Közgazdasági Szemle – 2000.
január - Kornai János: A költségvetési korlát megkeményítése a posztszocialista országokban
Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. január (1-22. o.) KORNAI JÁNOS A költségvetési korlát megkeményítése a posztszocialista országokban A költségvetési korlát megkeményítése nem egyforma mértékben ment végbe minden posztszocialista gazdaságban. Egyes országokban messzire jutottak ebben a tekintetben, másokban viszont alig változott az indulóállapot. A tanulmány áttekinti a költségvetési korlát puhaságának különböző megnyilvánulásait: az állami támogatásokat, a puha adózást, a nem teljesítő bankkölcsönöket, a vállalatközi tartozások felgyülemlését és a kifizetetlen béreket. A jelenséget sokféle tényező okozza, amelyek többnyire együttesen jelentkeznek. Az állami tulajdon fenntartása kedvez a puha költségvetési szindróma megrögződésének, a privatizálás elősegíti a keményítést, de nem elégséges feltétele a kemény korlát érvényesítésének. Ehhez megfelelő politikai, jogi és gazdasági környezetet kell céltudatosan kialakítani. A posztszocialista átmenet kezdetén sokan azt hitték, hogy a hatékony piacgazdaság létrehozásához elegendő lesz megvalósítani a liberalizáció, privatizáció és stabilizáció „szentháromságát". Mára már kiderült, hogy a költségvetési korlát megkeményítése az említett három feladattal egyenrangúan fontos. Ahol ez nem valósul meg (például Oroszország), ott a privatizáció nem hozza meg a várt eredményt.* Bevezetés: fogalmi tisztázás A költségvetési korlát fogalma közismert a mikroökonómiából: a háztartás költése nem haladhatja meg a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Ugyanez a fogalom alkalmazható más szervezetekre is, például vállalatokra, nonprofit intézményekre és helyi kormányzatokra. A tradicionális mikroökonómia szóhasználatához tegyük hozzá a „kemény" jelzőt. A költségvetési korlát keménysége azt jelenti, hogy a szervezet, amennyiben kiadásai tartósan túllépik bevételeit, nem képes működését folytatni. A puha költségvetési korlát fogalmát a szerző vezette be a szocialista rendszert elemző munkáiban (Komár [1978], [1980]). Arra a helyzetre utalt, amelyben az állami vállalat * A tanulmány angol változata a Nemzetközi Közgazdasági Társaság Buenos Airesben, 1999. augusztus 23-27. között tartott 12. világkonferenciáján hangzott el. Hálás vagyok azokért az inspiráló beszélgetésekért, amelyeket Eric Maskinnal, Gerard Rolanddal és Chengang Xuval folytattam a tanulmány témájáról. Köszönetemet fejezem ki Andrea Despotnak, Majoros Istvánnak, Szentes Balázsnak és Assen Vassilevnek a kutatáshoz adott segítségért és Parti Juliannának a figyelmes és gondos szerkesztői közreműködésért. Kutatásaimat az Országos Tudományos Kutatási Alap 265. sorszámú támogatásával folytattam. A fogalom részletesebb magyarázata és az irodalom összefoglaló áttekintése a következő tanulmányokban található: Komai [1998] és Maskin-Xu [1999]. Kornai János a Collegium Budapest és a Harvard Egyetem professzora.