Közgazdasági Szemle – 1922.
I. Értekezések - Jankovich Béla: A világpiac helyzete és a drágaság Magyarországon
2 Jankovich Béla: veszem, amelyek Rómában, Lausanne-ban és Hágában évente és havonta jelennek meg.* Fokozza ez adatok használhatóságát az a körülmény is, hogy a havi kimutatások révén ez adatok folytatólag kiegészíthetők, aminek alapján a világpiac helyzete majdnem az utolsó hónapokig figyelemmel kísérhető és ez alapon a napi eseményekkel is kapcsolatba hozható. E kimutatások alapján jellemezni törekszem elsősorban a nyersanyagtermelés viszonyait és áralakulását úgy a mezőgazdaság, mint a nehézipar körében. A kész iparcikkekre nézve szintén rendelkezünk a háztartási körben megfigyelhető áradatokkal. A forgalom megítélésére felhasználhatók a külkereskedelem adatai, az évi hajóépítési kimutatások, valamint az ércpénzforgalom és jegykibocsátás adatai. Mindezek áttekintése után könnyebb lesz feltalálni a bajok kútforrását, valamint azt is, mennyiben fokozzák azt még különleges körülmények saját hazánkban. A mezőgazdasági termelés és forgalom terén a legfontosabb változás a háború kezdetekor azzal állott elő, hogy Kelet-Európa, amely eddig egyik fontos nyersanyag beszerzési forrása volt a nyugatnak, majdnem teljesen kikapcsolódott az eddigi gazdasági közösségből. Oroszország a háborút megelőző években az 1909/13. évek átlaga szerint évi 10472 millió métermázsa gabonát szállított az európai piacra, ebből 421/1 millió métermázsa búzát. E gabona kiviteli értéke az európai határokon át 590 millió rubel volt 1913-ban, ugyanakkor kivittek még 240 millió rubel értékű más élelmiszert és élő állatot, valamint 550 millió rubel értékű nyersanyagot, öszszesen tehát 1380 millió rubel értékű anyagot. E kivitel már az 1915-évben lesülyedt a fenti összeg egyhatod részére, amely később még jobban összezsugorodik. Az 1915. évben megszűnik Románia kivitele a nyugati államokba, aminek következtében azok elesnek újabb 29 millió méter mázsa gabona beszerzésétől. Ettől kezdve Románia készlete a középeurópai államok ellátását könnyíti meg. Tudvalevőleg erre annál inkább volt szükség, mivel Németország ellátását lényegesen megnehezítette az orosz gabona hiánya , de fokozta az utóbbit még az a körülmény is, hogy a terméshozamok évről-évre mindjobban csökkennek a háború alatt. E viszonyokról a következő : 1. Bulletin mensuel de statistique (société des nations). 2e année. Volume II. (1—12) Lausanne, 1921. 2. Institut international de statistique. Bulletin/ mensuel de l'office permanent. La Haye, Août 1921. Annuaire internationale de statistique agricole, 1917 et 1918. Rome, 1920. 4. Bulletin mensuel de statistique agricole. Rome, 1921 jan.—dec.