Közgazdasági Szemle – 1962.
január - D. Szabó József: A kommunista építés húszéves programjának fő gazdasági feladatairól
D. SZABÓ JÓZSEF A kommunizmus építése a Szovjetunióban a belső feltételeket illetően olyan időszakban bontakozik ki, amikor már nincsenek kizsákmányoló osztályok, amikor a szovjet társadalom valamennyi osztályának és rétegének alapvető érdekei azonosak, amikor teljes mértékben megszilárdult a szocializmus. Ebből következik, hogy a belső feltételeket tekintve a kommunizmus építése — szemben a szocializmus építésével — nem az osztályharc viszonyai között megy végbe, hanem — mint Hruscsov mondotta — „a társadalmi viszonyok fejlesztése és tökéletesítése útján, az élet régi formái elhalásának, újak keletkezésének, e formák összefonódásának, kölcsönhatásának útján". A régi és az új harca tehát a kommunizmus építésének folyamatában nem ölti magára az osztályharc formáját, hanem olyan feltételek között bontakozik ki, amikor a szovjet társadalom minden osztályának és rétegének alapvető érdeke a kommunizmus felépítése. „Ennélfogva természetes — mondotta Hruscsov —, hogy a kommunizmus építése a legdemokratikusabb (Az én kiemelésem — Sz. J.) módszerekkel történik." A proletárdiktatúra állama ezért szükségképpen átalakul egységes népi állammá, a proletariátus pártja pedig az egész nép pártjává válik, ami megteremti a társadalmi viszonyok fejlesztésének és tökéletesítésének politikai feltételeit. Mindez lehetővé teszi a szovjet nép kezdeményező készségének, politikai és munkabeli aktivitásának páratlan arányú megnövekedését, és ezáltal meggyorsítja a társadalmi-gazdasági fejlődés ütemét. Ebből következik, hogy egyfelől a személyi kultusz megszüntetése, következményeinek gyökeres felszámolása és az ez ellen fellépő pártellenes csoport eszmei-szervezeti szétzúzása, másfelől a kommunizmus építése között szintén a legszorosabb kölcsönhatás áll fenn. A kommunizmus építésének — amely csak a legdemokratikusabb módszerekkel történhet — feltétele volt a személyi kultusz felszámolása, a kommunizmus építése, a társadalmi-politikai viszonyok tökéletesítése pedig olyan feltételeket hoz létre, amelyek kizárják a személyi kultusz visszatérésének minden lehetőségét. A Szovjetunióban az elmúlt években teljesen kirajzolódtak a szocialista társadalmi fejlődés ama irányzatai, amelyek elvezetnek a kommunizmus győzelméhez. A következőkben a gazdasági fejlődés azon irányzataival foglalkozunk, amelyek a Szovjetunió alapvető gazdasági feladata, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtésével kapcsolatosak. A program a „számok konkrét nyelvén" fejezi ki a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtésének feladatait.* Ez lehetővé teszi, hogy a húszéves program gazdasági előirányzatait részletesen elemezzük. * Követve a program szellemét, e tanulmányban arra törekedtünk, hogy a kongresszusi beszámolókban és felszólalásokban közölt adatokat a közgazdasági elemzéshez szükséges rendszerbe foglaljuk. Ahol csak indexek vagy megoszlási viszonyszámok állottak rendelkezésünkre, azokat ,,A Szovjetunió népgazdasága 1960-ban" című statisztikai évkönyv adatai alapján abszolút számokban kifejezett mutatókra számítottuk át és beépítettük adatrendszerünkbe. A rendelkezésünkre álló adatokon semmiféle korrekciót nem végeztünk, akkor sem, ha a beszámolókban és a felszólalásokban talált adatok körülbelül, csaknem, mintegy stb. jelzéssel voltak ellátva. Bár emiatt számításaink bizonyos pontatlanságot tartalmaznak, a közgazdasági elemzés szempontjából mégis kielégítő pontosságúaknak tekinthetők. Azokat az adatokat, amelyeket közgazdasági számítások útján képeztünk, lábjegyzettel láttuk el, feltüntetve a számítás alapját képező alapadatokat és a számítási módszert. A tényadatok forrásai általában „A Szovjetunió népgazdasága 1960-ban", illetve a „Statistical Abstract of the United States" című statisztikai évkönyvek. Ahol egyéb forrásokból vett adatokat használtunk fel, ott arra külön hivatkozunk.