Közjegyzők Közlönye, 2003 (7/50. évfolyam)

2003 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kopár Bernadett: A magyar közjegyzőség stratégiai felkészülésének kulcspontjai az európai uniós csatlakozásra

Közjegyzők Közlönye - a jövőben rendszeresen információt cserélnek az olyan euró­pai fejleményekről és jogalkotási tervekről, amelyek kihatással le­hetnek a közjegyzői foglalkozás gyakorlására; - az európai jogi fórumok és európai testületek előtt képviselen­dő közös hivatáspolitikai érdekeiket összehangolják egymással.”A Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország és a már uniós tagállam Ausztria közjegyzői kamaráinak elnökei 1998. no­vember 19-én Bécsben a fenti tartalmú nyilatkozatot tették, melynek alapján hivatalos formát öltve is elindult a hat ország együttműködése Hexagonale elnevezéssel. Ez az együttműködés az utóbbi időben egyre szorosabbá kezd válni és nemrégiben új, angol nyelvű elnevezést is ka­­ pott (Cooperation of Central European Civil Law Notaries). Az együttműködés keretében egy, a közelmúltban" az elektronikus okira­tok témakörében rendezett tanácskozáson bemutatásra került az inter­neten elérhető közös honlap.­" E honlap tökéletesítésén még dolgoznak a szakemberek, de végleges formájában ezen keresztül egyidejűleg hat ország közjegyzőségeiről lehet majd alapinformációkat beszerezni a résztvevők saját nyelvén és angol nyelven egyaránt. A közjegyzői együttműködési programok közül meg kell említe­ni továbbá azt a többoldalú Hospitációs programot is, melyet éven­te szerveznek meg Németországban a közép- és kelet európai köz­jegyzők részére a Nemzetközi Jogi Együttműködésért Alapítvány tá­mogatásával. E programon hazánk szintén képviselteti magát. 2. A közjegyzők mint jogszolgáltatók egyéni felkészülése Az Európai Unióhoz való csatlakozás az előző fejezetben tárgyalt testületi szintű felkészülés mellett a közjegyzők egyéni felkészülé­sét is megköveteli, mégpedig alapvetően az alábbi három területen: 1. nyelvismeret 2. informatikai ismeretek 3. szakmai továbbképzések ad 1. Korunkban mind a társadalmi, mind a gazdasági kapcso­latok fokozódó nemzetköziesedése következtében a nyelvismeret magától értetődő követelmény. A soknyelvű Európában csak úgy le­het gazdasági kapcsolatainkat bővíteni, ha beszéljük üzleti partne­reink nyelvét, ha más államok polgárait meg tudjuk szólítani. Eh­hez a meglévő nyelvismeret szinten tartása és gazdagítása, vala­mint más nyelvek tárgyalószintű ismeretének megszerzése szüksé­ges. Ebben segít a különböző nyelvtanfolyamokon való részvétel, valamint a szaknyelv szókincsének elsajátítása. A MOKK által szer­vezett angol és német szaknyelvi tanfolyamok is hozzájárulhatnak az idegennyelvi jogosítvány megszerzéséhez. ad 2. Al informatikai ismereteket illetően, véleményem szerint szükséges lenne, hogy valamennyi közjegyzői irodában az alkalmazot­tak közül legalább egy fő rendelkezzen az Európai Számítógép Felhasz­nálói Jogosítvánnyal, az ún. ECDL szakképesítéssel. Az Európai Unió területén egységesen elfogadott ECDL képesítés az alapvető irodai szá­mítógép felhasználói ismeretek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis kezelés, prezentáció készítés...) megszerzését tanúsítja. ad 3 A MOKK nemcsak a fent említett nyelvtanfolyamok, ha­nem a különböző témakörökben megszervezett továbbképzések útján is segíti a közjegyzőket szakmai fejlődésükben. A közjegyzők­“ Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország és Ausztria közjegyzői kam­arái elnökeinek nyilatkozata Közjegyzők Közlönye 1/1999- 04. o.) 11 Budapesten, 2002. szeptember 13—14-én került megrendezésre. lü A honlap elérhetősége: www.central-europe-notaries.com. nek a továbbképzések egy részén kötelező jelleggel kell résztven­­niük, míg más tanfolyamokon a részvétel önkéntes. A közjegy­zőhelyettesek­ és jelöltek szakmai képzéséről a MOKK külön irány­­mutatásban is rendelkezik annak érdekében, hogy a közjegyzői kar utánpótlása a szakmailag legfelkészültebbekből kerüljön ki. A MOKK Oktatási Bizottsága az uniós csatlakozásra célirányosan felkészítő tanfolyamot is meghirdetett az elmúlt években, kötelező jelleggel. Ez a kezdeményezés nagyon időszerű volt és szükségessé­géhez nem férhet kétség. A program összeállítására dr. Kecskés László egyetemi professzort és neves szaktekintélyt kérték fel. A modulrendszerű, 4 részből álló oktatási programon a közjegyzők többek között megismerkednek a közösségi jog alapintézményei­vel, az Unió intézménytörténetével és szervezetével, a jogharmoni­záció eszközrendszerével. A képzésnek köszönhetően a résztvevők mindazon alapismeretek birtokába jutnak, melyek segítségükre lesznek abban, hogy hazánk csatlakozását követően eligazodjanak a közösségi jog bonyolult rendszerében. A közjegyzők sikeres egyéni felkészülése esetén kettős irányú ha­tással számolhatunk. Egyrészről a szakmailag felkészült közjegyző iro­dája a csatlakozást követően is versenyképes tud maradni, másrészről pedig a közjegyző irodájának presztízsnövekedése hozzájárul az egész magyar közjegyzői kar elismertségéhez és megbecsüléséhez. Ma már nem ismeretlen fogalom a minőségtanúsítással rendel­kező közjegyzői iroda. A közjegyzők egyéni felkészülésének alapve­tő területei után a következő fejezetben az egyéni felkészüléshez szorosan kapcsolható minőségbiztosítási rendszerről lesz szó. 3. Minőségbiztosítás, modern vállalkozásvezetés Az utóbbi évtizedben az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása érdekében az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt kapott a minőségi szabványok összehangolásának kérdése. Az ISO 9000 olyan nemzetközi szabvány, melyet az Európai Unió minden tagállama elismer. Az ISO 9000 egy világszerte érvényes, minőségbiz­tosításra és minőségirányításra vonatkozó normarendszer, mely ta­núsítja a vállalkozás működésének megfelelő menetét, azaz megal­kotja azon feltételeket, hogy miként lehet a vezetők aktivitása, a fo­lyamat- és eljárási struktúra, valamint a munkatársak folyamatos to­vábbképzése és motivációja segítségével jó terméket vagy szolgálta­tást létrehozni. Összességében elmondható, hogy az ISO 9000 szab­vány olyan ajánlásokat fogalmaz meg, melyek - dr. Klaus Woschnak kifejezésével élve - nem mások, mint „a rendszerető vállalatvezetés eszközei”, így a közjegyzőségben is messzemenően alkalmazhatóak. A közjegyzőség, mint szolgáltató ágazat már eleve bizonyos minő­ségi kritériumoknak van alárendelve, gondoljunk csak a kinevezés előfeltételeire, az állandó felügyeletre, a szigorú etikai normákra, a kötelező díjszabásra. Ennek ismeretében felmerülhet a kérdés, még­is szüksége van a közjegyzőségnek minőségbiztosítási rendszerre? A következő érvek szólnak a bevezetése mellett:­­ Mind az ügyfelek, mind a konkurrens foglalkozási ágak (ügyvédek, gazdasági tanácsadók, akik már tanúsíttatták magukat) részéről gyakorolt nyomás. 11 . pontban összefoglalt gondolatok alapjául dr. Klaus Woschnak: Minőségbiz­tosítás a közjegyzőségben című, valamint dr. Dévényi Norbert: Modern vállalko­zásvezetés - ISO 9000 (Minőség a közjegyzőségben) című cikkei szolgáltak. Fel­lelhetőségük: Közjegyzők Közlönye 6/1998. (6-8. o.) és Közjegyzők Közlönye 6/1999. (4-6. o.) 5

Next