felől Gallicziából a lengyel csoportok fenyegetik , és e mellett még magában Marmarosban is lehet tartani az oláhok lázadásától. Marmarosban a sóbányák különös figyelmet érdemelnek , mert ha azok elfoglaltatnak, az egész ország nagy ínségre jut. Kívánja azért a honvédelmi bizottmányt felszólíttatni, hogy Marmaros megmentésére megtette-e a szükséges intézkedéseket ? Patay József jelenti, hogy a kormány, mindent, mi tehetségében áll, megtett Marmaros megmentésére. Egy követ ekkor a bányabér eltörlését indítványozó, de az indítvány a maga helyére utasíttatott. A ház napirendre térvén olvastatott a 2-ik fejezet a házadóról a központi bizottmány jelentésével. A kormányi törvényjavaslat a házadót minden városban osztályozás szerint kívánja kivettetni, a központi bizottmány pedig olly városokban, mint Pest, hol a házak rendesen bérbe adhatók, a házadót a jövedelemre kívánta fektetni, és az osztályozást csak a többi városokra fektetni. E fejezetre nézve többféle indítvány s módosítás ajánltatott. Egy követ kívánja, hogy azon városok most ne fizessenek házadót, hol háború van; egy más a házadót a ház tiszta jövedelmére kívánja fektetni .Bezerédj István, a házat ötszámra kívánja megadóztatni, mert nem akarná, hogy minden lyuktól, minden benyilótól adó fizettessék. Voltak,kik a haszonbéri szerződésekbe betudott házakat nem akarták a házadó alól kivetetni. Erre az mondatott, hogy a haszonbér öszvegébe bizonyos summa a házért is mindig beszámíttatik. Mások nem akarák, hogy a képviselettel bíró városok a többieknél jobban megadóztassanak. Erre megjegyeztetett, hogy illy helyeken nagyobb lévén a népesség, az ipari kereset is nagyobb. A többség a központi bizottmány javaslatát fogadó el. 3-dik fejezet a keresetadóról. Be sze kívánja, hogy a napszámos 10 krt fizessen; Madarász J. egészen fel akarja mentetni. A többség a kormányi javaslatot fogadja el; e szerint Pesten a napszámos fizet 1 frtot, más helyeken 30, 24, 16 és 8 krt. Kacskovics Lajos a kereskedőket nem jövedelmeik szerint kívánja megadóztatni, mert ez esetben a kereskedelmi könyveket is elő kellene mutatni, mi a hitelre nézve veszedelmes lenne; de még azért sem tehető , mert a kereskedők nem minden évben számíthatják ki jövedelmeiket, gyakran a mérleget 4—5 évben készíthetvén el. Átalában nem akarja a forgalmi tőkét megadóztatni, mert az erkölcsi tekintetben káros lehetne, és a könyvek, számadások meghamisítására vezethetne. Indítványozza tehát, hogy az eddigi adót háromszorosan fizessék. A többség a központi bizottmány véleményét fogadta el. (Vége köv.) FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Az ügyetlen barát most szint annyit árthat ügyünknek, mint legnagyobb ellenségünk. Kértük