Nemzetgazdasági Szemle – 1879.

január–március - I. A telepítések mai fontossága s vizsgálódás sikerülésök feltételei körül. (Galgóczy Károly)

NEMZETGAZDASÁGI SZEMLE. III. ÉVFOLYAM. 1879. JANUÁR—MLECZIUS. I. FÜZET. A TELEPITÉSEK MAI FONTOSSÁGA S VIZSGÁLÓDÁS SIKERÜLÉSÖK FELTÉTELEI KÖRÜL. I. Valahányszor nagyobb átalakuláson megy országunk keresz­tül, vagy nehéz idők eseménye áll elő : a népszaporitás kérdése, különösen annak legközvetlenebb alakjában, a telepítések kér­désében, mindannyiszor nyomatékosan szőnyegre kerül. Csak a török iga alól felszabadulásig hatolok vissza. Az elpusztult fal­vak helyett nagyszerű telepítésekkel pótoltatott a népesség. Mária Terézia telepítéssel, igyekezett az értte elvérzett nemzet, erejét visszapótolni. II. József telepítéssel kapcsolta reform-intéz­kedéseit. Midőn a harminczas és negyvenes években az úrbéres nép felszabadítása, a birtokjogi s közteherviselési egyenlőség felett folytak a nemzetgazdasági küzdelmek, a nemzet maga hozta ismét szőnyegre a dolgot, s az országnak ugyanekkor erre leghivatottabb egylete, a Magyar gazdasági egylet részéről pálya­díj-kitűzés tárgyát is képezte a kérdés. Most, az alkotmányos új átalakulás időszakában, szintén több ,év óta ismét szőnyegen forog at. A kormány a hatvanas években, a kincstári erdőségek kihasználása végett új székely­ telepek alakításának czélbavételé­vel indította ezt meg. Pestmegye 1875-ben a bukovinai magya­rok hazatelepítésének kérdésével hozta bizottsági közgyűlése elé. A Nemzetgazdasági egyesület 1876-ban egy körülményesen kifejtett indítvány kapcsában vette fel működése sorozatába, s azóta folyvást napirenden tartja. A magy. tudományos akadémia nemzetgazdasági és statistikai bizottságában szintén egy érte­kezéssel nyert már bevezetést. 1

Next