Közgazdasági Szemle – 1971.
január - Gazdasági építőmunkánk eredményei
GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKÁNK EREDMÉNYEI azt is, hogy a harmadik ötéves terv során néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését. A nagyobb ipari termelésnek csak 55—60 százaléka származik a termelékenység növekedéséből; nem emelkedett megfelelően a termelés műszaki színvonala. Egyenetlen volt a beruházási tevékenység, és nem javult hatékonysága; lazaságok voltak a munkaerő-gazdálkodásban és a munkafegyelemben. A III. ötéves terv éveiben az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. A növénytermesztésben viszont az 1961—1965-ös évekhez viszonyítva sikerült előrelépnünk, a legutóbbi öt év alatt a búza országos termésátlaga 35 százalékkal növekedett, s elérte a hektáronkénti 25 mázsás szintet. A kukorica termésátlaga, ugyanezeket az időszakokat összehasonlítva, 23 százalékkal növekedett s országosan számítva elérte hektáronként a 32 mázsát. Ezekben az eredményekben már a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölénye mutatkozik meg. A gazdasági munka átfogó mérlege azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a fejlődés útjának bonyolult, de eredményes szakaszát tettük meg. A népgazdaság helyzete kiegyensúlyozottabb lett, színvonala emelkedett és a fejlődést segítő tendenciák erősödtek. Népgazdaságunk szilárdságának, egészséges alapjainak, teherbíró képességének meggyőző bizonyítéka az idei év is, melyben az árvíz okozta károknak, a védekezés költségeinek, a termeléskiesésnek összesen csaknem 8 milliárd forintnyi terhével, a növénytermesztésben számottevő kiesést okozó rossz időjárás nehézségeivel kellett s kell megküzdeni. Nehézségek voltak és vannak, de a hathatós kormányintézkedésekkel, dolgozó népünk helytállásával, népgazdaságunk erőivel mégis biztosítottuk a termelés és az ellátás folyamatosságát, a III. ötéves terv teljesítését és a megfelelő átmenetet a IV. ötéves terv megkezdéséhez. A négy év alatt elért fejlődés, a nehéz feladatok megoldása annak köszönhető, hogy a Központi Bizottság a párt IX. kongresszusa által megerősített gazdaságpolitikai elveket követte, és a kongresszus határozatait a gazdasági munka területén végrehajtotta. A párt gazdaságpolitikájának pontos követésével dolgozták ki az új, IV. ötéves népgazdasági tervet is. Az új ötéves terv irányelveit a Központi Bizottság hagyta jóvá. A tervet a kormány kidolgozta, és az országgyűlés szeptember végén törvényerőre emelte. A IV. ötéves tervet azért lehetett már az év folyamán kidolgozni és véglegesíteni, mert egyrészt gazdaságpolitikánk nem változik az új ötéves tervvel, másrészt, legfontosabb partnereink, elsősorban a Szovjetunió, segítő szándékú készségével lezárhattuk a terv nyersanyag- és energiaszükségleteinek kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen, gazdasági kapcsolatainkat kölcsönösen fejlesztő nemzetközi tárgyalásainkat, megköthettük a szükéges megállapodásokat. A Központi Bizottság úgy véli, a IV. ötéves terv fő előirányzatai helyesek: 1971 és 1975 között a nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal emelkedjék, s a felhalmozás aránya 23—25 százalék, a fogyasztásé 75—77 százalék legyen; az ipari termelés öt év alatt 32—34 százalékkal emel-kedjék, aminek 75—80 százalékát a munkatermelékenység növekedéséig fel kell elérni; a mezőgazdasági termelést 15—16 százalékkal kell nö- velni. A terv többi fő mutatója is megfelel a párt gazdaságpolitikájának , és reális. 1* 3