Közgazdasági Szemle – 1963.
1. Cikkek - A szocializmus felépítésének programja
A SZOCIALIZMUS TELJES FELÉPÍTÉSÉNEK PROGRAMJA cialista tábor érdekei nélkül. A népgazdasági érdek egyoldalú érvényesítése valamely országban, a többi szocialista országok érdekeit sértheti, így lassítja a szocialista tábor egészének fejlődését, ami természetszerűen visszahat egy-egy népgazdaság különvett érdekeinek érvényesülésére is. Nem lehet tehát igazán népgazdasági érdek az olyan gazdasági szempont, amely szembenáll a szocialista világgazdaság fejlődése érdekeivel. Ahogy bővül a szocialista nemzetközi munkamegosztás s ezzel együtt a külkereskedelmi forgalom volumene, annál inkább fogja sérteni a tervteljesítésben való lemaradás a KGST-országok összességének érdekeit is. A körülmények megváltozása az eddiginél is nagyobb súlyt ad annak a feladatnak, hogy gazdaságvezetésünk a tervezési és az ösztönzési rendszer finomítása, a műszaki fejlesztés és a beruházási politika, a gazdasági szakirányítás megjavítása és a tudományos kutatás irányítása során a kialakult és az állandóan változó helyzethez rugalmasan igazodjék, reagáljon az újonnan létrejövő objektív adottságokra, legyen érzéke mindig a realitásokhoz. Ez tükröződött a kongresszuson elhangzott referátumokban, hozzászólásokban is. A gyakorlati élet kérdései kerültek napirendre. A politikai harc döntő sikerei után a párt még jobban a gazdasági építés kérdései felé fordította a társadalom figyelmét, a munkatermelékenység emelésére mozgósítja az erő zömét. Ma már nálunk ez — a tudat szocialista átformálása mellett — az osztályharc fő tartalma. Ehhez a harchoz a szocializmus oldalán felsorakoztatható az egész nép. Ebben az osztályharcban gyakorlatilag megvalósul a nemzeti egység is, előbb politikailag, majd fokozatosan ideológiailag is. Részünkről a szocializmus világméretű győzelméhez való legnagyobb hozzájárulás ma a szocializmus hazánkban való teljes felépítése, a lehető legrövidebb időn belül. A szocialista termelési viszonyok osztatlan uralma, a vezetés szerepének növekedése, a termelőerők fejlődésének gyorsulása, a tudomány termelőerői funkciói, a nemzetközi együttműködés új vonásai és a gazdasági-kulturális munkának az osztályharc fő formájává válása azok az új vonások, amelyek a most elkezdődő szakasz feladatait meghatározzák. A szocializmus teljes felépítésének általános feladatai A kongresszus deklarálta, hogy hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Megszűntek a kizsákmányoló osztályok; nincs munkanélküliség, nincs létbizonytalanság; a dolgozók alapjában a szocialista elosztási elvnek megfelelően, munkájuk szerint részesednek a megtermelt javakból. Általában összhangba kerültek a termelőerők és a termelési viszonyok. A haladottabb termelési viszonyok lehetővé teszik a termelőerők eddiginél nagyobb arányú és gyorsabb fejlesztését. A fő feladat most az, hogy a termelőerőket magas színvonalra emeljük, növelve azok hatékonyságát, koncentráltságát, kihasználását. A népgazdaság minden ágában, tehát a mezőgazdaságban is a fejlett, gépi nagyüzemi termelésnek kell uralkodóvá válnia. Ezzel megteremtjük a szocializmus mai formáknak megfelelő anyagi-műszaki bázisát. Az ötéves terv maradéktalan teljesítése rendkívül fontos ebben a vonatkon