Közjegyzők Közlönye, 2003 (7/50. évfolyam)

2003 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kopár Bernadett: A magyar közjegyzőség stratégiai felkészülésének kulcspontjai az európai uniós csatlakozásra

Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A magyar közjegyzőség stratégiai felkészülésének kulcspontjai az európai uniós csatlakozásra Bevezetés Kulcsterületek: Hazánk történelmi fordulat előtt áll. A csatlakozási tárgyalások és az Európai Unióban napirenden lévő intézményi reform lezárását kö­vetően, várhatóan a közeljövőben, a csatlakozási szerződés ratifiká­lása után, 2004. év első felében csatlakozunk az Európai Unióhoz. A magyar jogrendszer fejlődési-fejlesztési iránya az 1991. de­cember 16-án aláírt és 1994. február 1-jén hatályba lépett Társu­lási Megállapodás óta egyértelműen meghatározott: a magyar sza­bályozást összhangba kell hozni a közösségi jog követelményével, a magyar jogszabályokat közelíteni kell az Európai Közösség jogához. A jogalkotási lépések megtételén túl integrációs felkészülésünk meghatározó feladata az is, hogy a tradicionális jogászszakmák képviselői felkészüljenek a csatlakozással együttjáró változásokra. Ennek megfelelően az Európai Unió leendő közjegyzőit is fel kell készíteni a már most prognosztizálható új feladatokra és kihívá­sokra. Az Európai Unióban fellépő tendenciákat, felvetett problé­mákat és az arra adott válaszokat már most figyelemmel kell kísér­nünk, hisz azok nagyon rövid időn belül meghatározó hatással lesznek a magyar közjegyzőségre is.­ Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Konferenciája (a továbbiak­ban: CMUE), mint az uniós tagállamok közjegyzői kamaráinak el­nökeit tömörítő szervezet, kiemelkedő szereppel bír a közjegyzősé­­get is érintő jogharmonizáció területén, közvetítő szervezet a nem­zeti közjegyzőségek és az Európai Unió nemzetek feletti (ún. szupranacionális) intézményei között. Ez a szervezet 1995 február­jában, Nápolyban elfogadta a közjegyzői hivatásrendi jog Európai Kódexét annak érdekében, hogy megkönnyítse a polgároknak az európai térség közjegyzőivel való kapcsolattartását, illetve a köz­jegyzők államhatárokat átlépő szakmai segítségnyújtását. A kódex létrejötte tükrözi az Európai Unió egységesítési törekvéseit annak ellenére is, hogy részletszabályaiban már meglehetősen különbö­zőek a közjegyzőkre vonatkozó nemzeti szabályozások. A CM­E állásfoglalásai, kezdeményezései meghatározóak az eu­rópai közjegyzőség jövőbeli kialakítását illetően. Ennek ismereté­ben elmondható, hogy nemcsak az uniós tagállamok közjegyzősé­­gei számára iránymutatóak, hanem már most példaértékűek a csatlakozni kívánó, latin típusú* 2 közjegyzőséggel rendelkező orszá­gok közjegyzőségei számára is. Következésképpen, a magyar köz­­jegyzőség integrációs felkészülésében is figyelemmel kell őket kí­sérnünk. E cikkben arra keresem a választ, hogy a magyar közjegyzőség az előírt jogharmonizációs követelményeknek, a jelenlegi egysége­sítési törekvéseknek mennyiben tesz már most eleget és hol szük­séges még további lépéseket tenni? " Prof. Dr. Kecskés László: Agenda Tabellariae - EK-jog és jogharmonizáció - Oktatási program közjegyzők számára Közjegyzők Közlönye 12/1999­ (3- 6.) 2 Az Európai Unió tagállamai közül az alábbiakban latin típusú közjegyzőség lé­tezik: Belgium, Németország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Luxem­burg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Spanyolország. 1. A közjegyzőség testületi/ kamarai szintű felkészülése. 2. A közjegyzők mint jogszolgáltatók egyéni felkészülése. 3. Minőségbiztosítás, modern vállalkozásvezetés. 4. A közjegyzői közvetítés (mediáció), mint a viták megelőzésének eszköze. 5. Az informatika térhódítása a közjegyzők munkájában. 6. A közjegyzői okiratok forgalma. 1. A magyar közjegyzőség testületi/ kamarai szintű felkészülése 1.1. A közjegyzői törvény módosítása 1999. május 4-én a Parlament elfogadta a közjegyzőkről szóló 1991- évi XLI. törvény módosításáról szóló 1999- évi XLIV. törvényt (a továbbiakban: Novella). A Novella rendelkezései 1999­ augusztus 1. napjával, egyes, fő­ként az önkormányzatokkal kapcsolatos rendelkezések pedig kicsit később, 2000. január 1. napjával léptek hatályba. A Novella elsősorban a közjegyzői önkormányzatokra vonatko­zóan tartalmaz új rendelkezéseket, így számos új feladatot telepít a területi és országos kamarára, nagyobb hangsúlyt fektet a köztük lévő együttműködésre, továbbá első ízben definiálja köztestület­ként az országos kamarát. A közjegyzői szervezetet érintő módosí­tások közé tartoznak a közjegyzői szolgálat keletkezésében és meg­szűnésében történt változások, valamint a közjegyzőjelölteket­ és helyetteseket érintő változások.­ A közjegyzői törvény módosítását egyrészről a bíróságokról és ügyvédekről szóló új szabályozás bevezetése indokolta, másrészről az elmúlt évek tapasztalatait összegezve látható volt, hogy a törvény némely rendelkezését az idő meghaladta, azok revidiálásra szorul­tak. Harmadrészről pedig témánk szempontjából a legjelentősebb, hogy az Európai Unióhoz való közelgő csatlakozás szellemében, már a jogharmonizációra is figyelemmel alakították ki az új törvé­nyi szabályozást. A továbbiakban nézzük meg azokat a módosító rendelkezéseket kicsit közelebbről, melyek az uniós csatlakozás miatt voltak szük­ségesek, vagy éppen a csatlakozás kapcsán vitára adhatnak okot. Elsőként vegyük sorra, hogy miként változott meg a közjegyzői kinevezés feltételrendszere. A közjegy­zői törvény 17. § (1) bekezdése szerint jelenleg köz­jegyzővé az a büntetlen előéletű magyar állampolgár nevezhető ki, aki választójoggal és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, a jogi szakvizsgát letette és legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol. * Telek Anikó: Közjogi kamarák a közjegyzői kamara tükrében, különös te­kintettel a közjegyzői törvény módosítására Közjegyzők Közlönye 5/2000. (3-8. o.) 3

Next