Közgazdasági Szemle – 1925.

I. Tanulmányok - Buday László† (Heller Farkas)

Buday László, f * A magyar tudományt váratlanul súlyos veszteség érte. Egyik legkiválóbb és legernyedetlenebb munkása, Buday Lászl­­ dőlt ki közülünk munkáséletének abban a korszakában, amidőn a munkaképesség delelőjén van és a­midőn az évtizedeken át gyűjtött tudás, valamint az élet tapasztalatain megacélozódott ítélet a legjobbat, a legtökéletesebbet alkotja. Tudományunk vesztesége pótolhatatlan, mert a tudós egyéniség, aki saját énjét tükrözi vissza alkotásaiban és Buday László azt, amit egyéni­sége még nyújthatott volna a magyar tudománynak, magával vitte a sírba. De, ha nagy a magyar tudománynak vesztesége, még köz­vetlenebb az a veszteség, melyet Szemlénk Buday László elköltö­zésével szenvedett, mert oszlopát, szerkesztőjét veszítette benne, aki odaadó szeretettel és az igazi tudós körültekintésével vezette Szemlénk szerkesztését. Vájjon enyhítheti-e fájdalmunkat az a tudat, hogy nemcsak Szemlénket érte Buday László halálával óriási veszteség! Enyhítheti-e szomorúságunkat az, hogy velünk gyászol a kir. József Műegyetem, mely kiváló tanárát és köz­gazdasági osztályának dékánját veszítette, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, mely egyik legszorgalmasabb tagját és nemzetgazdasági bizottságának előadóját gyászolja, a Központi Statisztikai Hivatal, mely volt igazgatóját és a Magyar Statisz­tikai Társaság, mely elnökét siratja, hogy halála gazdasági életünk több intézményének, sőt egész közéletünknek és nem egy külföldi tudományos társulatnak is veszteséget jelent. Csak komorabbá és lesújtottabbá kell válnunk, midőn látjuk, hogy Magyarország mily értéket veszített Szemlénk érdemes szerkesz­tőjének az élők sorából való elköltözésével. Nehéz időkben, midőn anyagi és egyéb nehézségekkel küz­döttünk, vállalkozott Buday László Szemlénk szerkesztésére, mert átérezte azt a nagy hivatást, mely múltjánál és a mögötte álló társaság súlyánál fogva Szemlénkre vár. Elvállalta a szer­kesztés feladatát, midőn agya tele volt irodalmi tervekkel és idejét sokirányú köztevékenysége erősen igénybevette. A hála adóját kell vele szemben lerónunk, midőn már nem fejezhetjük ki ezt az elismerés elől mindig kitérő szerény egyéniségének közvetlenül. Jelentős érdemei vannak Szemlénk felvirágoztatása . Jelen füzet első ívei már tördelve voltak, midőn Buday Lászlót elveszítettük, így csak korlátolt tér áll ezúttal rendelkezésünkre arra, hogy azt emlékének­­szentelhessük.

Next