Közgazdasági Értesítő, 1927. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1927-10-06 / 40. szám

1927. október 6 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ E rendkívüli útvonalon történő továbbításért, amelyen a küldemények legalább 14 nappal rövidebb idő alatt érnek rendeltetési helyükre, mint a rendes tengeri után, a pótdijak a következők: Levelekért 20 g.-ként vagy annak töredéke után 30 fillér. Levelezőlapokért 20 fillér. Nyomtatványokért és árumintákért 50 g.-ként vagy an­nak töredéke után 6 fillér. Az így továbbítandó levelezések címoldalának felső bal sarkára feltűnően a következő megjegyzés írandó: „Par voie de terre Haifa—Bagdad” vagy „By overland mail Haifa—Bagdad.” Pénzügyek és Adóügyek. Idegen pénznemek átszámítása. A m. kir. pénzügyminiszter 125.030/927. sz. rendeletével az idegen államok pénznemeire vonatkozólag az illetékek, va­lamint a fényűzési és forgalmi adó kivetése szempontjából a következő átszámítási kulcsot állapította meg. Angol font: 1 font 27.78 P. Dollár: 1 dollár 5.68 P. Francia bankjegy: 1 frank 0.22 P. Svájci bankjegy: 1 frank 1.10 P. Cseh korona: 1 cseh korona 0.17 P. Szerb bankjegy: 1 dinár 0.10 P. Belga bankjegy: 1 frank 0.80 P. Hollandi fo­rint: 1 forint 2.29 P. Román bankjegy: 1 lei 0.04 P. Lengyel bankjegy: 1 zloty 0.63 P. Osztrák korona: 1 schilling 0.80 P. Német birodalmi bankjegy: 1 új birodalmi márka 1.36 P. Olasz bankjegy: 1 líra 0.31 P. A m. kir. pénzügyminiszternek 1927. évi 125.031. számú ren­delete a malmok által vámő­rlés fejében 1927. évi október havában természetben megkeresett gabona árának megálla­pításáról. Az őrlési adó megszüntetéséről és a malmoknak az álta­lános forgalmi adó szabályai szerint való megadóztatásáról szóló 1925. évi 95.691. számú pénzügyminiszteri rendelet 7. §-ának rendelkezése alapján a malmok által 1927. évi október havában természetben megkeresett gabonának az általános forgalmi adó alapjául szolgáló átlagos árát métermázsánként a következőkép állapítom meg: Rozs (kétszeres)................... 28.40 P Árpa....................................... 25.40 „ -'"'Tengeri .................................. 24.70 „ Zab............................................ 22.30 „ Köles.......................................25.— „ Tatárka..................................28.— „ Ocsu (konkoly)........................18.— „ Budapest, 1927. szeptember 28-áig. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre államtitkár. Folytonosság. A pénzintézeti központ által kinevezett fő­­árusítóknál általános szokás, hogy az osztálysorsjátékban résztvevőknek az eddig játszott sorsjegyeket a következő I. osztályra is felajánlják a folytonosság biztosítása végett, ami gyakran a legszerencsésebb eredményekre vezet. Az új já­tékterv maradt a régi, a sorsjegyek árát sem emelték, egész 20 pengő, fél 10 pengő, negyed 5 pengő. Értesülésünk szerint a beküldött sorsjegyeket nagyon kevesen küldik vissza, min­denki tovább játszik, új reflektánsoknak tehát ajánlatos megbízásaikat sürgősen elintézni. Elérhető legnagyobb nye­remény 500.000 pengő. Minden második sorsjegy nyer! A hú­zás október 22-én kezdődik. Városi-, községi névjelző-, útmutató-, utcanév-, házszám-, kocsi-, hajtási-, útkeresztezési-, kanyarulatig veszélyességi-, név-, orvos-,­sági-, stb.: önvilágító táblák.Táblaváll alatrlá­k­. Budapest, VII., Thököly­ út 22. — Telefon: József 408-06. Külkereskedelem és vámpolitika. Magyar háziipari termékek értékesítése Angliában. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendelkezése foly­tán Nagybritanniában tanulmány tárgyává tétetett a magyar háziipari termékek értékesítésének kérdése. A tanulmány a következő eredményekre vezetett: Az angol üzleti életet a nagy méretek mellett a tradí­ciókhoz való ragaszkodás jellemzi. Oly hatalmas üzletházak alakultak, amelyek az üzleti élet legmodernebb eszközeivel tudnak dolgozni: óriási reklám, előkelő kiszolgálás, nagy vá­laszték stb. így a többek között Londonban kézimunka üzlet tulajdonképen csak egy van, amelynek üzleti méretei azonban meghaladják legnagyobb bankjaink üzleti méreteit és szék­háza is nagyobb az itteni nagybankok épületénél. A tradíciókhoz való ragaszkodásukra jellemző, hogy még kedvező feltételek mellett sem kötnek üzleteket olyannal, akit nem ismernek és aki megfelelő referenciákat nem tud fel­mutatni. Idegennek legtanácsosabb az eladást angol ügynö­kökkel együttesen elintézni, mert azok az ottani kereskedelmi szokásokat ismerik és módját tudják ejteni, hogy a nagy cé­gek az áruját megtekintsék. Nagyon sok cégnek bevásárló ügynöke van és az eladni szándékozónak azt kell először fel­keresni, aki azután a céghez vezeti be. Általában jónevű cé­gek és jónevű ügynökök ajánlata mindig jó szolgálatot tesz. Rendszerint legszívesebben az ott helyben levő prompt árut vásárolják, minta után való utánrendelésbe nem szíve­sen mennek bele. A vámekezelés nagyban nehezíti az exportot, mert a vám­kezelő tisztviselők, legalább a tapasztalatok szerint, járatla­nok még a vámkezelésben és igen könnyen hajlandók min­denre a legmagasabb vámot számítani. Az üzleti életben a fizetés általában az eladás napjától számított 30 nap, azonnali fizetésnél 2%% skontót számí­tanak le. A magyar háziiparnak, bár az árak kissé magasak, na­gyon jó piacot lehet teremteni, mert Anglia szereti a kézi­munkát és kézimunkában behozatalra szorul. Ugyanis a ma­gas munkabérek miatt az Angliában készült kézimunka meg­fizethetetlen lenne. Magyar kézimunka Londonban nem lát­ható, kivéve talán néhány keresztöltéses úgynevezett román­­blúzt. Londonban a kézimunka legnagyobb része Japánból, Kínából, egyszóval keletről és egy része úgy látszik Olasz­országból származik. London, mint a kézimunkák felvevő piaca, nincs elrontva és azt nagyobb tételekben a kereskedők­nek el is lehetne adni. A kézimunkák értékesítésénél két fő szempont veendő fi­gyelembe. Azok a háziipari termékek, illetőleg kézimunkák, amelyekből a fogyasztás számára nagyobb mennyiségek ter­­melhetők és amelyeknél a termelés olcsóságára is kell és lehet figyelemmel lenni, nagyobb tételekben kereskedőnek adandók el, míg azokat a háziipari termékeket (kézimunkák), amelyek­ből csak néhány darab készül, és amelyek így bizonyos mér­tékben ritkaságuknál fogva is drágák, tehát kereskedőnek nem adhatók el közvetlenül, a kereskedő kikapcsolásával kell eladni. Az alábbi, — tehát az úgynevezett nagybani eladás is — csak úgy lehet eredményes, ha az összes magyarországi házi­ipari vállalatok bizonyos egyöntetűséggel járnának el, eset­leg kartelt kötnének és ha valamennyien csak egy képviselőt bíznának meg az angol piacon, mert az egyenként való pró­bálkozásnál legfeljebb nagy költségek merülnének fel és csak részleteredmények érhetők el. Az eladásnak a második módja, az említett ritkaságok értékesítése, az ott szokásos módon, vagyis az üzleti hirde­tés útján történik, az árveréseken vagy kiállításokon kívül. Az ezen üzletágban jártas ügynök címe, aki hajlandó lenne a magyar háziipari vállalatok képviseletét elvállalni: Mr. Bernard Welby 45. Gloucester Place W. 1. Ez az ügynök a német nyelvet is elég jól bírja és békében, illetőleg a háború előtt Béccsel állott üzleti összeköttetésben. Tapasztalatok szerint csak nagy mennyiségű kézimunká­val lehet Londonban üzletet kötni, mert a kis mennyiségeknél a költségek mindent megemésztenek. Északmagyarországi Kőbánya és Magyar Tarmac Részv.­Társ, Központi iroda: I Bányakezelőség: I Üzletigazgatóság: Budapest, V. Tükör-u. 3 | Tokaj. | Debrecen, Miklós-u 4 C 7 á I |­­ t , tokaj-hidegoldali bányájából mindenféle O Z a I 1 1 l­e­faragott követ, termés- és zúzott követ.

Next