Közjegyzők Közlönye, 2001 (5/48. évfolyam)
2001 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Weiss Emília: A magyar polgári jogi szabályok felülvizsgálata, különös tekintettel az öröklési jogra
Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A magyar polgári jogi szabályok felülvizsgálata, különös tekintettel az öröklési jogra. A magyar jogászok körében ma már feltehetően köztudott, hogy egy 1998-ban hozott, majd 1999-ben valamelyest módosított kormányhatározat alapján megindultak egy átfogó új Polgári Törvénykönyv koncepciójának előkészítő munkálatai. Bevezetésül néhány szót e megindult kodifikációs munkálatokról általában. A munka Vékás Lajosnak, a Kodifikációs Főbizottság elnökének a polgári jog átfogó reformjához készített, a kodifikáció alapgondolatait, a készülő Polgári Törvénykönyv tervezett tartalmi határait megfogalmazó „indító téziseivel” kezdődött, majd ezt követően több, szerkezetileg részben egymásra épülő, részben párhuzamosan tevékenykedő bizottságban, munkacsoportban folyik. E munkacsoportok egyike az öröklési jogi munkacsoport is, amelynek munkájában közjegyzők is részt vesznek. A készülő Polgári Törvénykönyv tartalmi határait, tartalmának célkitűzéseit, szerkezetét és legalábbis a jelenleg folyó fázis munkamódszerét illetően a következők kívánhatnak röviden említést. A készülő Polgári Törvénykönyv igyekszik tartalmi határait szélesre vonni, így - mint arról már egy korábbi Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon is szó esett - a Törvénykönyv az ún. monista elvet követve magában foglalná a hagyományos kereskedelmi jog köréből legalább a kereskedelmi ügyletek szabályait, de ma még el nem döntött körben a társasági jog alapjait is, szabályozná továbbá az egyéni munkaszerződések jogát, a maiénál részletesebb szabályozását adná, a különben a továbbiakban is külön szabályokkal is szabályozandó szellemi alkotások joga alapjainak és visszaintegrálná a Polgári Törvénykönyvbe a Családjogi törvény szabályait. A készülő törvénykönyv tartalmát illetően - és ez az öröklési jog kodifikációja szempontjából külön is kiemelést érdemel - a törvénykönyv előkészítői, koncepciójának kidolgozói nem tervezik a mai társadalmi-gazdasági viszonyokat megfelelően szolgáló szabályoknak, a mai alkotmányos elveknek, alkotmányos elvárásoknak is megfelelő szabályoknak feltétlenül újakkal való felváltását. A gazdasági életet közvetlenül érintő jogterületeken értelemszerűen nagyobb figyelmet kívánnak fordítani, az EU-hoz való csatlakozás reményében is, a külföldi jogok megoldásainak, az öröklési jog és a családi jog területén azonban, ha vizsgálják is a más jogrendszerekben észlelhető fejlődési tendenciákat, amennyiben a hagyományok tisztelete nem áll a fejlődés útjában, azokkal nem kívánnak szakítani. A Polgári Törvénykönyv szerkezeti felépítését illetően a mai elképzelés az, hogy az a holland Ptk. szerkezetét követné, és így nemcsak önálló részekből, hanem önálló számokkal is jelzett önálló könyvekből állna - amennyiben ez indokolt, a törvénykönyv élén álló közös alapelveken túl, akár az egyes könyvek élén önálló alapelvekkel is. A Polgári Törvénykönyvnek ilyen önálló könyve volna az öröklési jogi könyv is. Abban mégsem követné a magyar jog a hol-land polgári törvénykönyvet, hogy szemben azzal, a Törvénykönyv egyes könyvei, azok koncepciója is, egyidejűleg kerülnének a Parlament elé előterjesztésre, és a törvénykönyv előkészítői a bár több könyvből álló Törvénykönyv egészében, egyidejűleg történő elfogadását javasolnák. A Törvénykönyv szerkezetének ilyen kialakításában minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy ezáltal egyes eddig önálló jogterületek - így elsősorban a családjog, de nem feltétlenül csak az - könnyebben volnának a Polgári Törvénykönyvbe visszailletve beilleszthetőek, de az is, hogy ezáltal egyes részkérdéseknek - akár az EU újabb irányelveinek követése folytán, akár más okból - szükségessé váló módosításai kevésbé kívánnák az egész törvénykönyvhöz való hozzányúlást. Ami a törvényelőkészítő munka munkamódszereit illeti, az mind a törvénykönyv egészét érintő koncepcionális kérdések, mind egyes részeinek, egyes könyveinek koncepcionális előkészítésével kezdődött, úgy, hogy az egyes főbb kérdések koncepcionális előkészítésére a Kodifikációs Főbizottság elnökének, a kodifikációs szerkesztőbizottságnak vagy az egyes munkacsoportok vezetőinek témajavaslatai alapján az Igazságügyi Minisztérium tanulmányok írására adott megbízásokat, azzal, hogy ezek a tanulmányok előbb a munkacsoportokban kerüljenek megvitatásra, majd ezt követően az egyes könyveknek az ezek felhasználásával, ezek alapján előterjesztett koncepciója a kodifikációs szerkesztőbizottságban kerüljön további megvitatásra. A kodifikációs munka folytatására csak ezeknek a koncepcióknak a megvitatása, az elfogadása után kerülhet majd sor. Valamennyi munkacsoport eddig végzett munkájáról, az ezekben eddig megvitatott javaslatokról ehelyütt természetesen nincs mód számot adni - egyesek közülük, ha némi késéssel is, a Polgári jogi kodifikáció című időszakos folyóiratban olvashatók is. A továbbiakban a Kollokvium témakörére figyelemmel is az öröklési jog területén felmerült gondolatokkal, javaslatokkal kívánok foglalkozni. Egy kérdés - bár ez az öröklési jog területét feltehetően nem érinti, de a közjegyzői munka más területeit esetleg mégis érintheti - ezért mégis említést kíván még. Az nevezetesen, hogy figyelemmel arra, hogy az új Polgári Törvénykönyv előkészítése szükségszerűen hosszabb időt igénybevevő munka, lehetnek, és az eddigi tapasztalatok szerint vannak is olyan a polgári jogi szabályozást érintő kérdések, amelyekben a jogalkotás nem várja meg az új Polgári Törvénykönyv elkészültét, és így a kodifikáció menetében sor kerülhet a hatályos Ptk. módosítására, esetleg ehhez kapcsolódó új jogszabályok alkotására. Az már további kérdés, hogy figyelemmel az átfogó új Polgári Törvénykönyv munkálatainak folya m A 12. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadás. 1 1050/1998. (IV. 24.) Kom. sz. határozat, módosította az 1061/1999 (V. 28.) Korm. sz. határozat. 1 Ld. in: Polgári jogi kodifikáció, 1. évf. 2. szám 3-6. o. Az öröklési jogi munkacsoport számára a házastársi öröklés kérdésköréből (szerzője: Dr. Tóth Áladárné), az élettársak öröklésének kérdéseiről (szerzői: Dr. Besenyei Lajos és Dr. Gaál Sándor), az ági öröklés kérdéséről (szerzője: Dr. Mecsér Györgyi), az öröklési szerződés kérdéseiről (szerzője: Dr. Sőth László), a végrendeleti öröklés kérdésköréből (szerzői: Dr. Bókai Judit és Dr. Szabó Péter), az utóöröklés kérdéséről (szerzője: Dr. Tóth Ádám) és a hagyatéki tartozásokért való felelősség kérdésköréből (szerzője: Dr. Bókai Judit) készültek ilyen tanulmányok. 3