Közgazdasági Értesítő, 1931. július-december (26. évfolyam, 26-52. szám)
1931-06-27 / 26. szám
51082 XXVI. évfolyam 26. szám Budapest, 1931 junius 27 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐJE A MAGY. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUM KERESKEDELMI ÉS IPARI KÖZLÖNYE KIADJA A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUMC IL CSETO.........Kivitelünk uj utjai írta: KORÓDI SÁNDOR, a Magyar Külkereskedelmi Intézet vezérigazgatója Kivitelünk új irányainak megválasztásánál a külföldi piacok felvevőképességén kívül lényeges szerepet játszanak a tekintetbe jövő országok gazdasági helyzete és az elérhető fizetési feltételek is, így a közép- és délamerikai államok hatalmas fogyasztó területein hitelezés nélkül árut eladni alig lehet. Normális viszonyok között ez a hitelezés nem jár nagyobb kockázattal, mint másutt, ezeknek az országoknak mai gazdasági helyzetében azonban az ottani vevők által kívánt hosszúlejáratú hitel engedélyezésére a magyar cégek nem képesek. Ezeken a piacokon, az Amerikai Egyesült Államokon kívül a német gyárak uralkodnak, amelyeknek segítségükre vannak a német bankok délamerikai fiókjai és érdekeltségei. Az ezen államokban székelő német importcégek részben saját számlára, részben bizományban, állandóan nagy készleteket tartanak német árukból, amelyekből előzékeny hitelfeltételek mellett szolgálják ki a vevőket, akik ezért olyan áru iránt, amelyet külföldről, ha esetleg valamivel olcsóbb áron is, de kedvezőtlenebb fizetési feltétellel lehetne megszerezni, nem érdeklődnek. Növeli az üzlet kockázatát a legtöbb délamerikai állam valutájának folytonos ingadozása is. A tőkehiány és ennek következtében a kockázattal való visszariadás kiviteli cégeinknek olyan fogyatékossága, amelylyel számolnunk kell. Ezért olyan piacok után kell kutatnunk, ahol még készpénz ellen vagy biztosabb alapokon nyugvó hitelfeltételekkel lehet üzleteket kötni. Ezek a jobban fizető, bár ezidőszerint ugyancsak súlyos gazdasági válsággal küzdő területek a következők: Arábia, Perzsia (a devizakiviteli tilalom miatt jelenleg kikapcsolva), Kelet-India (Ceylonnal és Burmával), Sziám, Szumátra, Jáva, Strait-Settlements, Japán, Kína (Mandzsúriával), Afrikának nyugati és keleti partja és a Délafrikai Egyesült Államok. (Ausztrália és Új-Zéland részben az ott uralkodó pénzügyi válság, különösen azonban tiltó vámtételeik miatt, csak igen kevés cikkben jöhetnek részünkre figyelembe.) A keleti és távolkeleti piacok meghódítására irányuló törekvéseinket hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy majdnem kizárólag a trieszti útvonalra vagyunk szorítva. A trieszti hajózási vállalatok hajói valamennyi fontosabb indiai kikötőt érintik, de pl. Burmába, amely igen fontos piacunk lehetne, csak kéthavonkint indulnak hajók, amelyek Sziámot, Jávát és Indo-Kínát egyáltalán nem, Dalnyt (Mandzsúria kikötőjét) pedig csak feltételesen, ritkán érintik, úgy hogy az egész távol keleten KONVAKAI !