Koszorú Szépliteratúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 14. (1834)
NO -KERESÉS. H !Hogy maradjak en nőtelen ? Hideg ez élet szertelen! Nincs barát, nints rokonfelem , Ki sorsát felossza velem. Ezrek közzé is helybezve Úgy élek, mint száműzetve. Nem őrzi javam senki sem . Bitangra jut keresetem* Kiket hagynék elhunytammal ? Kút emlékemet, ’s átkommal Égre jajgó sok lyányokat Ha cserbe hagynám azokat, Nősödöm hát: de kit vegyek ? Mellyiknek a’ férje legyek? Sorba őket ki számlálja? Mindeniknek más formája. Sok ám a’ szép , sok ám a’ jó : Sok is a’ kivetni való. A’mennyi Húgomék’ bájok, Majd annyi lessz a’ hibájok. Puhák lesznek a’ kövérek: Mérgesek az ösztüvérek. Az ifjú fonnyaszt hevével : Az éltes emészt zséralejével. A’ magas jár hajladozva: Az alatsony ágaskodva.*1