Közlekedés, 1975 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek_ ____________A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA____________ LXV. ÉVFOLYAM, I. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1975. JANUÁR A központi vezetőség ülésének napirendjén az 1975. évi terv és a munkaprogram Szakszervezetünk központi vezetősége január 16—17-én tartotta az idei első ülését. Az ülés napirendjén az alábbi témák szerepeltek: 1. A közlekedés és szállítás 1974. évi teljesítményeinek értékelése, az 1975. évi tervvel összefüggő gazdasági feladatok. Előadó: KISS DEZSŐ közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. ■ A közlekedés és szállítás 1975. évi gazdasági tervének teljesítését segítő szakszervezeti feladatok. Előadó: MÁTYÁSI ÁRPÁD, a központi vezetőség titkára. 2. A központi vezetőség és az elnökség 1975. első féléves munkaterve. 3. Személyi kérdések. Előadó: TÓTH ISTVÁN főtitkár. 4. Javaslat a szakszervezeti választások politikai, társadalmi és szervezeti előkészítésére. Előadó: KURUCZI GYULÁNÉ, a központi vezetőség titkára. 4. Szakszervezetünk 1975. évi költségvetése. Előadó: KARDOS BÉLA, a főkönyvelőség vezetője. MARÓTI KÁROLY elnöki megnyitója után az első napirend két előadója, Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Mátyási Árpád titkár szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez. Az alábbiakban ismertetjük a két, együtt tárgyalt előterjesztést és az előadók szóbeli kiegészítését, valamint a központi vezetőségnek az 1975. évi gazdasági feladatok segítését szolgáló munkaprogramját. Feltárni a vállalati belső tartalékokat A közlekedés, állapította meg az előterjesztés, az elmúlt évben a személyszállítási igényeket mind a távolsági, mind a helyi forgalomban kielégítette. A MALÉV 25, a MAHART forgalma 18 százalékkal nőtt. A helyi tömegközlekedésben legnagyobb növekedés — 9 százalékos — a Volán helyi utasszállításában volt, míg a tanácsok közlekedési vállalatainál meghaladta az öt százalékot az utasok számának növekedése. A közúti közlekedés összességében 1973-hoz viszonyítva mintegy 8 százalékkal több árut szállított és 11 százalékkal nagyobb árutonnakilométer teljesítményt ért el. A MAHART áruszállítási teljesítménye a tengerhajózás visszaesése miatt mintegy 14 százalékkal elmaradt a bázistól. A MALÉV utasszállítása 35, áruszállítási teljesítménye 25 százalékkal meghaladta a bázisszintet. A KSZDSZ-hez tartozó közlekedési vállalatok időnként gazdaságtalan üzemeltetést is vállalva, kapacitástartalékok nélkül, a dolgozók áldozatos munkájának eredményeként eleget tettek az irántuk támasztott igényeknek — hangsúlyozta a szóbeli kiegészítőjében is Kiss Dezső miniszterhelyettes. A közlekedési vállalatoknak az 1975-ös esztendőben az előző évitől bizonyos fokig eltérő gazdálkodási feltételek között kell működniük. Erre kötelezi őket több lényegbevágó kormányzati döntés, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetét hivatottak javítani és biztosítani a hatékonyság javulását, a takarékos gazdálkodást. Minden vállalatnak fontos feladata a gazdálkodás javítása, a takarékosság és a hatékonyság fokozására irányuló intézkedési tervek készítése és következetes végrehajtása. AzSZDSZ-hez tartozó szakágak és vállalatok főbb feladatai a következők: Tovább kell javítani a közúti közlekedésben a gazdálkodási fegyelmet, fokozni kell a belső tartalékok feltárását, jobban ki kell használni az eszközfejlesztésből adódó lehetőségeket. Továbbra is feladat az utazás kulturáltságának javítása. Az áruszállításban 6-7 százalékos teljesítménynövekedéssel számolunk. A vállalatok kereskedelempolitikájának feladata a fuvaroztatók ösztönzése az előszállításokra, a hétvégi rakodások bővítésére. A vízi közlekedésben a személyszállítás kulturáltságának emelésével, újabb szolgáltatásokkal kell biztosítani a múlt évi jó eredmények megismétlését. Az áruszállításban a folyamhajózás eszközállományának fejlesztésével mód van a teljesítmények 2 százalékos növelésére. A légi közlekedésben 3 TU—154 típusú repülőgép vásárlásával lehetővé válik a személyszállítás 12, az áruszállítás 32 százalékos növelése. A tanácsi közlekedési vállalatoknál 1 százalékos növekedéssel számol a terv. Elsősorban a kiemelt nagyvárosokban, de többi városainkban is fő feladat a zsúfoltság további mérséklése mellett az új lakótelepi hálózatfejlesztés biztosítása. A tárca iparának tevékenysége a piaci igényekkel összefüggően, tovább korszerűsödött 1974-ben. E folyamat tovább tart 1975-ben is. Fontos feladata a lakossági személygépkocsik karbantartási igényének kielégítése, e szolgáltatás színvonalának emelése, melynek érdekében célszerű a több műszakos üzemeltetés bővítése. Az írásos előterjesztés, valamint a két előadó szóbeli kiegészítője hangsúlyozta: a közlekedés iránt támasztott igények kielégítésében elengedhetetlen a vállalati belső tartalékok magasabb szintű, szervezettebb feltárása, a munka- és forgalomszervezés, az üzemszervezés javítása. Kiemelt feladata, van a munkafolyamat-szervezésnek, a vállalati belső mechanizmus tökéletesítésének céljaink elérésében. A szakmánkhoz tartozó vállalatoknál kiemelkedő eredmények születtek a fejlesztésben, beruházásban is az elmúlt évben. A közlekedési vállalatok autóbusz-állománya több mint ezerkétszázzal bővült, s a járműpark 2800 tehergépkocsival és 65 kamionszerelvénnyel gyarapodott. A népgazdaság személygépkocsi-állománya 80 ezerrel nőtt. A városi tömegközlekedés részére 21 villamosszerelvényt és 17 metrókocsit vásároltunk. A vízi közlekedés hajóparkja 11 egységgel bővült, a MALÉV 2 TU—134 típusú repülőgépet állított forgalomba. Főként kivitelezési gondok miatt, lemaradás van a gépkocsi szerviz kapacitás növelésében, az autókereskedelmi raktár és üzlethálózat létesítésében. Az 1975. évi ágazati szintű beruházásokra fordítható összeg meghaladja a 16 milliárd forintot. A tárca közúti közlekedési vállalatainál 740 autóbuszt, több mint 2400 tehergépkocsit és 130 kamionszerelvényt vásárolhatunk. A hajózás 4 folyami egységgel bővül. A légi közlekedés 3 TU—154-es géppel bővítheti repülőgépparkját. A közgazdasági szabályzásban néhány jelentős módosításra kerül sor. Az új termelői árak, illetve a differenciáltan alkalmazott, átlagosan 5 százalékos tarifamódosítással biztosítható a személyszállítást is érintő üzemanyagköltség emelkedésének áthidalása — mondta Kiss Dezső miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjében. A következő fejezetben, a munkaügyi helyzetet és a szociális ellátottságot értékelte a beszámoló, s megállapította, hogy az előző évinél nagyobb volt a létszámnövekedés. Kedvező, hogy mérsékeltebben nőtt az alkalmazotti létszám. A népgazdaságival összhangban volt az átlagbérek fejlődése. A közúti közlekedésben és az AFIT-nál az átlagbérek 6,6 százalékkal emelkedtek. A Volán Tröszt létszáma 4,2 százalékkal emelkedett, s a növekedés főként a forgalmi utazó és karbantartó állománycsoportban történt. Dinamikusan — 6,4 százalékkal — emelkedtek az átlagbérek is. A Hungarocamionnál a létszám 9,2, az átlagbér pedig 7,6 százalékkal nőtt. Az átlagbér ilyen alakulását a teljesítmények növekedése, a központi bérpolitikai intézkedések, a bérpreferenciák és a túlórák számának növekedése eredményezte. Mintegy ezer főnyi létszámnövekedés volt 1974-ben az ipari vállalatoknál. Közel 8 százalékkal nőtt az AFIT termelékenysége, az átlagbérek 6,6 százalékkal múlják felül az egy évvel ezelőtti szintet. Egészségtelen mértékben — 35—40 százalékkal — növekedett a túlórák száma az AFIT-nál. Oka az új karbantartó állomások létszámhiánya, így a megnövekedett igényeknek csak túlóráztatással tudtak eleget tenni. Az 1975-ös bérfejlesztésről szólva a központi vezetőség állást foglalt, hogy a várhatóan növekvő teljesítményeket a törvénytelen túlórák csökkentése, illetve a kormányrendelet által lehetővé tett munkaidő-csökkentés mellett érik el szakmánk vállalatai. A havi 205 órás foglalkoztatással együtt ez a feltétele a kellő munkaerő-ellátásnak. A negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai célkitűzéseinek megvalósítását jelenti, hogy 1975-ben vállalataink 4—5 százalékos bérfejlesztésnél alacsonyabbat nem irányoztak elő, ami, gazdasági eredményeik függvényében — túl is teljesíthető. Fejlesztési és beruházási előirányzatok Jelentős tartalékok vannak az újítómozgalomban, ezért javasolják a vállalatoknak, hogy az érvénybe lépett újítási rendelet szellemének megfelelően, elemezzék az újítási mozgalomban részvevők körét, fordítsanak különös gondot a fiatalok és a nők nagyobb arányú bevonására. Elismerés a kongresszusi verseny résztvevőinek A központi vezetőség értékelését ismertette szóban Mátyási Árpád titkár, leszögezve, hogy az elmúlt év kiemelkedő eredményeinek forrása a színvonalasabb gazdasági irányítás, a mozgalmi, társadalmi szervek sokoldalú segítése a szervezésben, ellenőrzésben és a dolgozók fokozódó aktivitása, mely a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulójára indult verseny első évében megmutatkozott. Szakmánk kongresszusi-felszabadulási versenye több új vonással gazdagodott az elmúlt évben. Ilyen a szocialista szerződések rendszerének számszerű és tartalmi fejlődése. Tartalmasabbak lettek a szocialista brigádok vállalásai is. Központi vezetőségünk a kongresszusi versenyben végzett kiemelkedő munkáért, az elmúlt évi nagyszerű eredményekért elismerését és köszönetét fejezi ki a társadalmi szervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, mindazoknak a dolgozóknak, akik lelkes, gyakran önfeláldozó munkájukkal részesei elért eredményeinknek — mondta Mátyási Árpád titkár. Az 1975. évi előirányzatok megvalósításában nagy feladat vár a szakszervezeti szervekre is. Az eddigieknél jobban kell építeni a szocialista versenyre az olyan feladataink megoldásában, mint a takarékosság, a hatékonyság növelése. A jövőben takarékosabb beruházásra van szükség, ezért nagyobb szerepe kell legyen a meglevő kapacitások jobb kihasználásának, s csak amikor termelőeszközeink optimális kihasználása megtörtént, akkor kerülhet sor beruházás útján történő kapacitásbővítésre. Rendkívül fontos feladat az energia-, az üzemanyag-takarékosság. Kiss Dezső miniszterhelyettes bejelentette, hogy a szaktárcák évesüzemanyag-kontingenst kaptak melynek továbbbontása napjainkban történik. A körülmények ésszerű, jól átgondolt üzemanyag-gazdálkodást tesznek szükségessé. Az ebbeni érdekeltség — mind a megtakarítás anyagi elismerése, mind a pazarlás anyagi kihatására — rövidesen ismert lesz. Szakmánk területén azonban vannak máris jó, tapasztalatok, elég csak utalni a Volán 1. sz. Vállalatra, mely a norma alá szorította le a ZIL tehergépkocsik üzemanyag-fogyasztását. A kongresszusi versenyben fellendült az újítómozgalom is, 30 százalékkal több volt 1974-ben a benyújtott és elfogadott újítások száma, mint az előző évben. Az iíi esztendőben várhatóan további fejlődés következik be, ha vállalatainknál élnek a január elsejével életbe lépett újítási rendelet adta lehetőségekkel. (Folytatás a 2. oldalon) Az elnökség tagjainak látogatásai Tóth István, a KSZDSZ főtitkára a kongreszusi előkészületekről folytatott megbeszélést a Volán Tröszt és az AFIT ágazati szakszervezeti tanácsánál, valamint a Volán 22. sz. Vállalatnál. Kuróczi Gyuláné, a központi vezetőség titkára a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsánál vett részt az időszerű feladatok végrehajtásával foglalkozó tanácskozáson. Bíró Ottó, a szervezési és káderosztály vezetője a Volán Tröszt szakszervezeti tanácsánál, a MALÉV, a Hungarocamion Vállalat és a BKV III. sz. üzemegysége szakszervezeti bizottságainál folytatott megbeszélést e szervek vezetőivel, politikai munkatársaival az 1975-ben sorra kerülő szakszervezeti választásokkal kapcsolatos feladatokról, az előkészítő munka során szükséges tennivalókról. Harcsa Júlia, a szociálpolitikai és munkavédelmi osztály vezetője az AFIT által rendezett tröszti szintű nőfelelősi értekezleten vett részt. Megjelent és felszólalt a Hungarocamion Vállalat szakszervezeti bizottsága ülésén, ahol megtárgyalták a később elnökségi ülésen is napirendre került témát. A vállalati szakszervezeti bizottság segítő tevékenységét a szociálpolitikai célkitűzések megvalósításában. Ugyancsak részt vett a BKV szociálpolitikai főosztálya szakszervezeti bizottságának ülésén, ahol a nőpolitikai határozatból adódó feladatok megvalósítását és annak helyzetét vitatták meg. Gyócsi László, a Volán 1. sz. Vállalat 7. sz. üzemegysége szállítómunkás szocialista brigádjának vezetője a 9. sz. Bánki Donát Szakmunkásképző Intézet szb-ülésén vett részt és szólalt fel, ahol a bizalmiak és szakszervezeti csoportok munkáját tárgyalták. . Előadás a Politikai Akadémián A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének Politikai Akadémiáján, január 16-án délután Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője előadást tartott A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára való felkészülés időszerű feladatai címmel. Az előadáson részt vettek a központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság tagjai, a központi vezetőség titkárai, osztályvezetői és a központi vezetőség apparátusának politikai munkatársai. A rendezvény Tóth István főtitkár záró szavaival ért véget. A bizalmi tanácskozások tanulságait összegezi a Népszava munkatársának adott interjújában Kuróczi Gyuláné a KSZDSZ titkára. A szakszervezetek központi lapja a nyilatkozatot, illetve a beszélgetés anyagát január 8-i számában közölte Növekszik a szakszervezeti bizalmiak tekintélye és felelősségérzete címmel. A választási előkészületek jegyében megtartott bizalmi tanácskozások sorozata a múlt évben az országos értekezlet megtartásával befejeződött ugyan, de a munka ezzel korántsem ért véget — mondotta többek között szakszervezetünk titkára, majd rámutatott: — A hozzászólások során felvetett kérdésekre például a napokban állítottuk össze a válaszokat, és eljuttatjuk a tanácskozás valamennyi résztvevőjének. És megkapják — a ■ bizalmiak kérdéseivel együtt — a szakszervezeti bizottságok, valamint az érintett gazdasági vezetők is. Hangsúlyozottan szerepel az interjúban a bizalmiak politikai oktatásának, nevelésének, felkészítésének követelménye. Csakis a kellően felkészült, felkészített és tájékozott bizalmi képes arra, hogy eredményesen részt vegyen társai öntudatos szakszervezeti taggá, fegyelmezett dolgozóvá való nevelésében. Ez talán a legszebb bizalmi feladat” — olvashatjuk a Népszavában közölt írásban. Végül idézzük az összefoglalásnak tekintehető megállapítást: „ ... csak érdekvédelmi és nevelő funkciója közös teljesítésével képes a bizalmi kivívni társai és a vezető megbecsülését. És a bizalmi rangjában, tekintélyében szakszervezetének rangja, tekintélye testesül meg. ” Hajók és uszályok a Dunán januárban A kedvező téli időjárás jóvoltából, azaz ebben az őszies-tavaszias januárban is javában üzemelhettek a folyami szállítóeszközök. Ezért is adhatta hírül január 8-i számában a Népszabadság, hogy Dunaújvárosba megérkeztek az idei első szovjet vasércszállítmányok. Nem előző évi elmaradást pótoltak, hanem másról van szó: már az idei esztendő javára történő szállításról. Az 1974. évi tervet mind a szovjet hajózási szervezet, mind a dunaújvárosi kikötő dolgozóinak szorgalmas, helytálló kollektívája határidő előtt jó három héttel teljesítette. A mostani híradás szerint az idén előbb a szovjet Petrozavodszk, utána a MAHART Kaposvár nevű hajója kötött ki Dunaújvárosban — az említett szállítmánnyal. Réniből indultak, s a csaknem 1600 kilométeres vízi út megtételéhez — az erős köd miatt — 12—13 napra volt szükség. Az elsők után az Eger és a Miskolc, illetve több másik szovjet hajó is nekiindult a hosszú útnak, hogy felhozza a Dunán a vasércet szocialista városunk nagyüzeme, gyáróriása, a Dunai Vasmű részére. A kikötő munkásai felkészültek a januári szállítmányok fogadására, s két műszakban végezték munkájukat, hogy a kirakodás semmi késedelmet ne szenvedjen. A számok, összesített adatok a múlt év jelentős munkasikeréről beszélnek. Tavaly a dunaújvárosi kikötő dolgozói 1 326 000 tonna árut rakodtak. Ez a teljesítmény 50 000 tonnával haladja meg az előző évit, összesen 1008 uszály hozott árut külföldről Dunaújvárosba a múlt évben Innen 26 uszályt indítottak útnak az ország határain túlra, ipari termékekkel megrakottan. Lapzártánk időpontjában a Duna vize zavartalanul hömpölygött, jégképződésnek még halvány előjele sem mutatkozott, így lényegesen meghoszszabbodott a folyamhajózási idény. Mint az idézett és ismert januári első szállítási híradás is bizonyítja, a hajósok és a kikötői dolgozók kihasználták a téli zavartalan szállítás és rakodás lehetőségét. ■ A KGST tengerhajózási útvonalai A KGST-országok együttműködnek a hajógyártásban és a tengerhajózásban is. NDK- beli, lengyel és szovjet hajózási társaságok Balt-amerika elnevezéssel rendszeres járatot létesítettek a Balti- és az Északi-tenger, valamint Dél- Amerika kikötői között. Ugyancsak ezek az országok hozták létre a balti, nyugateurópai és nyugat-afrikai kikötők közötti Uniafrika járatot. A KGST-országok tengeri kereskedelmi flottájának összteljesítménye meghaladja a 21,5 millió tonnát.