Közjegyzők Közlönye, 2009 (13/56. évfolyam)

2009 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Leszkoven László: A "keretbiztosítéki" készfizető kezességről

2009. február, 1. szám­ ­ozását a hitelezőnek megfizetni. A kezes tehát nem önálló adós (nem egyetemleges kötelezett és nem adóstárs a szerződésben), az általa vállalt helytállási kötelezettség idegen kötelezettségért áll fenn, ha fize­tést teljesít, nem a saját tartozását egyenlíti ki. A kezességi szerződés a hitelező és a kezes között jön létre. Bár a kezes idegen tartozásért áll helyt, e kö­telezettségvállalás szempontjából a kezesség mégis önálló kötelem (önálló szerződés) alkatát ölti, hiszen a kezességi szerződésnek az adós nem alanya, e megál­lapodásban az adós nem szerződő fél. A kezesség az adós­­ alapügyleti kötelezett­­ konszenzusát, bármi­lyen ígéretét nem igényli és nem feltételezi. A kezes­ségvállalással és annak hitelező általi elfogadásával a hitelező és az adós közötti szerződéses jogviszony mégis némiképpen megváltozik: a szerződések (hitel­es kölcsönszerződések stb.) ugyan háromalanyúvá nem válnak, a kötelmi jogviszony azonban vitán felül többalanyú lesz. Ennek kihatása lesz a felek jogi kap­csolatára, amire még később utalni fogunk. A kezesség egy - az alapügylethez kapcsolódó - mellékkötelezettség. Jogi sorsában nem önálló, ha­nem ahhoz a szerződéshez (tartozást keletkeztető jog­viszonyhoz) tartozik, amelyből az alapkötelezettség fakad. Célja az alapügylet megerősítése, a hitele­zői érdek - a követelés megtérülése, behajthatósága stb. - biztosítása. A kezesség járulékos mellékkötelezettség. Ez a lé­nyegre szorítkozva azt jelenti, hogy feltételezi az adós főkötelezettségét, létezésében, érvényességében és összegszerűségében ahhoz igazodik. A főkötele­zettség megszűnésével - ha csak jogszabály másként nem rendelkezik - a kezesség is megszűnik. A kezes helyzete nem válhat terhesebbé, mint amilyen a köte­lezettség elvállalásakor volt. Végül, de nem utolsósorban a kezesség nem önál­ló kötelezettségvállalás abban az értelemben sem, hogy a kezes teljesítési kötelezettsége nem saját tar­tozáskiegyenlítésére irányul. Ez a témánk szempont­jából igen lényeges megállapítás (bár látszólag magá­tól értetődik). Gyakran hallani, hogy a készfizető ke­zes az adóssal egyetemlegesen felel. Ez a megközelí­tés szemléletes, de nem teljesen igaz. Az egyetemle­ges kötelezetti helyzet és a készfizető kezes helytállá­si kötelezettsége közötti számos eltérés közül itt csu­pán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyetemleges adóstársak valamennyien saját, a jogosult irányában egységesen fennálló (ebből a szempontból, vagyis a szolgáltatás közvetlen tárgyát tekintve tehát osztha­tatlan­ tartozásukat egyenlítik ki és azért felelnek. A kezes azonban nem adóstárs, a szóban forgó tarto­zás nem a sajátja, hanem számára idegen adósság. Ez akkor is így van, ha a kezes lazább vagy szorosabb érdekeltségi vagy egyéb kapcsolatban áll az adóssal (többségi tulajdonos, többségi szavazati joggal bír, vezető tisztségviselő stb.). Nem vitatjuk, hogy az ér­dekeltségnek lehet olyan súlya, mely a jogi helyzet megítélésekor figyelembejöhet, ám ez a kezességvál­lalás jogi tartalma szempontjából figyelmen kívül marad. Ráadásul a kezesség elvállalásakor fennálló érdekeltségi kapcsolat nem mindig marad fenn a hite­lező és az adós közötti jogviszony teljes lezárásáig, márpedig példának okáért a részesedés átruházása, az ügyvezetői székből való visszahívás az érdekeltséget megszünteti ugyan, a kezességet azonban nem. A kezesi megállapodás blanketta-jellege Azt, hogy a fenti kikötések érvényességi tesztje mi­ként alakul, döntően befolyásolja az, hogy a Ptk. 205/A. § (1) bekezdés szerinti általános szerződési feltételnek minősül-e. A vizsgálódás tárgyává tett ki­kötés - a kezesi helytállási kötelezettség terjedelmé­nek vitatott meghatározása - nem esik a Ptk. 209. § (4) bekezdésében megfogalmazott kivétel alá. A hi­vatkozott jogszabályhely kimondja, hogy a tisztes­ségtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelke­zések nem alkalmazhatók - egyebek mellett - a fő­szolgáltatást megállapító szerződési kikötésekre. Ezt a kivételt azonban értelemszerűen megszorítóan kell értelmezni. A kezességi szerződésben a kezes fő­szolgáltatása az adós tartozásáért való helytállási kö­telezettség vállalása, mely önmagában nem lehet tisztességtelen, ilyen felvetés nem is merül fel. A fő­szolgáltatás - vagyis a kezesi helytállás - konkrét ter­jedelmének, a biztosított kötelezettségek körülírása már nem tartozik szigorúan a törvényi kivétel alá, ezért a tanulmány tárgyává tett kikötés vizsgálatának jogi akadálya nincs. Az általános szerződési feltételként való megítélés nem elnevezés kérdése (általános szerződési feltétel, blanketta megállapodás, üzletszabályzat, hirdetmény, általános feltételek stb.), közömbös a megjelenési forma (rögzítésének módja, az egyedi szerződéshez kapcsolva, azzal egybeszerkesztve vagy attól elkülö­nítve, elválasztva jelenik-e meg), és főként nem dön­tő szempont a terjedelem (rövidebb vagy hosszabb, néhány oldaltól akár félszáz oldalig). Éppen ezért ál­talános szerződési feltételnek minősülnek azok a né­hány oldal terjedelmű szerződések is, melyekre néz­ve a Ptk. 205/A. § (1) bekezdése által meghatározott fogalmi elemek megvalósulnak. Ez konkrétan azt je­lenti, hogy általános szerződési feltételnek minősül

Next