Közgazdasági és Közigazgatási Szemle – 1894.
I. Értekezések - Az államtudományok oktatása és állami életünk igényei. — Dr. Jekelfalusay Józseftől
DR. JEKELFALUSSY JÓZSEF. munk, mikor azt állítjuk, hogy a hivatalnoki pályára menők azon része, mely magasabb képzettséggel, t. i. doktori oklevéllel bir, az esetek túlnyomó nagy többségében más államtudományi képzettséget nem igazol, mint azt, hogy a nemzetgazdaságtanból és pénzügytanból, tehát két tárgyból — másodéves jogász korában — 15 perczig felelt az alapvizsgán s aztán a politikából szigorlatozott. így volt ez eleddig s tán meg van engedve nekünk az a vallomás, hogy bizton hittük, mikép a készülődő reform — a kötelező doktorság oly régóta vajúdó eltörlése — javulást fog hozni és pedig gyökeres javulást. Annál nagyobb sajnálattal kell bevallanunk, hogy csalódtunk. A törvényjavaslat legtöbb pontjára nem óhajtunk reflektálni. Nem óhajtunk különösen arról szólni, hogy a minden pályára minősítő államvizsgálat elvi meghonosítása az akadémiákon minő veszélyekkel járhat. Lelki szemeink előtt megjelenik ugyan kisértetkép egy turócz-szentmártoni pánszláv akadémia, egy nagyváradi oláh g. kath. akadémia, egy lugosi oláh g. keleti akadémia stb. stb. réme , ámde azt gondoljuk magunkban: videant consules, ne quid detrimenti respublica capiat. A mi feladatunk szerényebb. A kérdés az, minő államtudományi képzettséget fog megkívánni az új törvény a jövő hivatalnokaitól és politikusaitól ? Olvassuk tehát a törvényjavaslat 1. §-át. Ez így hangzik : »Az eddig fennállott jogtudományi és államtudományi doktori szigorlatok, mint a gyakorlati jogi, illetve közigazgatási pályákra előfeltételül szabott minősítő vizsgálatok megszűnvén, ezek helyett az elméleti jogi államvizsgálat létesíttetik. Ez ugyan még magában keveset mond, de joggal feltünhetik, hogy az új vizsga neve csak jogról szól, az álamtudományokat hallgatással mellőzi. A következő szakaszban azonban előfordul e szó s már-már megnyugodhatnánk a dologban, ha az indokolás 7. bekezdése nem hangzanék következőképen : »Az egységes jogi állam vizsgálat két szóbeli és egy írásbeli vizsgálatból állandó az előbbiekben a vizsgálati tárgyak olyképen fognak csoportosíttatni, hogy az első szóbeli vizsgálatnak tárgyait az anyagi jogok, a másodikét pedig az alaki jogok képezzék.«