Közgazdasági Szemle – 1905.

33. kötet - I. Értekezések - Hegedüs Lóránt: Neményi Ambrus†

Neményi Ambrus f (1852—1904.) Benső szomorúsággal, nagy levertséggel gondolunk mind­nyájan, kik őt ismertük, arra, hogy Neményi Ambrus nincs többé közöttünk. A legjobb barátok egyike, a közgazdasági irodalomnak hivatott, szókimondó és lankadatlan munkája és az új Magyar­országnak egyik felejthetetlen, hangyaszorgalmú épitője távozott vele mindörökre. Az a küszködés, az a h­arcz, melyet a szegény péczeli fiú éltének kezdetén vivott az érvényesülésért, oly mélyen itatta belé emlékeit szivének fenekére, hogy mindig kisugárzott onnét az embermegbecsülés, jóság és szeretet. Hányszor leptük meg őt, amint zimankós téli időben megállt az utczasarkokon, hogy észre­vétlenül csúsztassa adományait a rongyos kéregetők kezébe. Hány humánus mozgalom volt — csak a hajléktalanok felsegí­tését s az elaggott hirlapirók gyámolítását említem — ahol a szervezők, agitátorok közé állt és páratlan szorgalmát vitte itt is a csatába. De az embert a barátságban is megbecsülve, hányan vagyunk, kiket biztatással, tanácscsal látott el s mikor közülünk egy-egy előtt váratlanul ledőltek itt vagy ott az akadályok, akkor vettük észre, hogy ama csöndes kéz, mely titokban kisimította az utat, Neményi Ambrusé volt. És hasztalanul akarták pálya­társai szívességeit meghálálni, ő mindig előre futott, hogy újabb kedvességgel tetézze az előbbieket. A szépirodalom és hírlapírás terén kifejtett, szervezetét megőrlő munkásságát méltán emelte ki, rajzolta le az egész sajtó. És e működése nemcsak vitatkozásból, felvilágosítások buzgó terjesztéséből állott, hanem éppen a közgazdasági irodalom terén az eszmék magvetését jelentette. Ha valaki egyebet nem tenne, mint Neményi czikkeiből avagy a Képviselőház pénzügyi bizott­sá­ágában fölvetett indítványaiból kiírná terveinek névjegyzékét, merem állítani, hogy egész kis lexikont állíthatna össze. A köz­gazdasági kutató némely elsőrangú forrást találhat Neményinek, mint a pénzügyi bizottság általános előadójának, 1899 óta a képviselőház elé terjesztett jelentéseiben. Az iparpártolásról, a czukoradóról, az 1904. évi költségvetésről szóló reportjai (mely utóbbiban az állam pénzügyi helyzetét, az állami vasművek üzemeit, valamint a tisztviselői normális státusról szóló kedvencz indítványát világítja meg) maradandó alkotások. A hírlapirodalmon, a pénzügyi bizottság termén kívül a Gyáriparosok országos 33. köt. 1. sz. 1

Next