Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)
1945-08-01 / 77. szám
MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP főszerkesztő: FELKAI FERENC Új tisztek (F. F.) Kiképzőtisztek tudják, milyen kitűnő katonaanyag a magyar fiú. Gyorsan tanul, ügyesen forgatja a fegyvert, mozgása ízléses, kemény. Megjelenése már a kiképzés első perceiben katonás, önérzetes. Tekintete lelkes, mosolygós, bátor. Egy-egy magyar század felvonulása, vagy gyakorlata: látványosság. Pompásak a soraikból kikerülő altisztek. Van bennük valami öntudatos méltóság, nem bántó rátartiság, büszkeség. Felelősségtudatuk erősen fejlett. Igazságosak. Felfelé: nem hízelgők, lefelé: nem élnek vissza hatalmukkal. Értelmesek, szeretik a katonatudományt, szeretnek vitatkozni is felette. És ezt a nagyszerű anyagot fertőzte meg a német... Ökölbe szorul az ember keze, valahányszor erre gondol. Folytassuk. A kitűnően képzett altiszti kar a múltban legjobb esetben a tiszthelyettesi rangot érhette el. Lehetett jóérzékű sztratéga, kiváló kiképző, lappanghatott benne hadvezéri képesség, a régi rend nem tűrte, hogy előrejusson. Szinte elképzelni is lehetetlen volt, hogy egy egyszerű tizedes, szakaszvezető, vagy őrmester elérhesse a tiszti rangot. Még arról sem lehetett szó, hogy egy aranycsillagos leüljön vele egy asztalhoz, a nyilvánosság előtt. Az ilyesmi már botránynak számított. Most egyszeriben megszűnt ez a maradi igazságtalan és káros rendszer. A honvédelmi miniszter számos megfelelő altisztet máris tisztté léptetett elő — utólag végzik el az előírt tanfolyamot. Azt is elrendelte, hogy a munkásság és parasztság soraiból kikerülő fiatal altisztek részére tisztképző tanfolyamokat létesítsenek, hogy ezzel is megerősítse a honvédség demokratikus átállítását. Mindkét rendelet örömet keltett az új honvédségben. Az új tiszteket szeretettel fogadták a honvédek, mert tudják, hogy az ő vezetésük alatt sohasem fordulhat elő, hogy a hazaárulók saját népük ellen használhassák fel őket. Ezek a tisztek nem fognak asszisztálni a bérenceknek — ezek lövetni fognak, ha a haza érdekét veszélyeztetve látják. De lövetni fognak akkor is, ha a demokrácia kerül veszélybe Ezek a tisztek nem fogják meghurcolni a magyar nevet azzal, hogy embertelen cselekmények tűnői, vagy pláne kárörvendő segítői — és nem hurcolják meg a magyar honvédtiszt tekintélyét azzal, hogy hangos dáridókkal, cigányozással virtuskodnak! Igaza van Rákosi Mátyásnak— az új honvédtiszttől sokat várunk. Új katonaszellemet, amely a régi tiszta hagyományokból fejlődik és éppen ezért alkalmazkodik a haladó, emberibb, igazabb, tisztultabb világ demokratikus követelményeihez. 1 Egymásba futott két munkásvonat a Kerepesi temetőnél 11 halott, 60 súlyos és többszáz könnyebb sebesült A Keleti pályaudvar ügyeletes forgalmistája ugyanarra a sínpárra engedte futni a két vonatot Ki a felelős a katasztrófáért ? Évtizedek óta nem történt olyan borzalmas arányú vasúti szerencsétlenség a fővárosban, mint kedden reggel 9 óra után néhány perccel a Salgótarjáni út és Asztalos Sándor utca sarkán. két munkásvonat, mindegyike hosszú szerelvény, telve rengeteg emberrel — az egyik Gödöllő felé tartott Budapestről, a másik Nagykátáról igyekezett a fővárosba — futott egymásnak teljes sebességgel. Eddig 11 halott, 60 súlyos és többszáz könnyebb sebesültje van a katasztrófának. A borzalmas vasúti baleset részleteiről a Kossuth Népe munkatársa a következőket tudta megállapítani: Reggel 8 óra 48 perckor van a menetrendszerinti indulási ideje a budapesti Keleti pályaudvarról a 322. számú gödöllői személyvonatnak, amelynek első állomása a kőbányai felső pályaudvar. Rendes körülmények között 8 óra 20 perckor kellett volna oda beérkeznie Nagykátáról a 2517. számú vonatnak, amelynek utolsóelőtti állomása Budapest előtt ugyancsak a kőbányai felső pályaudvar. Mint kiderült, a nagykátai vonat késett, de a kőbányai forgalmi tiszt eddigi kihallgatása során tett vallomása szerint a Keleti pályaudvarnak jelezte, hogy a nagykátai vonatot útnak akarja indítani és az indításra a Keletitől engedélyt is kapott. Az ügyeletes forgalmista a megszökött Agyagost Horváth Péter vasúti tiszt, a Keleti pályaudvar forgalmi osztályának ügyeletes vezetője úgy látszik figyelmen kívül hagyta azt, hogy előzőleg engedélyt adott Kőbánya felső pályaudvarnak arra, hogy a vonatot a Keleti felé elindítsa és ugyanazon a sínpáron rendes menetrendszerinti időben útnak indította Kőbánya felé a gödöllői személyvonatot. Hogy ennek mi volt az oka, illetve magyarázata, arról lapzártáig nem sikerült többet megállapítanunk, mert Agyagosi Horváth, amikor hírt kapott a szerencsétlenségről, kirohant a hivatalából és ismeretlen helyre távozott. Aki „szabad"-jelzést adott... A rendőrség őrizetbe vette Tímár Máté MÁV segédtisztet, aki a Keleti pályaudvar forgalmi tornyában teljesített szolgálatot és aki a szemaforral szabad jelzést adott a pályaudvarról indulásra készen álló gödöllői vonatnak. Timár első kihallgatásakor azt vallotta, hogy Agyagosi Horváth telefonutasítására állította szabadra a gödöllői vonat útját. Két vészsípolás — egymásnak rohan két vonat A Keleti-pályaudvarról Kőbánya felé vezető vasúti pályatest a Salgótarjáni úti villamos felüljáró előtt és után éles kanyarban fordul el Kőbánya felé. Miután a kanyarodó túlságosan éles és mert közben beépített területek vannak, a mozdonyvezető nem látja a vonat előtti utat, ezért ezen a helyen hosszú vészsípolás van előírva minden mozdonyvezető számára. Marosi József, a Gödöllő felé haladó vonat vezetője, az előírásnak megfelelően sípolt is. A legnagyobb megdöbbenésére azt hallotta, hogy egy másik mozdony sípja is szól, mégpedig egyre közelebbről, majd a Salgótarjáni úti villamosvasúti híd alól teljes sebességgel közeledik feléje ugyanazon a sínpáron egy másik vonat. A mozdonyvezető és a másik mozdony vezetője, Kaszás Károly igyekeztek megállítani gépeiket. Szerencsétlenségre egyik mozdonyon sem volt légfék, úgyhogy csak a kéziféket tudták működésbe hozni. Azonban egyik kézifék sem bizonyult elegendőnek arra, hogy a mozdonyok valamelyikét is megállítsa. A vezetők és fűtőit leugranak... Mindkét mozdony vezetője és fűtő.. .ugrott az egymás felé rohanó vonatokból. Azok, akik a borzalmas veszélyt idejekorán meglátták, ugyancsak leugráltak a vonatról és csak könnyebben sérültek meg. Az összeütközést azonban semmiképpen sem sikerült elkerülni és az MTK-sportpálya és a Beszkárt Hungária úti villamos kocsiszínének háta mögött az Asztalos Sándor utca mentén néhány pillanattal a két mozdony sípolása után borzalmas erejű robbanás hallatszott. Összeütközés! A két hatalmas mozdony úgy egymásnak szaladt, hogy a Nagykátáról jövő kilökte a sínből a Gödöllő felé tartó vonat mozdonyát. A mozdonyok után mindkét vonaton szerencsétlen módon fából készült teherkocsik voltak csatolva, amelyek az összeütközés erejétől teljesen összeroppantak és a fadarabok súlyos, sőt nem egy esetben halálos sebet ejtve, valósággal felnyársalták a nagykátai vonat első három, a gödöllői vonat első két kocsiján utazókat. Heten nyomban a helyszínen haltak meg a szerencsétlen utasok közül. Ezeknek névsora a következő: Puskás György 48 éves napszámos, mendei lakos, Ofella Sándor 36 éves tápiószecsői fuvaros, Pálinkás Józef MÁV kapus, gyömrői lakos, Zsornoczki Jánosné 54 éves szentmártonkátai háztartásbeli, Kovács Krisztina MÁV- kalauznő, Greskó István 20 éves csepeli napszámos és Chlumszki József 52 éves gyömrői lakatos. Kívülük a kórházba szállítás közben még egy, lapzártáig pedig a különböző kórházakban három halálos áldozata lett a szerencsétlenségnek. A beszállított sebesültek között tizenhatnak állapota aggasztó. A szerencsétlenség hírére hamarosan nagy néptömeg igyekezzett a csak nehezen megközelíthető pályatestre. A X. kerületi kapitányságról rendőri bizottság szállt ki a helyszínre. Csakhamar megjelent a helyszínen Sólyom László főkapitány és Forró Károly rendőrfőparancsnok is, majd a főkapitányság bűnügyi osztálya sérülési csoportjának vezetője, dr. Simon Ferenc rendőrtanácsos, aki a szerencsétlenség ügyében a nyomozást vezeti. Külön villamosok szállítják a sebesülteket A mentők több kocsival mentek a helyszínre, de mert a sebesültek száma igen magas volt, a Beszkárt közeli kocsi színéből öt külön villamoskocsit állítottak be és azokon a könnyebben sérülteket a Szent István-, Rókus-, Magdolna- és a Podmaniczky utcai MÁV-kórházba szállították. Ki a felelős? A két mozdonyvezető első kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy szabályszerű indulási parancsot kaptak a Keleti, illetve a Kőbánya felső pályaudvaron szolgálatot teljesítő forgalmi tisztviselőtől. Az előírásnak megfelelően sípoltak a kanyarban s amikor észrevették, hogy a másik vonat közeledik feléjük, igyekeztek saját gépüket lefékezni, de ez a rendelkezésre álló idő csekély volta miatt és főleg azért, mert a légfékek egyik mozdonyon sem működtek, nem volt lehetséges. ■Lapzártakor jelentik, hogy Agyagosi Horváth, a Keleti pályaudvar forgalmi osztályának ügyeletes tisztje önként jelentkezett a rendőrségen, ahol a későesti órákban is folyik még kihallgatása. Ugyancsak a főkapitányság hallgatta ki Timár Mátét, a Keleti pályaudvar 1. számú forgalmi tornyába beosztott MÁV segédtisztet és még két másik forgalmistát. Annyit már megállapítottak okmányszerűen a Keleti pályaudvar, illetve Kőbánya felső pályaudvar vasúti távirdakönyveiből, hogy a Keletin szolgálatot teljesítők felelősek a szerencsétlenségért, mert értesítést kaptak már arról, hogy Kőbányáról elindult a nagykátai vonat és mégis elindították a gödöllői szerelvényt. Timár Pál