Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-08 / 1. szám

az idén pedig csak 30 hajóra rendelkezhetik pénzzel , kénytelen lévén a­ munkások számát is felényire szállítói — ennek következtében több munkásokat el kellett és folyvást kell bocsátnia. Azonban a­ gyárigaz­gatóság egyedül az ügyességet, szorgalmat, magaviseletét és egyéb jó tulajdonságokat, lehető különös tekintettel a’magyarokra, veszi a' megtartandókra nézve alapul, így p. o. a’ i. e. ápril 1-sejétől elbocsá­tottak közt 91 magyar és 88 idegen van, melly arányi, az összes mun­kások főnlebbi számához képest, az igazgatóság a magyarokra nézve kedvezőnek tartja. Kijelenti egyszersmind az igazgatóság hogy legkisebbé sincs szándékában a panaszlókat tömegestül elbocsátni szolgálatából, hanem az elbocsátandók az ácsok összes számából szemeltetnek ki. Sőt a­ panaszlók, a’ gyárigazgatóság nyilatkozata szerint, annál nagyobb mér­tékben bírnak kilátást a' maradásra, mert legtöbbnyire bírják elöjáróik bizalmát, ’s az ácsok száma különben is legkevésbé fog cs­ö­k­kentet­ni. Egyébiránt az igazgatóság értekezett a’ panaszlókkal, kik most más véleménynyel lenni mondják magukat a’ tett lépés felöl, me­lyre írás­ban beadott vallomásuk szerint egy elégedetlen csábitotta őket. A’ gyár-igazgatóság ismételve biztosítja érintett nyilatkozatában a­ közm. és közi. ministerium­át, miszerint munkásai félfogadásában, valamint eddig, úgy különösen ezentúl, kitűnő figyelemmel lesz a’ ma­gyar születésüekre, mert, saját nyilatkozata szerint, nem a­ magyar nemzetiség és jólét felvirágzásának ellen törekvő, sőt inkább azt köré­ben is tehetsége szerint előmozdító, testület gyanánt akar feltűnni. Egyszersmind oltalmat kér azon esetre, ha elbocsátott, csábitott vagy hálátlan munkások az eddigi demonstraliónál netán erősebbel akar­nának megkísérteni, szülők karjaikon vezetik be gyermekeiket Kassára. Minthogy azonban itt az ujonczokra sem kellő felügyeletről, sem alkalmatos szállásról, sem arról gondoskodva nincs, hogy kik által vizsgáltassanak meg : a bi­zottmány elhatározta megkérni a’ ministeriumot, miszerint a’ fenforgó esetekre nézve mentős előbb utasítást és felvilágosítást adjon. E­­gyébiránt a közcsend még eddig ele tettleg meg nem háborgatott. Mutatkoztak ugyan némelly helységekben a’ törvények félreért­se miatt békételenkedések, de ezek alispáni erélyes közbenjárásra csak hamar megszüntettek. Beregből. A külső panszlavismus­ s annak kártékony beha­tásával már is elég bajunk lévén, még a’ keblünkben született pan­­szlávok ármányaitól is óvakodnunk kell. — Beregmegye azon részé­ben, mellyben az oroszság lakik — ez pedig kétharmadát teszi a’ me­gye egész területének — a' panszlavismus új alakban merülvén fel, alattomos propagandáját annyira kiterjesztő , hogy már már egész me­gyénk hálójába került. — Czélja: a’ legközelebbi országgyűlésre , a’ mennyire lehet, orosz papokat választani követekül, s ez sikerülvén, a’ megyei tisztújitásra hatni annyira, hogy a párt befolyása minde­nütt túlnyomóságot nyerjen. — Ez valóságos tény , s méltó, hogy a nemzet, a’ ministerium mielőbb figyelembe vegye s ez ártalmas gyá­mot , még felburjánzása előtt, csirájában fojtsa el. — A köznép, fel­mentetett ugyan a’ földesurak veszélyes gyámsága alól, de nem egy­szersmind a' papi befolyástól. Papjaink közül sokan , a­ helyett, hogy a’ népet oktatnák , fölvilágosítanák , koholmányokkal, ámításokkal hintegetik a’ lázadás magvait. Illy előzmények után történhetik , hogy legközelebbi követválasztásunk eredménye az orosz tömeg győzelme lesz , az intelligentia ellenében.­­S ha az lesz, akkor közöttünk min­dennek vége! Azért még egyszer, méltó figyelmébe ajánljuk ügyün­ket azoknak, kik a' nálunk benszületett panszlavismus ármányainak gátat vethetnek! Követválasztásunk junius 20-dika körül leend. Komárommegye közönsége a’ latin köriratu hivatalos pe­csét helyett f. év aug. 1-jétől kezdve magyar köriratu pecsétet hasz­­náland. Zalamegye magyar köriratu pecsétet az eddigi latin helyett már május 11-dike óta használ. Krasznából. Szilágy-Somlyó, május 30-kán. A’ törvények értelmében helyettesített tisztikarnak névsora. Alispánok: Kovács Ist­ván, Lázár János; főjegyző: Incze Károly; aljegyző: Gyulai Károly; kiadójegyző : Jakab István ; tiszti főügyész : Dombi László ; alügyész : Virág Károly ; főpénztárnok : Vályi Károly ; számvevő : Gazda János ; főbíró : Bocsánczi Márton, Viski László ; alszolgabíró : Mátyus Sándor, Bölöni Samu , Szentmarjai Lajos , Szatmári Dani; esküi­ek : Szatmári László ,­­Bagosi Albert, Péntek Miklós , Pap János , Lőrinczi Dénes , Varjú Pál; alpénztárnok: Veress Miklós, Lázár József; ülnökök: Ko­vács László, Gazda Zsigmond, Bagosi Sándor, Gencsi Farkas; levél- és pénztárnok : Vég István ; orvos : Jósa Dániel; mérnök : Andrási Antal; sebész : Mustáros Ferencz ; csendőrbiztos : Tordai Samu ; vár­nagy: Kovács Márton; írnokok: Költő Ferencz, Kolosvári Lajos, Só­falvi Samu, Réner Albert; marhaorvos: csődület utján betöltendő. Újvidék városában i. e. május 24-dikén tartatott meg leg­nagyobb csendben és békében a’ tisztujitás, mellynek eredménye kö­vetkező : polgármester : Bajsai Zákó Péter, Bács megye főbírája ; fő­bíró : Kosztics Sándor, volt városi aljegyző; főkapitány Kulpini Sztra­­timirovits Radivoj, megyei biztos ; tanácsbeliek : Poppovits Konstan­tin , volt városi házi­ pénztárnok, Herrmann Gáspár, volt városi fő­jegyző , Nikolits Mihály , volt városi aljegyző, L­ozsits Péter hites ügy­véd ,Kauliczy Demjén hites ügyvéd , Daun Benedek, volt városi te­­lekbíró , nemes Radisits Simon hites ügyvéd, Wladiszlav János hi­tes ügyvéd , és Trifkovits Athanáz hites ügyvéd és volt városi kiadó ; főjegyző: Mandits Tivadar; aljegyző : Radovanovits Pál h. ügyvé­dek ; főügyész : Koits Konstantin , alügyész : Silits Mihály hites ügy­védek ; telekbiró : Obrad Vazul hites ügyv. ; házi­ pénztárnok : Wla­­diszláv István h. ügyv. ; főorvos: Dimits Sándor volt városi főorvos; sebészek: Szaracsev Döme és Peák Ferencz, volt városi sebészek; főmérnök : Oberknezsevits Illés , volt városi főmérnök ; kiadó: Gruits János h. ügyv. Szentgyörgy, május 30-kán. A’ tisztujitás május 4-dik és folytatólag május 5-dikén Bartók János helybeli cath. lelkész elnöklete alatt, példás csenddel és közmegelégedéssel fejeztetett be. Eredménye következő: Mangold Károly polgármester; Szandtner Lajos főbíró; Grünn János kapitány; Bogner Pál, Csejtey József, Hanszlitsek Kristóf és Hatvani János tanácsnokok; Koleszik Károly főjegyző; Schlei­fer Károly aljegyző ; Gödöllő János számvevő , kik is a’ képviselők je­lenlétében letevén az esküt, ’s az őket illető jeleket és pecséteket át­­vevén, az elnök lelkész ur által hivatalaikba ünnepélyesen beve­zettettek. N. K­i­k­i­n­d­a, jun. 1-én. Az adakozás , melly a bizottmá­­nyi ülés tartása előtt a szolgabirák által meginditatott 10,000, a helységekben pedig 5,000 pgőftot eredményezett. Némellyek ezüst ne­­müeket is adtak, kölcsönkép 800 pft adatott. A választmányok a pénz beszedési működést azonnal megkezdendik. Kik­in­da, junius 2-kán. A’ városi biró Kosztonosity Vása, el­nöklete alatt tartott közgyűlésben a­ belügyministernek május 30-kán kelt azon rendelete olvastatott, miszerint a’ korona s az ország és kapcsolt részek épségben maradásának érdekében elkerülhetlenné vált országgyűlés határideje folyó évi jul. 2-kán Pest városába tűzetik ki, meghagyatván a' városi közönségnek, hogy az 1848-dik 5-dik t. ez.-ben meghatározott számban és módon választandó képviselőket pontosan e’küldeni a’ törvényben megrendelt büntetés súlya alatt kö­telességének ismerje. — Olvastatott továbbá azon rendelet, melly­ben a' követválasztási törvényes rendeleteket magyarázó részletes uta­sításokat közli. — Mindkét rendelet közörömnyilvánítással fogad­tatott. Modor, május 26. A' tisztujitás Albrecht Daniel helybeli ta­nodai igazgató s tanár mint választási elnök vezérlete alatt, a’ közön­ség teljes megelégedésével május 24. 25-ik napjaiban a’ legnagyobb renddel végrehajtatott. Zilah, jun. 1-jén. A’ közcsend, személy és vagyon bátorság mindezideig legkisebb részben sem hábor­ítatott meg. A­ városi tiszt­ujitás a’ törvény értelmében és a’ részeket visszakapcsolt királyi bi­zottmány utasítására békével ment véghez. A’ nemzetőrök összeírása is megkezdetett ’s két nap alatt be fog végeztetni. Fiume , május 31-dikán. G. Erdődi János május 24. érke­zett Fiuméba ’s ugyan e’ hó 27. a' kir. kormányszék nyilvános ülésé­ben letevén hivatalos esküjét, átvette a­ kormányszéki elnökséget. — Május 30. tartá az első nyilvános kapitánysági közgyűlést ’s intézke­dett az 1848 : 27. t. cz.végrehajtása iránt. Közlötte továbbá olasz nyel­ven a’ közgyűléssel a' belügy ministeri utasítást, melly lelkesedő jetzéssel ’s hangos „evviva“ kiáltásokkal fogadtatott ’s az érintett tör­­vényczikkel együtt határozatilag kinyomatni ’s a’ szomszéd vidéken és Dalmátországban több példányban kiosztatni rendeltetett­ Fiúméból. Május 31-én hitelesen i­atik, miként a buccari ki­rályi só és harminczadi pénztárban levő kész­pénznek Fiúméba való szál­lítása erőszakosan is gátoltatni szándékoltatik. Miután a nevezett pénz­tár e szerint veszélyeztetve volna , Buccariban pedig katonai erő nem létezik: felszólítandónak tartatott a fiumei cs. kir. katonai helypa­rancsnokság , miszerint a buccari só és harminczadi pénztár biztosítá­sára Fiuméból egy nagyobb mintegy 80 főből álló katonai csapatnak Puccariba leendő­ szállítását haladék nélkül rendelje el. Az eredmény még nem tudatik. T­r­e­n­c­s­é­n sz. k. v. junius 3-án a’ városban és a’ szomszéd helyeken csend és béke uralkodik. Erdélyből, május 30-ikáról írják: bármilly aggasztó hírek szárnyaltak is rövid idő előtt az erdélyi oláh és szászoknak az unió szent ügye elleni mozgalmaik felöl; de Erdély lelkes fiai által az ügy olly biztossággal előkészítve jön , miszerint az ismét egygyé olvadt haza boldogabb jövendőjének szilárd alapja a’ mai országos ülésben az unió által letételeit, s az ez iránt, Erdély különféle ajkú ’s vallásu népségeinek kellő megnyugtatására czélzólag formulázott törvényezikk futár által királyi szentesités alá terjesztetik ... A’ haza üdve s a köznyugalom érdekei egyaránt igénylik, hogy a'szentesítés ne késsék. Az ellentörekvéseket legelőbb ez fogja meghiúsíthatni ... Az oláhok és szászok részéről eleinte feltételekhez vala az uniohozi járulás köt­ve ; de a’ rr. bölcs tapintata é s ügyes kiegyenlítő szelleme az oláhokat a’ törvényezikk fi­rmulázása által csak hamar megnyugtató,’s a’szászok feltételei iránt is od­a vitte a’ dolgot, miszerint maguk a’szász követek, önkénytelenül is hódolva a’ közlelkesedés varázs hatalmának, azokat csak mint kivánatokat óhajtók az egyetemes törvényhozás méltányló figyelmébe ajánltatni. A’ közelgő hongyűlésre választandó képviselők tekintetében idő rövidsége miatt némellyek a’ jelen országgyűlési követeket — mig a’ népképviselet alapján választandó követek megjelenhetnek — a’ julius 2 án megnyitandó országgyűlésre megbizandóknak vélik. Azonban a’ jelen körülményekben sokkal czélszerűbb lenne, még a’ kir. szentesí­tés megérkezte előtt, a' magyarhoni utolsó közgyűlések mintájára, népképviselet alapján szabályozni a’ márkás gyűléseket, hogy igy, nem lévén elég idő a’ törvény szabta stádiumok megtartására, illy. a’ nép arányos befolyásával alakított gyűlések által választassanak meg a’ kö­vetek. Ez által mégis felöltené magára e’ választás a népképviselet typusát, ’s lehetővé tenné azon buzgó óhajtást, hogy a’ közhazába ol­vadt Erdélyt illető követek az országgyűlésen mindjárt megjelenhesse­nek, s a’ tanácskozásokba befolyhassanak. A követválasztást tárgyazó 2-ik törvényczikk szerint az­­ úr­béri telek helyett 5 párt adó van képességi qualificatio gyanánt ki­mondva. De hogy ez alap czélszerű nem leend, mutatja azon többek által felfedezett körülmény, miszerint igy sok csekély népességű hely­ségben 50 választó is leend, holott több más népesebb helységből egy választó sem kerülend ki. Azért önként fel kelle azon javaslatnak merülni, hogy tétessék kísérlet földbirtoki qualificatio alapján leendő összeírásra, melly javaslat a’ holnapi nemzeti gyűlés tanácskozási tárgya leend. Többiben a’ törvényjavaslat szerint a’ választók össze­írása s előkészületek megtétele iránti intézkedések a’ kormányszékre bízatnak. A királyi biztos is, saját nyilatkozata szerint, úgy lévén meg­győződve, miszerint az uniót uralkodó házunk egyik legfontosabb ér­dekének tekinti, ennek az ügyre kedvező hatással kell lennie ... A’ balázsfalvi egyesült oláh püspököt, Leményit kell mint a' siker egyik főté­nyezőjét felemlítni, kinek hazafias érzelme ’s az oláh népzet befolyása az unió elleni indulatokat nem kevéssé lehangold. . . Az oláhok kül­döttei azt nyilváníták, hogy a’ szláv elemhez őket semmi rokonszenv nem kötheti, de annál forróbb hajlamot kell érezniük a­ magyarok iránt; azonban az oláh nyelvnek még ott is, hol csak többségben van­nak, beligazgatási ügyekben leendő használata iránt igenigen forróan fejezgetik ki óhajtásukat. — A­ balázsfa dvi népgyülésen nagy befolyást gyakorolt a’ nem egyesült oláhok püspöke. Mi az oláhországi viszonyokat illeti, itten felölök biztos ismere­tet szerezni nem lehet, mert az itteniek inkább ismeretesek a' messze Frankhonnal, mint a szomszéd oláhországiakkal; mire nézve az aldu­­nai fejdelemségekben az ottani sympathiák és politicai irányok biztos megtudásán, leginkább pedig az ottan lakó csángó magyar feleink fe­lőli adatok megszerzésén munkálni felette üdvös lenne, annál inkább, mert ez utóbbiak jelenleg, miután szabad földjüket a’ bojárok elperlék, nagyrészint szegénységgel küzdeni mondatnak. Pest, május 7-én.­(Munkások ügye.) Már régibb időkben forgottak fen pa­naszok a’ gőzhajó-társaság, a’ középponti vasút igazgatósága­­ stb. el­len, miszerint mind e’ helyeken az idegen nemzetiségi munkások ki­­válólag pártoltatnak a magyarok felett. Az ó­budai hajógyár magyar munkásai hasonnemű panaszt nyújtottak be a belügyi ministeriumhoz, kiknek panaszlevele a’ gyárigazgatóságnak nyilatkozatra kiadatván, az utóbbi — mint hitelesen értesítve vagyunk — i. e. május végével nyújtotta be e tárgyban a' közm. és közi. ministeriumához felvilágo­sító jelentését, mellynek tartalma lényegileg következő : a' gyárigaz­gatóság az említett vádlevelet csudálkozással vevén, ’s az előadott pa­naszokat megvizsgálván, oda nyilatkozik, miszerint csak nagy tévedé­sen, részakaratu felingereltetésen, vagy határtalan öntúlbecslésen ala­puló nézete az illetőknek az, ha ők magukat más munkások mellett visszaszoríttatni képzelik, minthogy az itteni gyár­igazgatóság fenállása óta folyvást tekintettel volt arra, sőt a­ társaság érdekeivel, valamint a méltányossággal tökélyesen egyezőnek találta, miszerint gyármun­káihoz, a’ mennyire lehet, magyar munkásokat képezzen , kik mind­nyájan kivétel nélkül meghatározott rendszer szerint, használhatóságuk arányában, születésökre való legkisebb tekintet nélkül, fizettetnek. Ennek tanúságait felhozza az igazgatóság, miszerint a’ gyárban jelenleg foglalkozó 898 munkás közt 636 magyar és 262 idegen van. E mellett azonban megjegyzendő, hogy az idegeneknek mondott egyének alatt nem a’ társaság által bevont külföldiek, hanem ollyanok értendők, kik mesterlegényeket vagy más mesterektől jőve, jártak a' hajógyárba, Magyarhonban felfogadtattak, ’s a’ magyar munkások mel­lett semmi előnyt nem élveznek ; de szorgalom, rend és ügyesség által kitüntetik magukat, azonfelül már évek óta Magyarhonban laknak, 's csak a’ szokásos formaságokat kellne megtenniök, hogy magyar hon­polgárokká legyenek. A’ nevezett panaszlók különösen az ácsok közül valók, kiknek száma a' hajógyárban 129 magyarból és 50 nem magyarból áll. Ezek hasonlag határzott rendszer szerint egyenlően fizettetnek s használha­tóságuk szerint haladnak elő; így p. p. a’panaszkodók mindnyájan, többnyire komáromiak eleinte 40—48 p. kr. napibérrel fogadtattak fel, s rövid időszakokban, szorgalmuk, és ismereteik arányában, 1 frt — 1 frt 20 kr. p. p. napidíjig mentek elő. Egyébiránt a’ gyárigazga­tóság a’ panaszkodók elégületlenségének okát abban véli feltalálni, hogy a' gőzhajózási társaság az óbudai gyár alapításakor néhány ki­képzett olasz hajóépítő munkást lévén kénytelen Triesztből hozatni — mert akkor itthon a’ mesterséges és tudományos gőzhajó-építésre al­kalmas embereket találni lehetlen volt — azok valamivel magasabb bért és kedvezőbb föltételeket kötöttek ki maguknak szerződéseikben. De ezek száma mind össze is 20-ra megy, kik évek folytán Magyar­honban megpolgárosodtak, ’s nekik a’ magyar munkások, tőlök tanul­ván meg a’ hajógyári munkákat, ’s igy oktatásuk után lévén képesek­ké magasabb bért keresni, tulajdonkép hálával és nem szemrehányás­sal tartoznak. A’ dunai gőzhajó-társaságnak azon körülménynél fogva ,hogy tavaly 60 vashajótestet építtetett, ’s erre 1600 embert foglalkoztatott, 4­ Ausztria. Az Allgemeine Oesterreichische Zeitung, kö­vetkező feltűnő tartalmú levelet közöl: „Jassy, május 26-án. Az itteni oroszok és orosz­ pártfogók, igen kedvesen vették az ausztriai horvát és szláv mozgalmakat, s az orosz politika itt valóban nem csu­pán közönyös néző, sőt inkább tevékeny, bár titkos részvevő. Az ausztriai álladalmak vészes állapota , az Erdély és Magyarországban felébredt vagy felizgatott oláh nemzetiség által, méginkább növekedett, bizonyosnak mondhatni, miként az oláh nemzet úgy felsőbb , mint al­sóbb osztályai legkisebb rokonszenvvel sem, — hanem merő idegen­­ség és ócsárlással — viseltetnek a németek iránt. A bojárok átalában Franczia- vagy Oroszország részén állanak; de a nép, mellynek inkább szivén fekszik vallása , mint nemzetisége , nyerseségében is az orosz­­szál rokon s vele tart, és a németeket, t. i. az Oroszhonból három évvel ezelőtt átjött német gyarmatokat, nemcsak idegenekül tekinti, hanem mint eretnekeket, gyűlöli és megveti. — Azon gyakori meg­jegyzésre , hogy a dunai fejedelemségeknek érdekükben volna az ausz­triai monarchiához csatlakozni, a leghatályosabb férfiak mindig azt nyilvániták, miként a moldva-oláh nemzet ez által semmit sem nyerne, sőt idővel nemzetiségével is lakolhatna. Szabad alkotmányt nemzeti kormányzással, nemzeti hadsereg nemzeti czímer és zászlókkal, évenkinti nemzetgyűlést, felelős minisztériumot stb. Ausztria nekik nem adhat, minthogy mindezeket, az oroszok által egészen megnyer­ték és bírják, és mert az úgynevezett német miveltség és ipar gyanús ajándékáért, sosem tennék ki veszedelemnek közel utódaikat. Galiczi­­ában, Posenben és Magyarországban elég példa van rá, mit lehessen várni a németektől. Az erdélyi oláhok ellenben, csatlakozzanak Erdélyben a szá­szokhoz , de csak azért, hogy az erdélyi magyarok könnyebben ma­gukra maradjanak; mihelyt pedig a szlávok Magyarországban a ma­gyarokon átrohantak, az erdélyi, magyar és bánáti oláhok, az itteni csapatok segítségével, Oláhországgal és Moldvával egyesüljenek és a régi római Dáciát a Tiszáig visszaállítsák. — Mi legyen akkor a szá­szokból, tetszésök szerint az ő gondjuk. Az egész oláh nemzet egyesi­ *­tésének minden esetre meg kell történnie. Valamellyik orosz nagyher­­czeg vagy hg. Leuchtenberg, mint király, Francziaország — és a­hol lehet, Anglia védelme is, kereskednek a tervezett királyság fenállásáról. — Franczia és Angolhon, politikai és kereskedelmi érde­keik miatt, nem fogják e védelmet megtagadni. Ezen nemzeti álom' kivitelén komolyan működnek. Párisban moldva-oláhokból egylet alakúlt , egy bojár vezérlete alatt, melly Francziaország legjelesbjeivel közlekedésben áll, és — a’mi tény — Lamartine által kegyeltetik. A’ brassói oláh újság 34-ik számában is (ápr. 26.) — mintegy tudósitásúl az erdélyi oláhoknak — közöltetik e’ moldva-oláhok törek­vése Párisban , melly lapból eléggé láthatni, hogy a’ moldva-oláhok legkisebb rokonszenvvel sincsenek Ausztria iránt, Francziaországhoz pedig bensőleg, nyilván ragaszkodnak. Világos tehát, miként czélúl tűzetett ki, hogy Magyar- és Er­­délyországban a’ német­ elem , sőt magok a’ magyarok is , zsákmányúl vettessenek a' szlávoknak és oláhoknak, 's hogy a’ szláv­ népfajok ke­gyelése által — a’ monarchia belsejében irtó népháboru idéztessék elő. — Feltűnik azon fájdalmas meggyőződés, hogy a’ magyar nemze­tiség véres sírján, össze fog omlani az ausztriai monarchia, tönkre fog jutni Magyarhonban és Erdélyben a’ német­ elem é s egy hatalmas , az öszes Németországnak fölötte veszélyes Szláv birodalom áll elő ; a’ Duna torkolatát és a’ fekete tengert pedig Németország előtt római dák birodalom zárandja el. — A’ csinos , művelt Bécs elpusztult ut­­czáin, fű fog nőni, nem mivel Pesten nemzeti magyar kormány ala­kúlt ; hanem mivel a’ Szláv birodalom alkalmasb központján, egy más szláv főváros em­elkedendik. Ideje azért, hogy a'németek sietve egyesüljenek a’ magyarok­kal a’ szlávok és oláhok ellen , ha ezeknek gyűlöletében saját s­íjokat megásni nem akarják. Bár azon meggyőződésre vezethetne önök hazafisága , ékes és fontos szava minden ausztriait, ki előtt az ausztriai álladalom és ural­kodóház fenállása kedves, hogy csak az összes németeknek gyors és erős egyesülése Magyarországgal, mentheti meg Ausztriát és uralkodó házunkat, tarthatja fen Magyarhonban és Erdélyben a’ német elemet, sőt Németország épségét! Mert mihelyt a’ horvátok, a’ csehekkel s társaikkal egyesülnek , bizonyosnak tarthatjuk , hogy ezen déli szlávok, kezet fogván testvéreikkel, az éjszaki szlávokkal, legközelebb Német­hon keleti részeit fogják érdekök szerint szabályozni, mig másrészről épen akkor, a’ francziáknak könnyen eszökbe juthatna, a’nyugoti ha­tárokkal ugyanazt vinni végbe. Lombardia. Radeczky tábornagy mantuai főhadiszállásáról május 30-káról tudósítást közöl a’ bécsi hadministeriummal, mellyben jelenti: mikép u. hó 27-kén estve táborával Mantua felé indulván, működéseit meg­kezdd , 's ugyanott fáradt de csatavágyó seregeivel 28-kán meg is érkezett. Az alatt, Zobel ezredes parancsnoksága alatt egy dandárt ren­delt , melly 28-kán estve , és 29-kén reggel az ellenség bal oldalán színlelt megtámadást tegyen, ’s az ellenséget tévedésbe hozván, tábo­rának indulását fedezze,1*

Next