Közgazdasági Szemle – 2013.
január - TANULMÁNY - Békés Gábor - Halpern László - Muraközy Balázs: Külkereskedelem és a vállalatok közötti különbségek
BÉKÉS GÁBOR-HALPERN LÁ S Z L Ó - M U R A K O ZY BALÁZS iparágakon belül is gyökeresen eltérően érinthetik ezek az erők az egyes vállalatokat. A megnyíló exportlehetőségek jelentős iparágakon belüli reallokációhoz is vezethetnek: a hatékonyabban működő vállalatok nagymértékben növelhetik kibocsátásukat és foglalkoztatási szintjüket, a kevésbé hatékony vállalatok azonban elveszíthetik piacukat, és akár be is fejezhetik működésüket. Ennek hatására az iparágak átlagos termelékenysége javul, és gyorsul a gazdasági növekedés. Az ilyen modellek empirikus jelentőségére összpontosító kutatások megmutatták, hogy a szűken definiált iparágakon belül is nagyon jelentős termelékenységkülönbségek figyelhetők meg (például Mayer-Ottaviano [2008]), tehát az iparágon belüli reallokáció hatása valóban nagymértékű lehet. A vállalati heterogenitás vizsgálata azért is lényeges, mert a heterogenitás mértéke és jellege jelentősen befolyásolhatja azt, hogy milyen módon reagál a gazdaság a külkereskedelem előtt álló akadályok lebontására vagy éppen egy makroökonómiai sokkra. Ezek az információk segíthetik a gazdaságpolitikát a döntések hatásának előrejelzésében. A nagyfokú heterogenitás felismerése alapvető hatással lehet az optimális ipar- vagy fejlesztési politikára is, hiszen az iparági szintű gazdaságpolitikát fel kell váltania a vállalati szintű termelékenység növekedését elősegítő politikának. Kutatásunk célja, hogy a vállalati heterogenitást is figyelembe vevő „új-új” külkereskedelem-elmélet aktuális kérdéseihez keressünk empirikus szabályszerűségeket a magyar kivitel és a behozatal szerkezetének és dinamikájának elemzésével, így reményeink szerint egyszerre járulunk hozzá a külkereskedelem általános jellemzőinek megismeréséhez, és mutatjuk meg részletes adatok segítségével a magyar exportdinamika jellegzetességeit. Tanulmányunkban vállalati szintű mérleg- és innovációs, illetve termékszintű külkereskedelmi adatbázisokat használtunk. Hasonló kérdéseket nem vizsgáltak Magyarországon ilyen adatok segítségével, és nemzetközi szinten is ritka az ilyen részletes adatbázisokra támaszkodó elemzés. Ez teszi lehetővé, hogy általánosan is érvényes és eddig nem ismert szabályszerűségeket mutassunk ki. Az 1990-es és 2000-es évek magyar gazdasága különösen jó terep a külkereskedelmi stratégiák elemzéséhez, hiszen a magyar vállalatok az átmenet évei alatt jelentős mértékű fejlődésen mentek keresztül (lásd Halpern-Kőrösi [2001], Román [2003]). Ez együtt járt a külkereskedelem növekvő intenzitásával és növekvő „nyugati” orientációjával. Az exportorientált növekedés miatt az exportszerkezet vizsgálata gazdaságpolitikai szempontból nagy jelentőségű, és lehetőséget nyújt olyan jelenségek megfigyelésére is, amelyek a kevésbé radikális változásokon átment országok esetében nem ennyire látványosak. A vizsgálat középpontjában a magyar feldolgozóipar áll, amely mind az export, mind az import volumenét tekintve domináns szerepet játszik az iparágak között. A feldolgozóipar vizsgálatának további előnye, hogy a külkereskedelem elméletei is jobban írják le ezeket az iparágakat, mint a kevésbé helyhez kötött szolgáltatásokat, ahol a termelékenység is sokkal nehezebben mérhető. Három kérdésben vizsgáljuk meg a heterogén vállalatok kereskedelmével foglalkozó nemzetközi kutatások fontosabb elméleti és nemzetközi tapasztalatait, és vetjük ezeket össze a magyar vállalati adatokon végzett elemzések eredményeivel. Először a külkereskedő vállalatok jellemzőivel foglalkozunk, kiemelve azt a megfi-