Közgazdasági Szemle – 1967.
január - Fock Jenő: A szocialista építés gazdasági feladatairól
FOCK JENŐ További követelményként állította elénk a párt, hogy olyan gazdálkodást folytassunk, amely megfelelőbb exportalapot hoz létre az ország fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez, a népgazdaság egyensúlyának biztosításához. A külkereskedelmi forgalom és az egyenleg alakulását nagymértékben befolyásolták az ipari termelés problémái, valamint a mezőgazdaságot sújtó aszályos évek következményei. Miután az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására, a már megtett intézkedéseink nyomán pozitív irányú tendencia alakult ki. Ennek állandósítása és erősítése tovább is elsőrendű feladatunk. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál — fejlesztve a tervezést — már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot. A tapasztalatok egyúttal újólag megerősítették, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításával tovább kell fejleszteni a tervkészítést, a tervezést. Fel kell eleveníteni és tökéletesíteni kell a népgazdaság hosszú lejáratú, 15—20 éves tervének készítését. Erre irányuló eddigi munkánk során hasznos gazdaságpolitikai, műszaki, gazdasági elemzések, ágazati koncepciók készültek. Tapasztalatokat szereztünk a középlejáratú és éves tervkészítéstől lényegesen eltérő, sokkal inkább tudományos igényeket támasztó munkához. Ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Teljesítése minden területen javuló munkát igényel és feltételez. Mégis gyakori az a nézet, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. Ez feltétele annak, hogy a szükségleteket mind teljesebben elégíthessük ki és hogy a békés gazdasági versenyben nagyobb eredményeket érjünk el. A korábbi években azonban a gyorsabban bővülő termelés a népgazdaság szempontjából nem volt mindig egyértelműen hasznos. A termelés jelenlegi mérsékeltebb fejlesztési üteme összhangban van más gazdasági előirányzatokkal. Az utóbbi három év tapasztalatai szerint a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését. A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. Ez nagymértékben függ a termelés műszaki színvonalától. A tudományos intézetekben, tanszékeken dolgozó tudósok, kutatók, a termelésben közvetlenül résztvevő mérnökök népgazdaságunk számos területén eredményesen munkálkodtak a műszaki színvonal emelésén. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. A műszaki értelmiség egy része a hivatástudattól és a szakma szeretetétől vezérelve, napi munkáján túl, szabad idejében is foglalkozik a műszaki-gazdasági fejlődések-