Közgazdaság, 1948. január-május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1948-01-04 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) mákban, üzemekben kell rendet teremteni. Ilyen módon elérjük majd a béreknek bizonyos fokig egyenlő színvonalát. Ebben a fejlődési folyamatban nagy segítséget jelent, hogy összhangba hozzák az egy iparágban dolgozó különböző szakmák kollektív szerződését. A kollektív szerződések jóváhagyásánál erősen érvényesül az állam befolyása. Az OMB paritásos, egyeztető bizottság volt, tagjait a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei delegálták. A jövőben nemcsak ezeknek az érdekképviseleteknek, a kiküldöttei foglalnak helyet az OMB ülésein, hanem az állami vagy állami érdekű vállalatoké is. Ott találjuk a képviselőt küldő TÉBE mellett az állami bankok intézőbizottságát, a GyOSz mellett a NIK-et és a MASz-t. Továbbmenve, új delegáló szerv a BIOSz és a mezőgazdasági munkásság kollektív szerződésének előhírnökeként a földmívelésügyi minisztérium és az Országos Földmívelésügyi Tanács. Százalékosan az új szakmai szerződések minden bizonnyal magasabb, béreket engedélyeznek, mint tavaly, ezt a százalékos arányt azonban egyelőre lehetetlen lemérni. Akkor is csak nominális összehasonlítást tehetnénk, a reálkeresetek egybevetésénél számtalan más körülményt is figyelembe kell vennünk. Mindenesetre, ahol betartották eddig a kollektív szerződést, a dolgozók az új kollektív szerződés alapján több bérhez jutnak, de ahol indokolatlanelőlegeket folyósítottak, a bérek kevesebbnek tűnnek majd fel. Az akkordban dolgozók is csalódnak kétségkívül bizonyos esetekben: a helytelenül, nem matematikai módszerekkel felfektetett normák helyébe exakt normák lépnek, melyek esetleg több teljesítményt követelnek meg, ami a bérek viszonylagos visszaesését eredményezi. Természetesen ennek ellenkezője is előfordulhat a gyakorlat során. A kollektív szerződések közvetlenül hozzájárulnak a hároméves terv, végrehajtásához, szabályozzák a béreket, ezen keresztül az árpolitikát, a stabilizációt. A kollektív szerződések betartásának büntetőjogi védelmét, be nem tartását legsúlyosabb szankciókkal járó következményét szigorú ellenőrzésekkel lehet biztosítani. Tudomásunk szerint az OMB 15 feljelentést tett az államügyészséghez kollektív szerződések áthágása miatt. Ilyenkor nemigen lehet konciliánsnak lenni, mert a kollektív szerződés függvénye az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének, valamint a megélhetési indexnek. Az OMB- nek legyen tehát legelső rangiíbb feladata a komoly ellenőrzés. Nagy Julia KÖZGAZDASÁG Betkessy Imre: A külföldi szeretetcsomagok jelentősége A külföldről érkező szeretetcsomagok kérdése úgy láthai ,nemcsek jótékonysági, hanem közgazdasági probléma is Magyarországon. Mint az Amerikai-Magyar Segélymozgalom (America,a Hungarian Relief) Központi Igazgatóságának tagja és az egész mozgalom egyik kezdeményezője, legjobban természetesen az Egyesült Államokból érkező szeretetcsomagok jelentőségéről vagyok informálva. Ittlétem első napjaiban rögtön beszereztem illetékes helyen a hiteles statisztikai adatokat arról, hogy mennyi szeretetcsomag érkezett külföldről a lefolyt évben. Csak az év első 33 hónapjáról álltak rendelkezésre ezek az adatok. Ezek szerint: 1947 november 1-ig az Egyesül Államokból 32,361.057 kg ,1947 november 1-ig 51 más államból 2,496.593 kg Összesen 14,857.650 kg Decemberben, a karácsonyi ünnepek előtt még 65 vagon ilyen szeretetcsomag került kirakodásra, de erről pontos adataim nincsenek. Az Egyesült Államokban hosszú csomagküldési tapasztalat azt mutatja, hogy a küldőnek a szeretetcsomagban levő áruik, annak csomagolása, postailag más szállítási díjak fontonként 1 %-ba kerülnek. Nyersen 1 kg-t 2X1, fonttal számítva azt mondhatom tehát, hogy a Magyarországra küldött szeretetcsomagok értéke az 1947. év első 11 hónapjában több mint 29 millió ? volt Ezt a számítást azért merem alapul venni, mert Dél- Ameriában és más országokban , is körülbelül úgy számítanak, hogy 1 font szerettetcsomag 15%ba kerül. Egyszerűsítve az egész kérdést, azzal a ténynyel találjuk magunkat szemben, hogy ,Magyarországra 11 hónap alatt egy közel 30 millió $ots import érkezett, amely a fizetési, illetve külkereskedelmi mérleget semmiképpen sem terheli. Ez a 30 millió értékű áru ellenérték nélkül jött be az országba és hogy ennek az ellenérték nélküli importnak jelentőségéről egy kis képet kapjunk, hasonlítsuk össze a rendelkezésemre álló 1946. évi behotalvili adatokkal. A behozatali átlag ebben az évben havi 215 millió Ft volt. 30 millió $ ellenértéke a 11.40-es hivatalos dollárárfolyamot számítva: 342 millió Ft Ez annyit jelent, hogy minden volutáris megterhelés nélkül s teljesen ellenérték nélkül, ajándékként az Egyesült Államokból és más 51 országból körülbelül annyi értékű áru jött be, mint amennyi Magyarország 10 havi importja. Nem akarok e helyütt arról beszélni, hogy miután az árnívó Magyarországon magasabb a világparitásnál, és megfelel a tényleges értékéknek, mert el akarok kerülni minden zugpiaci kalkulációt. A szám maga — 30 millió , minden ellenérték nékül — önmagáért beszél. A szeretetcsomagoknál azonban nemcsak új volument kell figyelembe venni, hanem a küldött áruk minéműségét és az ország újjáépítése szempontjából való jelentőségét. Az egyén, a lélek, a dolgozó feligazítása — azt mondhatnám a dolgozók egyéni újjáépítése szempontjából egy csomag ruhanemű. Cipő vagy akár nehezen nélkülözött élelmiszer esetleg nagyobb jelentőségű lehet, mint a magyar külkereskedelmi mérlegben szereplő, egyébként igen fontos valamilyen nyersanyag, vagy készáru. Magyarország, mint minden önálló nemzet léte vagy nemléte természetesen nem függ attól, kap-e külföldről szeretetcsomagot vagy sem. Ezzel az Egyesült Államok magyarjai, akik ezeket a csomagokért küldik, tisztában vannak. De akárhogy nézzük a kérdést, egy évi 30 millió $-os ajándék — amelyben nem foglaltatik bent a pénzátutalás, amely szintén milliókba megy, — semilyen szempontból sem negligálható összeg. Annak idején Magyarország egy 15 millió $-os pamutkölcsönért komoly és nehéz tárgyalásokat folytatott Washingtonnal. A külpolitikai helyzet változásai ennek a kölcsönnek lebonyolítását megakadályozta. Az évi 30 millió $-os szeretetcsomag nem jár semmiféle politikai lekötelezettséggel, mert hiszen a magyaroktól jön, akik akármilyen állampolgárságot vettek fel, magyarok maradtak és az országgal jót akarnak tenni. Talán az egyetlen, amit kérnek, hogy az ajándékozásban ne akadályozzák meg őket és például ne nevezzék csempészcsomagnak azokat a csomagokat, amelyeket nem csempészési, hanem ajándékozási és segélyezési szándékkal küldtek. 3918 jarnuár 4 TX\ '-rt -SW. A szlovák-magyar lakosságcsere vagyonmérlege'5' A lakosságcsere lebonyolításában eltelt ez első esztendő. Az eddig végzett telepítési munkálatok a lakosságcsere mondhatni leglényegesebb problémáját tették elodázhatatlanul időszerűvé. A már törvénybe foglalt egyezményben a magyar állam kötelezettséget vállalt, az áttelepítésre jelölt szlovákiai magyarság kártalanítására. Az esztelen háború pusztításai és a békeszerződésből adódó kötelezettségek miatt a magyar állam csak abban az esetben tudja kötelezettségét teljesíteni, ha már most, a lakosságcsere teljes lebonyolítása előtt, megkezdődik az áttelepültek vagyonának elszámolása, amit az egyezmény is — biztonsági okokból — lehetővé tesz. A gazdasági mérleg megvonásában csupán arra szorítkozunk, ami adatbeli támpontot szolgál a két állam közti időszaki elszámolás megtételére. Az államnak az áttelepítettekkel szembeni kártérítési kötelezettségének időpontját az a körülmény szabja meg, hogy az egyezmény 7. cikke alapján a magyar kincstár a kitelepített szlovákok ingatlanvagyonának mindjárt tulajdonosa lesz, mihelyt az egyes kitelepülők átlépik a határt. A KICSERÉLT LAKOSSÁG INGATLANVAGYONA A két állam közti elszámolás megszervezése és lebonyolítása rendkívüli munkát igénylő, feladat. Nyilvánvaló, hogy a végleges elszámolásiga magyar kincstár és az áttelepített felvidéki magyar lakosság közti elszámolás módja csak provizórikus lehet a előlegfolyósítás. Viszont nyilvánvaló az is, hogy az előzetes elszámolás nélkül sem a magyar állam nem tudja biztosítani a lakosságcsere további folytatását, de maguk az áttelepítettek sem tudnak gyökeret ereszteni az új közgazdasági viszonyok közt Magyarországon úgy, hogy ne tehertételt jelentsenek, hanem termelő mezőgazdasági és ipari tényezők legyenek. Az áttelepültek vagyoni helyzetére a mai áttelepített adatait figyelembe véve, a következő vagyoni volumen mutatkozik. Szlovákiában 46.707 k. hold agrár ingatlant hagytak vissza. Ennek értéke: 1938. évi értékviszonylatban 47.454.000.A pengő javítttiovábbiakban a pengőt" líISS-as aranyérték szerint értelmezzük, ami a Pénzintézeti Központ 1938-as beváltási árfolyamán: 1 kg színarany egyenlő 5760.— pengővel). Ezenfelül 1323 k. hold beltelket hagytak hátra, melynek értéke négyszögölenként 2.50 pengővel számítva 5,249.000.—, pengő. Házat 4014-et, melynek értéke (házanként 15,000-rel számítva) 60,210.000.— P. Ezeket a tételeket összesítve 112.958.000.EP mutatkozik a magyar állam javára. Már hónapok óta folyamatban van a lakosságcsere második lépcsőjének, az ú. n. tízezer családos kontingensnek kicserélése. Erre vonatkozóan úgy végezhetünk értékbecslést, hogy a fenti összeghez annak 2,63-szoros szorzatát hozzá kell adni, hogy a csere számszerű kontingensének megfelelő értékét kapjuk. Ezek szerint a tízezer család ingatlanainak értéke 219.079.000.— P, így a két tétel összesen 410.037.000— P. A KITELEPÜLT SZLOVÁKOK VAGYONA A kitelepült szlovákok vagyonának mérlegében Csehszlovákiára nézve előnytelen az a körülmény, hogy a legnagyobb részük új földhözjuttatott. Minthogy ingyenes juttatás állt fenn, ezért a magyar államtól nem jár kártérítés. A kitelepült szlovákok gazdasági helyzetéből adódik az, hogy többségüknek egyáltalán nem volt házingatlana, a fennmaradó hányadnak pedig legtöbb esetben csak házrésze volt. Ezért ingatlanaik értéke a szlovákiai magyarokéhoz képest kevés. A mezőgazdasági ingatlanok értéke, ,8000 k. hold, 7,772.000.— P. Lakásaik a telekrészek értékével együtt (egységenként 5000.— P-re becsülhető), a 2664 lakásnál 13,820.000.— P. A két tétel együtt: 20,392.000.— P. A szlovák kitelepülők második és első kontingensének ingatlanértéke (3,3-szoros szorzattal) összesen 87 685.000.— P. így a szlovákiai magyarok által visszahagyott ingatlanok értéke kerek. .410 millió pengő, a magyarországi szlovák ingatlanok értéke pedig kerek 87 millió pengő. Ennek alapján Magyarország javára mutatkozik: 332,352.000.— P. Ez aranyban átszámítva 35,995.158 kg ,szín aranynak, 1938. évi csehszlovák koronában 2.772,393.000.—, és végül forinw'ath (1 ,'fcg , színaramny 13.210.—forint) ez 839.695.000.— forintnak felel meg. A vonatkozó egyezmény szerint Csehszlovákia a magyar államnak ezt a tarlódést-1918 .hmmibén köteles megfizetni. - • : * 1 * '’ ■ '.....' - ■ ' - - - - • SZÖVETKEZETI KLÍRING Az áttelepítettek Szlovákiában (csupán az első háromezer család esetén) 259 millió cseh korona értékű zárolt betétet hagytak vissza, ami kb. 45—37 millió forintnak felel meg. Ennek az elszámolására a két állam közt már megegyezés jött létre. Ezek a követelések a transzfer-megállapodás keretében utathatók Magyarországba. Csehszlovákia jelenleg 150 millió Kcs. erejéig engedélyezte áru vásárlását Az áttelepülők üzletrészeinek, részvényeinek és egyéb követeléseinek kérdésében meg kell állapítanunk, hogy más módozatot kell alkalmaznunk, mint ami az első világháború után sorra került. Ugyanis az történt, akkor, hogy a két állam nem teljesítette kötelezettségeit az érintett szövetkezetekkel és szövetkezeti tagokkal szemben, jóllehet a követeléseket kölcsönösen behajtották. A bethleni gazdaságpolitika ebben is következetes volt: szövetkezetellenes. A kereskedelmi társaságoknál, szövetkezeteknél lévő érdekeltséget az áttelepülők az egyezmény szerint szintén kártalanítás formájában fogják megkapni, azonban Csehszlovákia szintén nem az áttelepülőkkel, hanem a magyar állammal számol el. Az áttelepült magyarok tömegükben főleg a Hanza szövetkezetnek voltak tagjai. A Magyarországról áttelepülő szlovákoknak hasonló gazdasági szervezettsége nem volt és tömegükben nincstelenek. A Hanza szövetkezeti központ 296 fiókkal dolgozott és kb. 60 millió forint értékű vagyona van. Az áttelepülő szövetkezeti tag nemcsak a ráeső üzletrész kiadását követelheti, hanem a szövetkezet vagyonából ráeső részt is. Minthogy ebben a vonatkozásban megállapodás még nem jött létre, a fenti okok folytán, szerény véleményem szerint nem az első világháborúban alkalmazott bethleni módszert kell az elszámolásnál használni, hanem azt, amit az 1938-as bécsi döntéskor a két állam alkalmazott a Felvidéknek Magyarországhoz való csatolásánál. Tehát állami klíring helyett szövetkezeti kliringet A mai csehszlovák szövetkezeti vezetők ma is elismerik ennek az észszerűbb módszernek gyakorlati értékét. Mind a megkisebbedett Csehszlovákia (majd a cseh protektorátus), mind a bécsi döntés utáni Magyarország polgárai, vagyis a szövetkezeti tagok, az üzletrész- és részvénytulajdonosok jól jártak ennél a lebonyolítási módszernél. Ugyanekkor a két állam is örömmel fogadta azt, hogy az egyes államok szövetkezeti központjai ennek a bonyolult folyamatos tranzakciónak az elvégzését magukra vállalták. .. Torna ,Idám * A cikkben közölt adatok nem hivatalos eredetűek hanem szakírói becslések. 3859 család KÜLFÖLDI MAGYARSÁG ÉS AZ ÓHAZA