Közgazdasági Szemle – 1906.

35. kötet - I. Értekezések - Földes Béla: Az elítélhetőség mathematikai és statisztikai alapjairól

Az elítélhetőség mathematikai és statisztikai alapjairól Igazságot keres az ember oly világban, a­mely tele van igazságtalansággal. Engedjék meg, hogy egy rég elmúlt szá­zadba vezessem vissza Önöket. Az athenaei agorán vagyunk K. e. 399-ben, egy tavaszi napon. Socrates, az igazság első vértanúja felett ítélnek. 30 szavazattöbbséggel, mások szerint csak 10 szavazattöbbséggel ítélik el őt. Ezután sor kerül a büntetés meg­állapítására. Socrates könnyen kikerülhette volna a büntetést, mert barátai meg akarták szabadítani. De ő keményen szól a csőcselék ellen, mely őt elitélte és igy 110 szótöbbséggel megállapítják a halálbüntetést. Tehát 80, a­ki őt ártatlannak tartotta, egyesült ellenségeivel, hogy halálra ítélje. Hol itt az igazság ? Látjuk, hogy az ítéletre befolyást gyakorolt a méltatlankodás, a­melyet Socrates büszke és megvető beszédre okozott. Majdnem 430 esztendővel később a napnál világosabb igaz­ság tragédiája megismétlődik. A Megváltót Pilátus elé vezetik. Ez ártatlannak találja, Heródeshez küldi. Ez is ártatlannak találja és visszavezetteti Pilátushoz. Ez ugyan meg van győződve a Megváltó ártatlanságáról, de a zsidók, kiknek törvényei nem engedik, hogy embert öljenek, követelik tőle, hogy halálra ítélje a Megváltót, ki egyebet nem tett, csak megmondta az igazságot. »Mi az igazság ?»- kérdi Pilátus és bár meg van győződve Krisz­tus ártatlanságáról, elítéli őt, mert a zsidók fenyegetik, hogy Caesarral Rómában tudatják megbízhatlanságát, ha nem ítéli el Krisztust, ki magát a zsidók királyának nevezi. Íme egy ítélet, melyet egyrészről a csőcselék, másrészről a gyávaság hozott létre. Hányszor ismétlődött az igazságnak az igazságszolgáltatás által elárult tragédiája ! Hány per bizonyít a mellett, hogy az igazságot, az igazságosságot mindig az a veszély fenyegeti, hogy a legkülönbözőbb körülmények, a­melyek a bíróságok tevékenységére befolyást gyakorolnak, hamis világításba helyezik. E nehézségnek, az igazság eltérítése, elferdítése vagy meg­hazudtolása állandó veszélyének szem előtt tartásával érdekes feladatnak tetszik, hogy mindennek okát keressük és az igazsá­gos ítéletek valószínűségét megállapítsuk. Két tudomány lehet ebben segítségünkre: a mathematika és a statisztika. A nemes Condorcet, a jeles Turgot ösztökélésére volt az Az 1905. szeptember hóban Budapesten ülésezett nemzetközi börtön­ügyi congressuson tartott előadás (a franczia eredetiből fordítva) 35. köt. X. sz. 1

Next