Nemzetgazdasági Szemle – 1883.
1. szám - Heltai Ferenc: Az ipartörvény revisiója
HELTAT FERENCZ. tetlen remekek előírásában nyilvánultak. A remek megbirálását a végső esetben a királyi bíró által kinevezett mesterekre bizta, ami biztosítékot nyújtott a czéhek önkénye ellen, egyúttal azonban a mesterré avatást meghatározott királyi illeték lefizetéséhez kötötte. Ezen törvény nem hajtatott a kellő szigorral végre és nem is vonta maga után azon jótékony hatást az ipar fejlődésére nézve, amely szabályainak keresztülvitele mellett bekövetkezett volna. A czéhek visszaélései megújultak, a franczia ipar nem haladt, a mivel a más ügyekkel igénybe vett állami hatalom nem is törődött. Egy Colbertnek kellett kezébe vennie az államigazgatást, hogy az absolut királyi hatalom végleg megsemmisítse az iparos testületek rendelkezési szabadságát. Colbert intézkedéseinek czélja a pénzügyi szempont megőrzése mellett, az ipar fejlesztése volt ; eszközei ugyanazok csak nagyobb arányúak, mint amelyekkel Anglia már ekkor kivívta az angol ipar elsőbbségét. Ez az iparűzés állami szabályozásának korszaka. A czéhek a kormány végrehajtó közegeivé váltak, feladatuk most már csak az volt, hogy megvalósítsák az állami rendeleteket, amelyek a legapróbb részletig szabályozták az iparűzést, nemcsak kormányzati és szervezeti tekintetben, hanem technikailag is. A szabályzatok (réglements) végrehajtásának ellenőrzésével Colbert külön állami tisztviselőket bízott meg, az állami gyárfelügyelőket, akik „ nemcsak a kezét, hanem a fülét, szemét és száját képezték a kormánynak." Ezek hozták a szabályzatokat nyilvánosságra, megmagyarázták azokat az iparosoknak és ügyeltek a végrehajtásra. A czéhekbe való belépés megkönnyíttetett, a czéhjog az állam által revideáltatott, az ipari jogszolgáltatás külön állami közegekre bizatott. Ezen ipar-kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, Colbert végrehajtotta iparpolitikai terveit is ; számtalan új iparágat honosított ; meg előmozdította a gyárak keletkezését ; a technika emelésére állami gyárakat alapított, amelyek egyenként az iparfejlesztés góczpontjaivá váltak. Colbert ezélt ért intézkedéseivel, az ipart a fejlődés nem sejdített magaslatára emelte. Halála után azonban a kormány más elveket követett ; a kincstár a folytonos háborúk következtében örökös pénzzavarral küzd ; az iparos testületeket megadóztatja és ennek fejében szabadalmakat ad azoknak ; a czéhmesteri állásokat örök áron eladja ; hivatalokat creál a czéhek ellenőrzésére és ismét eladja azokat a czéheknek ; szóval az iparszervezet meg-