Közgazdasági Szemle – 1992.
január - Köves András: Sokkterápia vagy fokozatosság
Közgazdasági Szemle, XXXIX. évf. 1992. 1. sz. (1—18. o.) KÖVES ANDRÁS Sokkterápia vagy fokozatosság Közép- és kelet-európai gazdasági problémák és gazdaságpolitikák (1989—1991) Közép-Kelet-Európa országai a külső és belső egyensúlyi nehézségeik kiélezettségének, illetve a gazdaságpolitikáról vallott eltérő felfogásuknak megfelelően vagy a sokkterápiát, vagy a fokozatosságot választották a piacgazdasághoz való átmenet problémáinak megoldására. A sokkterápia révén (ennek tipikus példája Lengyelország) figyelemre méltó eredményeket értek el a pénzügyi szférában, de ennek reálköltségei — a belső kereslet, a termelés, a foglalkoztatottság és az életszínvonal visszaesése — igen magasak voltak. A reálszféra ilyen mértékű hanyatlása még egy jól működő piacgazdaságban is szinte lehetetlenné tenné a sikeres alkalmazkodást, vagyis a külgazdasági reorientációt, a struktúraváltást és a vállalati versenyképesség javítását. A fokozatos átmenet útján haladó magyar gazdaságpolitikának az tehát az egyik legfontosabb feladata, hogy elhárítsa az olyan állapotok kialakulását, amelyek kikényszeríthetnék a sokkterápia alkalmazását.* Az átmenet legfontosabb feladatai és eltérő körülményei a térség országaiban A jelentős ideológiai és politikai különbségek ellenére a közép- és kelet-európai rendszerek mai politikai elitjei 1989—90-ben abban a szilárd meggyőződésben jutottak hatalomra, hogy országaikban a szovjet típusú tervgazdaság és a túlnyomó állami tulajdon helyett nyugati típusú piacgazdaságot kell kialakítaniuk, ahol a magánszektor fontos vagy uralkodó szerephez fog jutni. Igaz, időről időre napvilágot látnak olyan elképzelések, amelyek szerint Közép-Európában vagy legalábbis némely közép-európai országban a gazdasági és társadalmi fejlődés . Közép- és Kelet-Európáról szólván ebben az írásban a következő öt országra (az „ötökre") gondolok: Bulgária, Cseh-Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia. Ez az állítás feltétlenül igaz az új rendszer bevezetésének első napjától kezdve Cseh-Szlovákiára, Lengyelországra és Magyarországra. A politikai nehézségek és a kaotikus gazdasági állapotok ellenére a piacgazdaságra való áttérés Romániában és Bulgáriában is egyre nyilvánvalóbban domináns stratégiává válik. Köves András a KOPNSZT-DATORG tudományos vezérigazgató-helyettese.