Közjegyzők Közlönye, 2005 (9/52. évfolyam)
2005 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Tattay Levente: Az Európai jogharmonizáció és a szellemi alkotások újraszabályozása Magyarországon
adott licencek révén - kifejezetten versenykorlátozó hatást is kifejthetnek. A fentiek miatt már a ’60-as, 70-es években az Európai Bíróság több olyan, precedens jellegű ítéletet hozott, amelyek a szellemi alkotások joga és a szabad áruforgalom követelményei között felmerülő ellentmondások feloldására irányultak. Ilyenek voltak például: - a Grundig-ügy a védjegyek vonatkozásában (1966)21 - a Parke Davis-ügy a szabadalmak vonatkozásában (1968)22 - a Deutsche Grammophon-ügy a szerzői jogvédelem terén (1971)21 24 A szellemi alkotásokról szóló rendelkezések bekerültek az EK alapító szerződésébe, a Római Szerződésbe. A szellemi alkotásokról szóló elképzelések, programok szerves részét képezik továbbá a Közösség kiemelten fontos politikáinak, így a versenypolitikának, iparpolitikának, a kutatási-fejlesztési politikának, oktatási politikának és másoknak. Az Európai Közösségben mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem terén felismerték az oltalom szerepét a versenyképesség növelésében. A szerzői jogvédelem terén e tendenciát az 1984-ben kiadott, a műsorszolgáltatási közös piac létrehozásáról, különös tekintettel a kábeles és műholdas műsorszolgáltatásra Zöld Könyve dokumentum fejezte ki és dolgozta fel. Az iparjogvédelem terén az 1997-es, az innováció szabadalmaztatási tevékenység útján történő fejlesztéséről szóló Zöld Könyv tartalmazta az iparjogvédelem és a K+F tevékenység hatékonyságának összefüggéseit. Az Európai Közösség a szellemi alkotások vonatkozásában jelentős jogharmonizációt valósított meg és a problémakör fontosságának megfelelően a közép- és kelet-európai országokkal kötött társulási szerződések megkötésénél kötelezték a társult országokat, így hazánkat is a szellemi alkotások területén a jogközelítés megvalósítására.25 B) Az ipari tulajdon szerepe az Európai Unió versenyképességének növekedésében A kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeinek piaci értékesítésében is meghatározó szerepet játszanak az ipari tulajdon tárgyai, mivel e tevékenység jövedelmezése elsősorban szabadalmaztatás révén biztosítható. Ugyanis egyrészt a K+F tevékenység eredményeire vonatkozó államilag vizsgált és deklarált jogok bizalmat keltenek a vállalkozásokban, másrészt pedig az ipari tulajdonjogok tárgyi és időbeli feltételei mindig tisztázottak. Ennek megfelelően a jogi védelem az átruházásoknál és a licencia szerződéseknél fontos értékképzőként jelentkezik.2'’ A fenti megfontolásokból kiindulva megállapíthatjuk: az iparjogvédelem rendszerének gazdaságilag az a rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatás-fejlesztési ráfordítások megtérülését. Különösen a szabadalmaknak van fontos szerepük. A fejlett ipari országokban végzett statisztikai felmérések szerint a szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozók több mint 50%-a, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35%-a egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben ruházna be a kutatásba és fejlesztésbe.27 A szabadalmaztatás további ösztönző hatása megnyilvánul abban, hogy „noha a jogi védelem hiánya nem szünteti meg az alkotószenvedélyből táplálkozó feltalálói tevékenységet, a szabadalmi oltalom által nyújtott ösztönzés nélkül - nemzetközi számítások szerint - a találmányok mintegy egynegyede, egyharmada soha nem születne meg”.28 Az Európai Közösségben mindinkább tudatossá vált az a felismerés, hogy az ipari tulajdonjogok oltalma - és itt a szabadalmakra, használati mintákra és ipari mintákra kell elsősorban gondolni - döntő szerepet játszik a technológiai megújulás terén és a kutatási-fejlesztési szerződések vonatkozásában. Általános az a nézet, hogy a műszaki-tudományos vívmányok révén az Európában meglevő kreativitást és innovációs potenciált erősíteni kell és jobban ki kell használni abból a célból, hogy megakadályozzák a közösségi vállalatoknak a legfontosabb piacokról való jövőbeni kiszorítását. Az iparjogvédelem szerepét elsősorban a K+F tevékenység terén és a versenyképesség növelésében, természetesen közvetlenül és közvetve is felismerték. Az európai mértékű, határoktól mentes K+F együttműködés és fejlett technikákra alapozó intenzív verseny viszonyai között jelentősen felértékelődnek a piaci termékek szellemi értékkomponensei (találmány, ipari forma, védjegy, földrajzi név). Az általános felfogás szerint ezek ugyanis növelik a termelési tényezők (munkaerő, föld, tőke, műszaki haladás) hatékonyságát. A kutatás-fejlesztési tevékenység során különös figyelmet fordítanak a szabadalmi bejelentések megtételére, a licencek értékesítésére és a szabadalmakról adható információk terjesztésére. A versenyképesség növelésében az ipari tulajdon tárgyai közül az alábbiak bírnak kiemelt jelentőséggel: Know-how: olyan technikai ismeretek összessége, amelyek titkosak, lényegesek, azaz konkrét versenyelőny realizálását teszik lehetővé a piacon, valamint megfelelő módon azonosíthatók. A know-how kiemelt jelentőségét az adja, hogy lényegében minden műszaki-tudományos kutatás eredménye - akár bejelentik szabadalmaztatás céljából, akár nem - know-how-ként kezelendő, ismerhető el. A szabadalmak: a szabadalmakon új feltalálói lépésen alapuló, a technika bármely területén iparilag alkalmazható találmányokat értenek." A szabadalmak fogalmát általában kiterjesztik. E körbe tartoznak: - a biotechnológia területén alkotott szabadalmak; - a használati minták; - a gyógyszerekre és más termékekre kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványok. 27 Tatlay L: A szabadalmak jogi oltalma, a versenyszabadság és a versenyjogi szabályozás konfliktusa az Európai Közösségben. Jogtudományi Közlöny 1998/7-8. 28 Indokolás a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995- évi XXXIII. törvényhez. 29 Bobrovszky J.: Az Európai Gazdasági Közösség iparjogvédelmi integrációja. In.: Iparjogvédelem és csúcstechnológia. OTH 1995- 68. old. 30 A know-how meghatározása az Európai Bizottság által 1996. január 1-jén az EK-Szerződés 85. § (3) bekezdése alkalmazásáról szóló 240/96. számú rendelet 10. cikk 1 4. pontja szerint történik. 31 Európai Szabadalmi Egyezmény, GATT-TRIPS Egyezmény és a Magyar Szabadalmi törvény azonos szabadalomfogalmakat alkalmaz. 21 Az Európai Bíróság a Constend Grundig'Commission ügyben 58/64. számon 1996. július 13-án hozott döntést. EK Bírósági Közlöny 1966. 429. old. 22 Az Európai Bíróság 24/67. számon 1968. február 29-én hozott döntést a Parke Davis/Probel ügyben. EK Bírósági Közlöny 1968. 47. old. 23 Az Európai Bíróság 787/1970. sz. 1971. június 8-án hozott ítélet a Polydor/ Deutsche Grammophon/Metro ügyben. GRUR International 1971/450. old. 24 Az EK-Szerződés 36. cikk kivételesen megengedi, hogy az ipari és kereskedelmi tulajdon versenykorlátozó legyen. 25 A társult országoknak a gazdaság kiemelt területein jogszabályozásukat az EK- hoz kell közelíteniük. 26 Tallay L: A versenyjogok és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben. PPKE-JÁK, Budapest, 1998. 77-78. old. Közjegyzők Közlönye 5 ►