Közigazgatástudomány, 1942 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1942 / 1. szám

SZERVEZI:! ELLENESSÉG a közigazgatásban. /. A közhivatalnokok fegyelmi vétsége. Minden közhivatal­nok a közigazgatás szervezetéhez tartozó valamely szervezeti egység tagja. A szervezeti egység főnökből és a szükséges számú alárendeltből áll. A hivatalnokok tervszerű munkamegosztás sze­rint kijelölt helyet töltenek be. Ezért szokás őket a közigazgatás szervének is nevezni. A szervezet munkateljesítménye attól függ, hogy tagjai hogyan végzik feladatukat? A közhivatalnok azáltal, hogy kérte és vállalta a közszolgálatba való felvételét, különös engedelmességi kötelezettségnek vetette magát önként alá és azt még esküvel is megerősítette. Ez az alapja annak, hogy a főnökei, a közvetlen főnöktől fel a legmagasabb főnökig, tőle állandóan a közszolgálatnak megfelelő magatartást, a szervezet munkameg­osztásába való beilleszkedést, szervezeti egységének munkaütemé­vel való lépéstartást s amikor a közszolgálat érdeke kívánja, a tőle telhető legnagyobb teljesítményt, esetleg élete kockáztatását is követelhetik, és hogy a közhivatalnok minderre köteles is. A főnöki funkció tartalmának fontos része az arról való gon­doskodás, hogy a szervezet a feladatnak megfelelő legyen és hogy minden tagja tisztában legyen azzal, mi a kötelessége. Az irányí­tás történhetik részben általános parancsok (jogszabályok, sza­bályzatok), részben konkrét szolgálati parancsok, részben közös eszme (benevelt hivatástudat, kari becsület stb.) által. A főnöknek számos és sokféle eszköz áll rendelkezésére avégből, hogy alárendeltjeit engedelmességre szorítsa: a példa, a tanítás, a nevelés, a buzdítás, a jutalmazás, a hátrányban része­sítés, az évenkénti minősítés és annak következményei: az előlép­tetés, vagy mellőzés, stb. Az a köztisztviselő, akinél a főnök ilyen pszichológiai eszközökkel nem tudja elérni, hogy szolgálati köte­lességeinek mindenben pontosan megfeleljen és főnökének a hiva­tala ellátására vonatkozó utasításait pontosan kövesse, szolgálati vétséget követ el, amely kényszerítő intézkedések, szankciók al­kalmazását teszi indokolttá, amelyeket fegyelmi büntetéseknek nevezünk. Az alá- és fölérendeltség: a hierarchia fogalmához a főnök fegyelmi joga, illetve az alárendelt fegyelmi felelőssége mindig hozzátartozik. A szervezett munka eredménye e nélkül veszélybe kerülne, nem volna biztosítható. Ha az egyik munka­erő a maga részét nem végzi el, azt helyette másnak kell elvé­geznie, ami a munkamegosztás megzavarását jelenti. Ezenfelül jogosult az aggály, hogy az a közhivatalnok, aki különböző főnöki pszichológiai ráhatás ellenére és számos kötelességtudó munka­társ közepette fegyelmi vétséget követ el, jól van-e kiválasztva a közszolgálatra, vagy nem fejlődött-e alkalmazása óta rossz

Next