Közgazdasági Szemle – 1944.
január–február - TANULMÁNYOK - Judik József: A Keynes- és White-terv
A Judik József kriminációval (discriminatory currency practices) szemben való védekezés lényeges alapja a nemzetközi kereskedelem és pénzügy újraéledésének." Hasonló tartalmú kijelentést találhatunk a Keynes-terv bevezető részében is. A valutáris kérdéseknek ez az előrehozása kétségtelenül megnehezíti a velük szemben való állásfoglalást, mert a bírálat alapossága és teljessége megkívánná, hogy ezeket a terveket ne önmagukban, hanem a gazdasági háttérhez való viszonyukban tegyük vizsgálat tárgyává. Megnehezíti az állásfoglalást az is, hogy a szövegek közzététele óta a szakértők és kormánytényezők között ismételten hosszabb megbeszélések folytak a tervek kicsiszolása, ill. egybeolvasztása céljából. A megbeszélések eredményeként a White-terv ismételten átdolgoztatott, úgyhogy ma már a harmadik szöveg is rendelkezésre áll. E bizonytalanságok ellenére indokoltnak látszik a tervekkel behatóan foglalkozni nemcsak azért, mert olyan kezdeményezést jelentenek, amelyekből esetleg valóság lehet, hanem azért is, mert igen érdekes elméleti és valutapolitikai kérdéseket érintenek. A két terv lényegileg hasonló célkitűzéseket kíván megvalósítani, amelyek következőleg foglalhatók össze: 1. a fizetési mérlegek átmeneti jellegű hiányának fedezéséről való gondoskodás; 2. a valutaárfolyamok stabilizálása; 3. a fizetési mérlegek egyensúlyban tartására irányuló mechanizmus létesítése; 4. a háború folyományaként keletkezett zárolt devizakövetelések felhasználásának lehetővé tétele; 5. a devizaforgalmi korlátozások, zárolt számlák és kétoldalú devizacleasingek lehető kiküszöbölése; 6. a nemzetközi kereskedelem és a produktív célokat szolgáló nemzetközi tőkeforgalom előmozdítása. Mindkét terv megegyezik abban, hogy a kitűzött célok megvalósítására nemzetközi központi szervet kíván létesíteni. Egyik sem kívánja, hogy az egyes országok visszaállítsák az aranyvaluta valamely eddig ismert alakját, de nem is ellenzi azt viszont, bár különböző mértékben, mindkettő valutáris szerepet kíván juttatni az aranynak. Azonos célkitűzéseik ellenére a két terv nemcsak részleteiben, hanem felépítésében is lényegesen eltér egymástól. Ezért célszerűnek látszik elkülönítve foglalkozni velük. Minthogy e tanulmány fő célja rávilágítani arra, hogy a tervektől mennyiben lehet várni a kitűzött célok megvalósítását, hogy milyen előnyöket és milyen terheket jelentenének az egyes tagállamoknak, a tervek ismertetésénél nem térünk ki azokra a szervezeti, üzleti, A célok felsorolásánál nem tartottuk magunkat szorosan a terveknek a célokat ismertető szövegéhez, hanem a tervekben kifejezésre jutó célok lényegét igyekeztünk röviden összefoglalni.