Közérdekű Levelek, 1923 (2. évfolyam, 17-38. levél)
1923-01-01 / 17. levél
tenni fogják „az ellenforradaloim során történt gyilkosságok tisztázását“. Tisztázzuk végre mi is ezt a kérdést! A világ minden államában a törvények értelmében büntetlen az, aki jogos önvédelemben embert öl — az pedig egyenesen kötelességévé tétetik mindenkinek, hogy a káros fenevadakat pusztítsa. Propper azt állította, hogy „a szociáldemokrata felfogás szerint nincs érdekellentét a falu és a város proletársága között.“ Kérdezze meg a Baranya vármegyei mezőmunkásokat, akiknek a kezéről az aratási munkát a kommunista párt által éppen ebben az időben sztrájkoltatok városi munkások ütötték el. Nagyon kívánatos állapotokat lát Propper Ausztriában, hiszen ottani egy évben többet költöttek a munkanélküliek segélyezésére, mint nálunk 50 év alatt az összes szociálpolitikára**, ha olyan nagyon tetszik neki az ottani állapot, mert nem megy ki oda munkanléküknek, ezzel legalább végre valami hasznos munkát is teljesítene a magyar munkásság érdekében. Vaiczák János avval kezdi, amivel Peyer végzi. Ha belefojtjuk a kommunistákba a szólásszabadságot, úgy rákényszerítjük őket, hogy „mozgalmukkal a föld alá vonuljanak és a viszonyok megvitatására vonatkozó törekvéseiket kénytelenek összeesküvésekre, puccsokra, fegyveres fölkelésekre alapítani“. Állunk elébe! Vanczák szerint, hogy erre ne kerüljön a sor, meg kell adni a tömegeknek a teljes szólásszabadságot. Vanczákék a proletárdiktatúra alatt megtanítottak berentinket az ő szólásszabadságukra. Ezt fogjuk velük szemben alkalmazni. Reméljük, meg lesznek vele elégedve! A kommunista Vanczák a rendtörvénytől fél. „Rettenetes elgondolni, hogy milyen viszonyok lesznek abban az országban, ha minden élő és dolgozó lény aggályossá válik. A nép egyik része állandóan dologházakban fog ülni és raboskodni, a másik része pedig őrködni fog a rabokon. Ki fog itt dolgozni ?“ Megnyugtatjuk Vanczákot, a dolgozó nép közül egyetlen egy ember sem fog a dologházba kerülni. Elég lesz, ha a szociáldemokrata kommunista párt vezetői kerülnek oda be, akkor jó kedvvel fog dolgozni az egész ország. Dolgozni fognak még ők is, ha fogcsikorgatva is. Vanczák szerint is igaz az, hogy „a munkásosztály maga is nagyon szeretné, ha a normális viszonyok már helyreállottak volna.“ Mi mindig állítottuk, amit most Vanczák is beismer, hogy a munkások nem akarnak bolsevizmust.“ (Folytatás a XVIII. levelünkben.) Elolvasás után kérjük ezt a levelünket vagy megőrizni, vagy barátjának tovább adni A szerkesztőséghez intézett leveleket kérjük Budapest, főposta, 95. számú postafiók címre küldeni. Held könyvnyomdája Budapest, 111., Zsigmond utca 38.