Közgazdasági Szemle – 1993.

január - Vincze János: Az evolúció és közgazdasági elmélet

Közgazdasági Szemle, XL. évf., 1993. 1. sz. (1—17. o.) VINCZE JÁNOS Evolúció és közgazdasági elmélet A tanulmány az evolúciósnak nevezhető megközelítési módok köz­gazdaságtani alkalmazásával foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy milyen szerepe volt az evolúciós gondolkodásnak eddig a köz­gazdaságtanban, és mennyiben járulhat hozzá a közgazdasági elmélet fejlődéséhez. Megkülönbözteti az evolúcióelmélet „tra­dicionális" és „modern" alkalmazási irányát, és amellett érvel, hogy az utóbbinak komoly esélye van arra, hogy pozitív szere­pet játsszon a közgazdaságtudomány jövőbeli fejlődésében.* Ebben a tanulmányban azoknak a megközelítési módoknak a közgazdaságtani alkalmazásáról lesz szó, amelyeket összefoglaló néven evolúciósnak nevezhetünk. Az evolúció par excellence területe a biológia, de vannak akik mindenfajta időbeli változást leíró elméletet evolúciósnak neveznek. (Lásd például Sheldrake [1989].) Mi itt a szűkebb értelmet tulajdonítjuk az evolúció fogalmának és csak azt tekint­jük evolúciós gondolkodásnak, amely „olyasmi, mint amit az evolúció biológiai elméletében annak hívnak". A szerző nem lévén biológus, nem ígérheti, hogy a biológusok teljesen egyetértenének a biológiai evolúcióelmélet általa adott értel­mezésével. Ezért a fenti definíciót ki kell egészíteni az „egy kívülálló szemszögé­ből" toldalékkal. Közgazdászok már eddig is igyekeztek saját céljaiknak meg­felelően interpretálni az evolúció biológiai elméletét. A hangsúly valójában nem azon volt, és a következőkben sem azon lesz, hogy az értelmezés helyes-e vagy sem, hanem azon, hogy az értelmezés hasznos lehet-e a közgazdaságtanban. Evolúciós gondolkodás a közgazdaságtanban Az evolúciós gondolkodás a közgazdaságtanban eddig alapvetően két formában jelent meg. Egyrészt az uralkodó irányzattal (mainstream economics) szembeni eretnekség szerepében, másrészt pedig mintegy az uralkodó irányzat feltevései­nek alátámasztásaként. Mindkét szerepkör egy bizonyos elégedetlenségre utal a mainstream vagy neoklasszikus közgazdaságtannal szemben. Ezt nyugodtan tekinthetjük persze a világ legtermészetesebb dolgának is. Az elégedetlenség nyilvánvalóan abból származik, hogy az uralkodó irány­zat bizonyos alapfeltevései, amelyeket gyakran tökéletes racionalitási feltevések­ . A tanulmány a Gazdasági struktúra előrejelzése című OTKA kutatási program keretében készült. Vincze János a PG-II főmunkatársa.

Next