Közjegyzők Közlönye, 2003 (7/50. évfolyam)
2003 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kopár Bernadett: A magyar közjegyzőség stratégiai felkészülésének kulcspontjai az európai uniós csatlakozásra
Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A magyar közjegyzőség stratégiai felkészülésének kulcspontjai az európai uniós csatlakozásra Bevezetés Kulcsterületek: Hazánk történelmi fordulat előtt áll. A csatlakozási tárgyalások és az Európai Unióban napirenden lévő intézményi reform lezárását követően, várhatóan a közeljövőben, a csatlakozási szerződés ratifikálása után, 2004. év első felében csatlakozunk az Európai Unióhoz. A magyar jogrendszer fejlődési-fejlesztési iránya az 1991. december 16-án aláírt és 1994. február 1-jén hatályba lépett Társulási Megállapodás óta egyértelműen meghatározott: a magyar szabályozást összhangba kell hozni a közösségi jog követelményével, a magyar jogszabályokat közelíteni kell az Európai Közösség jogához. A jogalkotási lépések megtételén túl integrációs felkészülésünk meghatározó feladata az is, hogy a tradicionális jogászszakmák képviselői felkészüljenek a csatlakozással együttjáró változásokra. Ennek megfelelően az Európai Unió leendő közjegyzőit is fel kell készíteni a már most prognosztizálható új feladatokra és kihívásokra. Az Európai Unióban fellépő tendenciákat, felvetett problémákat és az arra adott válaszokat már most figyelemmel kell kísérnünk, hisz azok nagyon rövid időn belül meghatározó hatással lesznek a magyar közjegyzőségre is. Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Konferenciája (a továbbiakban: CMUE), mint az uniós tagállamok közjegyzői kamaráinak elnökeit tömörítő szervezet, kiemelkedő szereppel bír a közjegyzőséget is érintő jogharmonizáció területén, közvetítő szervezet a nemzeti közjegyzőségek és az Európai Unió nemzetek feletti (ún. szupranacionális) intézményei között. Ez a szervezet 1995 februárjában, Nápolyban elfogadta a közjegyzői hivatásrendi jog Európai Kódexét annak érdekében, hogy megkönnyítse a polgároknak az európai térség közjegyzőivel való kapcsolattartását, illetve a közjegyzők államhatárokat átlépő szakmai segítségnyújtását. A kódex létrejötte tükrözi az Európai Unió egységesítési törekvéseit annak ellenére is, hogy részletszabályaiban már meglehetősen különbözőek a közjegyzőkre vonatkozó nemzeti szabályozások. A CME állásfoglalásai, kezdeményezései meghatározóak az európai közjegyzőség jövőbeli kialakítását illetően. Ennek ismeretében elmondható, hogy nemcsak az uniós tagállamok közjegyzőségei számára iránymutatóak, hanem már most példaértékűek a csatlakozni kívánó, latin típusú* 2 közjegyzőséggel rendelkező országok közjegyzőségei számára is. Következésképpen, a magyar közjegyzőség integrációs felkészülésében is figyelemmel kell őket kísérnünk. E cikkben arra keresem a választ, hogy a magyar közjegyzőség az előírt jogharmonizációs követelményeknek, a jelenlegi egységesítési törekvéseknek mennyiben tesz már most eleget és hol szükséges még további lépéseket tenni? " Prof. Dr. Kecskés László: Agenda Tabellariae - EK-jog és jogharmonizáció - Oktatási program közjegyzők számára Közjegyzők Közlönye 12/1999 (3- 6.) 2 Az Európai Unió tagállamai közül az alábbiakban latin típusú közjegyzőség létezik: Belgium, Németország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Spanyolország. 1. A közjegyzőség testületi/ kamarai szintű felkészülése. 2. A közjegyzők mint jogszolgáltatók egyéni felkészülése. 3. Minőségbiztosítás, modern vállalkozásvezetés. 4. A közjegyzői közvetítés (mediáció), mint a viták megelőzésének eszköze. 5. Az informatika térhódítása a közjegyzők munkájában. 6. A közjegyzői okiratok forgalma. 1. A magyar közjegyzőség testületi/ kamarai szintű felkészülése 1.1. A közjegyzői törvény módosítása 1999. május 4-én a Parlament elfogadta a közjegyzőkről szóló 1991- évi XLI. törvény módosításáról szóló 1999- évi XLIV. törvényt (a továbbiakban: Novella). A Novella rendelkezései 1999 augusztus 1. napjával, egyes, főként az önkormányzatokkal kapcsolatos rendelkezések pedig kicsit később, 2000. január 1. napjával léptek hatályba. A Novella elsősorban a közjegyzői önkormányzatokra vonatkozóan tartalmaz új rendelkezéseket, így számos új feladatot telepít a területi és országos kamarára, nagyobb hangsúlyt fektet a köztük lévő együttműködésre, továbbá első ízben definiálja köztestületként az országos kamarát. A közjegyzői szervezetet érintő módosítások közé tartoznak a közjegyzői szolgálat keletkezésében és megszűnésében történt változások, valamint a közjegyzőjelölteket és helyetteseket érintő változások. A közjegyzői törvény módosítását egyrészről a bíróságokról és ügyvédekről szóló új szabályozás bevezetése indokolta, másrészről az elmúlt évek tapasztalatait összegezve látható volt, hogy a törvény némely rendelkezését az idő meghaladta, azok revidiálásra szorultak. Harmadrészről pedig témánk szempontjából a legjelentősebb, hogy az Európai Unióhoz való közelgő csatlakozás szellemében, már a jogharmonizációra is figyelemmel alakították ki az új törvényi szabályozást. A továbbiakban nézzük meg azokat a módosító rendelkezéseket kicsit közelebbről, melyek az uniós csatlakozás miatt voltak szükségesek, vagy éppen a csatlakozás kapcsán vitára adhatnak okot. Elsőként vegyük sorra, hogy miként változott meg a közjegyzői kinevezés feltételrendszere. A közjegyzői törvény 17. § (1) bekezdése szerint jelenleg közjegyzővé az a büntetlen előéletű magyar állampolgár nevezhető ki, aki választójoggal és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, a jogi szakvizsgát letette és legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol. * Telek Anikó: Közjogi kamarák a közjegyzői kamara tükrében, különös tekintettel a közjegyzői törvény módosítására Közjegyzők Közlönye 5/2000. (3-8. o.) 3