Közgazdasági Szemle – 1966.
január - Tallós György: A KGST-országok közötti kereskedelem módszereinek fejlesztéséről
TALLÓS GYÖRGY: A KGST-országok közötti kereskedelem módszereinek fejlesztéséről Gazdaságirányítási módszereink felülvizsgálata, a belső gazdasági mechanizmus módosítása napirenden van. E munka egyik lényeges eleme, hogy a belső és a külső (nemzetközi) gazdasági kapcsolatok kölcsönhatásait a mainál hatékonyabban juttassa érvényre. Legjelentősebbek gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal, köztük is a KGST-országokkal. Ezért vizsgálni kell, hogy a gazdaságirányítás kialakuló új módszerei hogyan érintik a KGST-országokkal fennálló gazdasági kapcsolatokat, ez utóbbiak pedig hogyan befolyásolják a belső mechanizmus fejlődését. Cikkemben — az említett szempontokból — elsősorban a külkereskedelem formáinak és módszereinek fejlesztésével foglalkozom. E kérdések különböző vonatkozásait a Közgazdasági Szemle legutóbbi számaiban több cikk érintette. Az alábbiakban foglalkozom ezek néhány megállapításával is. A belső gazdasági mechanizmus és a szocialista országok nemzetközi gazdasági kapcsolatainak formái és módszerei (a továbbiakban: „nemzetközi mechanizmus") közti sokrétű kölcsönhatásból két alapvető szempontot kell kiemelni. 1. A belső mechanizmus módosításánál figyelembe kell venni az adott nemzetközi mechanizmus feltételeit; 2. a belső mechanizmus módosítása szükségszerűen kihat a nemzetközi mechanizmusra és maga után vonja annak változását is, különösen akkor, ha egyidejűleg több, a nemzetközi mechanizmus keretében egymáshoz kapcsolódó országban kerül sor módosításra. Emellett a nemzetközi mechanizmus önmagában sem tekinthető statikus kategóriának. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok formáinak és módszereinek rendszeresen fejlődniök, változniuk kell a belső mechanizmusok módosulásától függetlenül is. Abból indulok ki, hogy a nemzetközi mechanizmus fejlesztésének fő irányai hasonlóak a belföldi mechanizmus fő kritériumaihoz. Az áru-, érték- és pénzkategóriák eddiginél következetesebb, fokozott felhasználása nemcsak a belső gazdasági mechanizmusban szükséges és helyes, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban is. A termelővállalatok gazdasági önállóságának fokozása nem korlátozódhat csak belföldre, hanem — a vállalatok közti közvetlen nemzetközi kapcsolatok erősítése útján is — a gazdaság nemzetközi szférájában is szerephez kell jutnia. Ez az államközi megállapodások előkészítésének és végrehajtásának feltételeit is befog i Ausch Sándor: Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus (1965. 7—8. szám. 800-808. 1.); Balassa Ákos: Az érdekeltség problémája a KGST-országok közötti gyártásszakosításban (1965. 9. sz. 1013-1028. 1.); Balassa Ákos: Szabályozott piaci verseny a KGST-országok vállalatai között (1965. 11. sz. 1277-1288.). Közgazdasági Szemle