Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-15 / 36. szám

vagyok tehát a’ követ urat utasítani (Zúgás: Jól van csak tovább). Te­­hát bá­tor vagyok követ urat felszólít­ai, hogy ha inditványképen kí­ván e'­iáig­ban fellépni, annak során méltóztassék az elnöktől szót ken.i (tovább) Szeles Lajos: A’jegyzőkönyvben Nagy Kár­oly kiskúnsági követnek neveztetik, pedig ő szabadszállási követ. Keller János: Az igazoló vál­aztmány jegyzőkönyvéből vettem álul a’ szavakat a’ mnt ott irva voltak. (Felkiáltások: Kiskún- Szabai­szállási.) Palóczy László A jegyzőkönyv szerkezetében kifejezés fordul elő illy formán : törvénytelen követek vál­sztása. Megjegyzé­sem erre az, hogy a követ soha sem törvénytelen, hanem a válasz­tás lehet nem törvényszerű. Keller János: A kifejezés úgy áll: törvénytelen követvá­­lasztások. Palóczy László, úgy kell tenni: a követek törvénytelen választása. Keller János: A’ követszó tehát kimaradván, igy lesz a' ki­fejezés : törvénytelen választás. Tanárki: Egy pontban az van hogy a’ többség közakarattal elfogadta az indítványt. Vagy legyen úgy a' kifejezés közakarattal, vagy pedig eképen: a’ többség által. (Helyes.) Kállai Ödön: A’ jegyzőkönyv végén az mondatik : miután a tanácskozás a’szokottnál tovább nyúlt. Mennyiben azt h­szem , hogy nincs meghatározva, meddig nyitjon a­ tanácskozás; óhajtom, hogy ez kimaradjon. Keller János: úgy áll a kifejezés, miután az idő továbbra nyúlt. Én csak az elnök szavait írtam le, nem pedig a’ tábla határoza­tát. (Kimarad ) Irinyi József: Egy észrevételem van a­ jegyzőkönyvre, melly jelenleg az alkalmazásban csekélyebb fontosságú de elvet foglal magában. Azt tartom, hogy az ollyan indítványokat, mellyek el nem fogadtatnak, nem kellene megemlíteni a jegyzőkönyvben. Keller János: Nem vagyok ezen véleményben, mert a’ na­pi eseményeknek bent kell lenni a’ jegyzőkönyvben. Mi szózatolás út­ján elvettetik, vagy megállapítatik, annak a’ jegyzőkönyvbe kell menni. Egy képviselő. Én pedig azt hiszem, hogy annak a'mi történt a' naplóban van helye, a* jegyzőkönyvben pedig annak, a’ mi végzésbe ment. A’ végzés pedig az volt, hogy a’ rendszabályok 9-dik pontja változás nélkűl marad. Záborszky Alajos: A'mi fölött szavazás történik, annak meg kell lenni a'jegyzőkönyvben. (Felkiáltások: a’ napirendre.) A­l­­ e­l­n­ö­k : Erdélyből Szamosújvár város képviselői megje­lentek, t. i.: Sárosy Ferencz és Korbuly Bogdán; Küköllővármegyéből: Haller Lajos és Teleki Domokos. Itt van továbbá jelentése : Perczel Miklós Tolnamegyéből megválasztott képviselőnek, ki mint őrnagy a’ táborba rendeltetvén jelenti, hogy itt meg nem jelenhetik. Belső-Szolnok megyéből mint képviselők megérkeztek : Torma István és Torma Jó­zsef. A Kik a­ tegnapi napon félbeszakadt tárgyhoz felíratták magu­kat, vannak még összesen 33-an. (Elsz­örnyüködés!) Most ez lenne te­hát a­ tanácskozás tárgya ; de miután tegnap a hadügyministerhez in­terpelláló intéztetett, határozza el a’ ház: félbeszakasztassék-e a meg­kezdett tárgy, vagy az interpellátióra felelet azonnal adassék? (Felki­áltások : végezzük be a' tárgyat. Halljuk a’ hadügyministert! Mások: szavazzunk.) Keller János: Szavazni nem szükséges , miután tegnap el­határoztatott, hogy az interpellatio ma­ mindenesetre megtör­énik. Nyáry Pál: Ha valamelly interpellatio következtében napi­rendre tűzetett ki olly tárgy, melly az egész hazát illeti, a’ dolog ter­mészetében fekszik, miszerint az előbbeni napirendet meg kell szakasz­­tani, és azt előlegesen felvenni. (ügy van.) Klauzál Gábor (miniszer): Azt gondolom , hogy azok , kik folytatni akarják a­ ház szabályait, megnyugodhatnak abban, hogy in­terpellatio következtében, ez azonnal megtörténjék, azután lehet foly­tatni a’ napirendet. Perczel Mór: Most arról lehet szó, ha comité-vé alakul a ház, valljon nyilvánosan akarja-e azt tartani vagy nem? Al­­­e­l­n­ö­k : Tegnap határozat kelt az iránt, hogy a­ ház ma­gánüléssé fog alakulni, midőn a' minister feleletét megteszi az interpel­­látióra, ’s mivel ez el volt határozva, mielőtt a' napirendet folytathat­nék az ülést 12 órára felfüggesztem , a’ ház magán üléssé fog alakulni, azért a karzatot felszólítom, szíveskedjék eltávozni, ha az ajtók meg­nyittatnak, ismét bejöhet. A­ bizottmányi ülés d. e. 10­2 órától d. u. 1 óráig tartván, ek­kor az ülés folytatttatott. Al­­­e­l­n­ö­k : A’ tegnap félbenszakasztott vitatkozást, méltóz­­tassék a ház folytatni. Bethlen János: Tisztelt képviselő urak! tegnap a­ tárgy, elég bőven meg volt vitatva. Mielőtt tehát hozzá szólnék, az utánam fell'r­takat felszólítom, mondjanak le a' szólásról. (Helyes, szavazzunk. Halljuk a’ kérdést.) Ha a szóról le nem mondanak, akkor kénytelen vagyok szólani. A 1-elnök: Miután már másodszor jelentem , 33-an vannak felírva , ha méltóztatnak lemondani szavukról. (Zaj. Szavazzunk. Hall­juk a' kérdést.) Egy képviselő: Uraim, nyilatkozzunk, kik felírva vagyunk; én is felvagyok irva, 's elállók a szólástól. (Többen: mi is elállunk a’ szótól. Szavazzunk, halljuk a' kérdést.) Al - e­l n­ö­k: Miu­tn a' tisztelt szónokok szavaikról lemondot­tak a' kérdést fel fogom tenni. Egy képviselő: Kérem alá van. sorban fel kell olvasni ne­veiket, hogy nyilváni­sak, lemondanak- e a szóról (Zaj.) Mihályi Gábor: Ki lemondani nem akar, azt a’ ház meg­hallgatja (Zaj. halljuk a' kérdést.) A f­­­e­­­n­ö­k : Mindaddig , mig valaki kinyilatkoztatja , hogy a’ szóról le nem mond, nekem nincs hatalmamban a' kérdést feltenni, ha­nem ha a' fáz elhatározza, hogy szavazás legyen, akkor igen is. (Zaj. Fel kell olvasni a neveket A' nevek felolvastatnak. A' kik lemonda­nak a’ szót­­ nyilatkoztassák ki) Bethlen János: Én lemondok ha mások is lemondanak. M a d a_r á sj. J.J3..ZitX. Én nem mondok le (Zaj.) Bethlen János: Igen kellemetlenül kezdem azon pár szót, mit mondani akarok. Mert azt gondolom hogy a szólásszabadság nem abban áll, hogy miután annyira cap­icitáltuk egymást, hogy annak többé helye nincs, még­is óra számra beszelünk. Mind e’ mellett, miu­tán olly oldalról volt megtámadva a szerkezet, mellyet pártolnom kell miután felírva voltam, kötelességemnek tartom szólani. — Voltak t. t. a’ tegnap felszólalók közt ollyanok, kik az angol módot pártolók; vol­tak kik a' franczia modorhoz közelebb járó szerkezet mellett nyilatkoz­tak. Kik az angol modort pártolók , felkenték magukat a nyilvánosság, szabadság és közvélemény egyedüli hőseinek, és hódolóinak. 14 éves politikai pályán soha sem engedtem senkinek is,­­s nem is fogok en­gedni , de azt hiszem, a­ szabadság sokkal inkább el van érve a’ szer­kezettel. A' lefolyt napok megmutaták azt, hogy 400 ember között szabadon tanácskozni nem lehet; megmutatták , hogy ha egy hatalmas nagy szónokokból álló ministerium van azon 400 ember között, sok­kal inkább zsarnokoskodhatik mint a' bizottmányokban ,­mellyeket teg­nap itt buvó házaknak neveztek. A nyilvánosságnak barátja vagyok; de kérdem a’ legnagyobb nyilvánosság emberét, ha éjjel egy jó eszme megrémtik agyában, azon kezdi-e hogy reggel kiálljon a' paczra , 's azt kidobolja ; vagy pe­dig előbb k'zü Barátaival. Illy előkészítő ta­nácskozások nélkül epest olly­an lenne, mintha én magam fejétől ide hoznék valamelly tárgyat; tisztelem a’ minoritásnak jogát, magam is vol­tam minor­tásban soksz­or , ’s azt hiszem a’minoritásnak sokkal több joga van akkor, midőn 9 osztályban 10—20 ember között őszre öl­vén , van módja capacitálni. De ha a minoritás azon tévesztett czélt tűzte ki, miszeri­­ ő nem azt akarja , hogy felvilágosítsa az embere­ket , hanem hogy a’ többség által hozott törvényeket, népszerűtlenné tegye, azt hiszem ez a’ minoritásnak czélja nem lehet, ’s nem is szabad hogy legyen. De annyiszor volt innen, és túl is meg-z hálva a’ köz­vélemény nevezet, miszerint kénytelen vagyok e’ felül egy pár szót tenni, hogy ez iránt jöjjünk tisztába. Tisztelek minden közvéleményt, de azoknak közvéleményét vagyok köteles szemeim előtt tartani a kik ide küldöttek. És épen azért, mert ezeknek közvéleményét tisztelem, az­ok közvéleményét sem a­ egyéni fels­őségnek s circulus véleményének alá nem rendelem. Küldőim k­özvéleményének kim­ondója én vagyok ’s ösz­­vesen vagyunk a’ nemzet véleményének kimondói Más véleményt nem is­merek. Ha a’ közvélemény máskott alakul, akkor a miniterium megbukik. De azt mondom a’közvélemény es­ak ezen circulá­ban van. Tudom azt hogy például: a pesti közvélemény nagyobb az erdélyinél, de azért a’ ki­rályhágón túli közvéleményt a’ pesti közvéleménynek alá rendelni nem lehet. Tisztelt képviselő urak azt hiszem küldőinknek nagyobb aján­dékot nem vihetünk haza, mintha lehető legrövidebb idő alatt, legke­vesebb pénzt költve , lehető jó törvényeket hozunk. Nem tudom mit mond az itteni közvélemény, de küld­öm áldást mondanak, ha kevés pénzzel minél több jót viszünk haza. Elvem az: mentsük meg minél előbb a’ hazát. 2-szor: hozzunk lehetőségig kielégítő törvényeket azok­ra nézve, kik eddig jogokban nem részesültek. Továbbá az eddig el­nyomott Székely nemzet érdekében is tegyünk valamit, azt pedig te­gyük minél előbb , ’s menjünk haz­a. Sokat hallottam vádoltatni e’ há­zat — én részt nem veszek a’ vádakban. Miért halasztgatják a’ tárgya­kat olly hosszan? még akkor is, midőn azon barátsággal voltak, hogy erdélyi társainkat néhány napig bevárandóknak határoztuk, vádolának minket, hogy húzzuk halasszuk a' dolgot. És most illyen tárgyban, mellyben capacitátionak már többé he­lye nincsen, húzzuk halasz­­uk a’ dolgot. Legjobb lenne szavazat alá bocsátni. (Helyes.) Madarász József: Képviselő­ház ! Tegnapi ülés folytán következetlenségbe estem volna , ha azon szóról, mellyet tegnap ki­akartam mondani, ma mondanék le. De ezen segíthet a­ ház az által, hogy mondjanak le mindazok, kik azt hiszik, hogy a’ capacitationak többé helye nincs. Nem mondatott ollyan, mi visszatarolva nincs a’ szerkezet mellett, előttem szónokolt két ország már , és a’ háznak tisz­telt elnöke által mondottakban o­lyanokat látok, mellyeket mindenesetre azon véleményszinezetnek, melly véleményszinezeten én állok, kö­telességében és érdekében áll a­­mennyire lehet kifejteni, és megmu­tatni , hogy azok, minden alkotmányos házak törvényhozásának két sarkkövét, t. i. a’ nyilvánosságot, és a­ tanácskozásban! részvételt nem segíték elő, hanem hátráltatják. Hátráltatja először a’ szerkezet a’ tanácskozásban! részvételt, mert azt mondják a’ tisztelt szónokok, hiszen 9 osztályra osztatván a’ követek, mindenki hozzászólhat a’ tárgy­hoz. Nem tagadom , hozzászólhat; de tagadom a' következést, hogy a szerkezet elfogadásával tanácskozhassanak a’ ház képviselői e te­remben Én végig olvastam e szerkezet minden pontjait, 's ha az 59- dik és 60-dik 1J-ra egybe vetjük, mellyekben kimondatik: akár az elnök, akár 10 tag kivonatára a' ház a' tárgyat bevégzettnek nyilvá­níthatja , ’s akár mellette, akár ellene csak egy tag emelhet szót. En­gedjenek meg uraim! a' ház többségének mindig érdekében áll az , hogy azon kérdést, melly az osztályokban végzéssé alakult, vitatás tárgyává, minél kevesebbé engedje. De a­ többségtől azt kívánom, minél inkább engedjen tanácskozási tért a­ kissebbségnek. Én ellenkező véleménnyel vagyok az előttem szólóval; igaz , én is képviselem kül­dőimet , de hogy küldőimnek összes akaratát képviselném, azt egy­ál­tal­ában tudni nem lehet, és hogy három év múlva is képviselnénk e­l küldőink összes akaratát, azt nem állítom. Én azt akarom , a­ több­ség küzdjön az igazság fegyverével és küzdjön a­ néptöbbség akaratá­val. Én előttem szóló tisztelt Nyári Pál követtársam módosítvá­­nyát fogadom el; legnagyobb szerencsétlenségnek tartom, midőn önámitásban több évig együtt ülő követek azt hiszik, hogy ők a’ néptöbbség változható akaratának képviselői. Ez által ámít­ják magokat, kik többségben vannak, és a’ kormányt, 's a’ kor­mány , melly a’ néptöbbség akaratát változhatlannak hiszi, ha nem hallgatja meg a' nép többségének kivonatát, rész szolgálatot tesz a' királyi széknek, mint tett Francziahonban. Tisztelt közoktatásügyi országiárnak előadását nem fogadhatom el, hogy Frankhonban korlá­toltabb volt a' választás alapja, itt pedig szélesebb , elismerem hogy szélesebb, de tagadom , hogy ollyan volna , mi által a’ hazának igen nagy része, ki nem volna zárva, így tehát néptöbbségre nem lehet a­­lapitani ezen népképviseletet. Ezen hasonlatosság nem dönti meg azt, hogy ha a’ kisebbségnek a közvélemény előtt praependusa van, bizo­nyos , hogy az azon néptöbbségnek akart törvényeket hozni, melly néptöbbség nem képviseltetik a’ választók többsége által. Miután tehát az osztályokban szétszaggatott erő van, miután az osztályi működé­sek ollyanok mint szoktak ez előtt lenni a' tanácskozmányok, választ­mányok és ugy a’ gyűlés; 's miután tudjuk uram­, hogy az első vitat­kozás alkalmával fejlik ki az észnek és érzelemnek legszebb szik­rája, ’s tudjuk, hogy a’ választmányok után eldöntetvén valamelly tárgy, a’ kisebbség az iránt ha fel szólal, minden erkölcsi erejét elveszti, mert felszólal, és el akarja hitetni a' többséggel, mikor tudja hogy az el nem hiszi; miután ez a' tanácskozási téren nem áll, mert nem tudni hová fejli, a’ többség, ég igy a házbani ta­nácskozás által meg van mentve a' hite­hetésnek tiszta és józan érdeke; én tehát a szerkezetet nem pártolom a.invival inkább, mert a’ szerkezet által a' nyilvánosságot is korlátozva látom. Meg hiszem, kik a' szerkezetre szavaztak a’ nyilvánosságot megszorítói nem akar­ják, de az osztályokban nincs nyilvánosásg, 's így ki osztályt akar nem áll a’ nyilványosságnak azon terén mint én , ki azonnali tárgya­lást akarok. Hiszem hogy ők is a’ nyilványosság bajnokai, de a’ nyil­­ványosság közt mindég van különbség Egyik többet akarhat másik kisebbet. Én kisebbet látok a' szerkezet, ’s nagyobbat Zsemberi in­ditványa szerint. És midőn uj eszmékről van szó, úgy hiszem a’ ház­nak azt kell elfogadni, melly inkább megegyez a’ ház életerővel. Én úgy tapasztaltam , hogy a’ hazában mindig meg volt a’ nyilvánosság ,„az hogy csak faj el­em­ gyakorolta azt, de csakugyan gyakorolta , ’s m­ert nyilvánosság mellett tartatott az ülés, a’ peres nemes embertől, kinek joga volt a gyűlésben részt venni, megtudta a’ nép kik küzdőt­tek a szabadság és emberiség mellett, ’s ha kicsinben állott a' nyil­vánosság , nem látom , mert ne vihetné által e' nemzet a’ törvényho­zásra azon módot, mellyet ott tartott. ’S kérdem megyei ügy­eink nyilvánosság nélkül egyedül választmány és bizottmányok által lettek volna kezelve, hová jutott volna hazánk. Nemde egypár egyén kitéve az önkénkedésnek, kitéve bizonyos fejvesztési pereknek, ’s épen a’ szólásszabadság hatalmával a’ nyilvánosság tartotta fel e' hazát. Azt mondom néhány ellenzéki férfiaknak kitürő és vissza nem rettenő fel­lépése mentete meg több ízben e' hazát.­­S ha bár hiszem is, hogy karzati mutatványokra , közvéleményekre, képviselő-karnak támasz­kodni nem kell, de még sem tagadhatjuk, hogy a’ múlt időkben a' közvéleménynek igen­­nagy befolyása volt a’ hongyülésekre is. Nem tudjuk­-e, hogy még a' múlt országgyűlésen is a' sajtótörvények kivívására nagy befolyással volt nemcsak a’ poz­oni, hanem a’ pesti közvélemény is. ’S ez az mire alap­tem, hogy a’ nyilvános­­ságn­ak kelleke nem egyedül a’ sajtó és népgyűl­a , mint nevelésügyi országlárunk mondá , hanem a' köz élemény is Azon közvélemény, melly a’ nép közt a' mint Táncsics barátom mondá , nem élhet sajtó­­b­a ; azon közvélemény, melly erőt ad a' kisebbségnek akkor, ha az, mint Beth­en Já­nos mondá­t­ta án az által akar­ná a’ többség által ho­zott törvényeket népszerű­leniteni Óh nem uraim ! törvényeket náp­­szerű­leniten­­ soha sem jó egy férfiúnak ki képviselő , hanem minden módot el kell követn­e, hogy azon törvény, melly nem az ő elv szí­nezete szerint hozatok, egy uj törvény által pótoltassák Nyíltan meg­vallom, én legnagyobb nyilvánosságot akarok, mert a’ kisebb számára nem látok más törvényes módot, minthogy uj magyarázással iparkod­jék oda vinni a dolgot, s ezt a’ többség tartozik m­egengedni, miszerint elhitesse: jobb az mit a’ kisebbség, mint a mit a’ többség akar. Ha a' többség erősen áll, a'kisebbség úgy sem mehet semmire , ha pedig a' kisebbség fejezi ki a' haza véleményét, akkor mindnyájunknak jobb előre készen lenni, hogy ne zavargások ált­al hanem itt a’ törvényho­zás terén egyenlítessenek ki a’ vélemények. Én tehát, mert a’ szerke­­zet által korlátozva látom a hozzászólhatást, ’s mért inkább nagyobb mint kisebb nyilvánosságot akarok, Zsemberi indítványát pártolom. (Szavazzunk.) (Vége következik.) Belföld, Biharmegye julius 8. Kormányzó bizottmányunk ma ülést tartott. A hadügyministernek azon rendelete, melly szerint nemzet­őrseregünk Belényesbe, ’s onnan tovább Vinga felé vonulni parancsol­­tatik , olvastatott fel. És jön csend. Egyesek arczain olvashatok a' mindenároni bonmaradhatás vágyait A’ pár perczig tartott csendet zaj váltá fel, zaj a’ hallgatóság részéről, a hallgatók pedig többnyire a központi városok polgárai voltak. — Ezeknek a' jó uraknak egy­­része azt hiszi, hogy a' szabadság és nemzetiség a’ bor és hús sza­bad mérésében áll; azt hiszi, hogyha egy hétben egyszer gyakorlatra kimegy, vagy ha templomünnepely alkalmával egyet kettőt lő , nem­zetőri kötelességének már eleget tett; 's a' részben levő hazát a va­gyontalanok , és izraeliták megmenthetik. S a’ tisztek? A’ tisztek, uraim ! nagyobb részt legyezgetik a’ polgároknak illynemü nyilatkoza­tait : mert hisz ők egyszersmind városi tisztvisel­ők, a’ nemzetőrök pedig választók lévén — hivatalukat biztosítani kívánják. Nemzetőr­­tisztek ! önökhöz szólok. Önök uraim ! közelebb mindent elkövettek, hogy a nemzetőrök egy része a­ templo­mi ünnepélyben részt vegyen. És mondhatom, siker koronázta eljárásukat, mert számos nemzetőrök állottak ki. Most a’ veszélyben levő haza követeli önöktől, miszerint hivatali érdekeiket háttérbe szorítva kövessenek el mindent a’ haza ja­vára , buzdítva mindenkit annak védelmezésére. Ha ezt megtesz­i, eljárásuk nem fog maradni eredmény nélkül. Tagadhatatlan: vannak központi városainkban derék, ’s lelkes n­emzetőrtisztek, azonban fájdalom s ezek kevesek , 's ezeknek egy tömeg , ’s tiszttársaik ellen kell harazolniok. — De térjünk a’ tárgyhoz. A’ zaj megszűntével elnök alispánunk szólalt fel, ’s indítvá­nyozó, hogy a’ felolvasott rendelet tárgyalására tűzessék ki határidő, ’s a’ kitűzendő határidő megyeszerte köröztetvén a’ bizottmánynak minden tagjai hivassanak be tanácskozásra.­­ Ezen indítványra meg kell jegyeznem, miszerint mai bizottmányi ülésünk, folytatása a' folyó hó­n­ikára kitűzött, ’s körözött ülésnek. Az elnöki indítványt csak hamar követé főjegyzőnknek azon indítványa, miszerint a­ rendelet­nek foganatba vétele egy teljes hatalommal felruházandó egyénre bi­­zassék,­­ úgy látszott, hogy ez indítvány többséget vivand ki; azon­ban körültekintve nem találtuk fel a’ férfiút, kinek kezeibe a’ bizodalom­­szülte hatalmat letehettük volna. Biharnak csak egy Beöthy Ödönje van, ’s e­ férfiút távollétében jobban becsülik, mert csak akkor fogják fel valódi érdemeit és csak akkor látják át, hogy Bihar Beöthy Ödön nélkül — a kis­­tükör szavaival élve —­ hátrább marad. Beöthynek egy beszéde eldöntötte volna a kérdést, ’s erélyessége kivivta volna azt, hogy megyénk az elsők között harczolt volna a’ haza védelmére, és most ha az előzményekből következtetnünk lehet, legtöbben be akarják várni az időt midőn ol­vashatni fogják, hogy a’ haza a’ bihariak segítsége nélkül is meg van mentve. Biharban igen szeretik a' megyei életet, de úgy látszik csak azért, mert a’ tanácskozmányokban vitatkozni lehet, 's lehet beszélni mindenről sokat, a’ tárgyhoz szólani annál kevesbet. így volt ez ma is: vitatkoztunk órákig, indítványokat indítványokra halmozva; végre az ebéd ideje elérkeztével a többség határzata kino­ndatott, miszerint holnap reggeli 7 órakor ülést tartván határozni fogunk. Július 9 én. A­ bizottmányi ülés reggeli 7 órakor nagy számú hallgatóság te­rdletében megnyittatván: a' kérd­éas rendeletnek tár­gyalása megkezdetett. A' hallgatóság által a’ tanácskozás menete meg­­akadályoztatván tiszti főügyvédünk az illetőket rendre utasitá; miért őt, viszont az elnöki székből kormányzó alispánunk utasitá rendre; az ebből eredt zaj lecsilapultával a' tanácskozás tovább folytattatván a’ szóhoz jutott K. Gy. tablabiró a' zsidók ellen tartott beszédével a' ke­délyeket fel­zavará. Tablabiró ur indítványa szerint ugyanis: az el­lenség ellen először is a’ zsidók lennének küldendők, meg pedig olly formán, hogy azoknak tisztjei — miutá­n a' tisztségre nem érdemesek — az utolsó tizedesekig mind keresztények lennének. Ha a’ zsidók győz­tesek nem­ lennének, őket követné a fiatalság, 's nőtelen e­mberek, ezeket a’ házi­ok és igy tovább Ezen ind­tvány — a' hallgatóság egy részének rokonszenvével találkozván — zajra oda alkdmd elannyira, miszerint főjegyzőik kénytelen vala, értesíteni a zajongókat, hogy az egyes népfaj­ok elleni lázitok iránt a’ rögtönitélő biróság kivan hirdetve; ezen értesítésnek meg is lett az eredménye , mert a’ zajongók egy ré­sze a’ teremből eltávozott, más része pedig az igen tisztelt indítvá­nyozó táblabiró urra együtt elhallgatott. — Megszűnvén a' zaj, a vi­tatkozások sor­án több kérdések merültek fel, voltak, kik az egész nemzetőrséget, mások ellenben csak egy harmadát kívánták útnak in­­dta­ni. Voltak, kik a' nőteleneket, ezekután a’ magtalan házasokat a­­karták a’ rablók ellen parancsolni; a nőtelenek ez ellen tiltakoztak, kijelentvén, hogy ők tudják polgári kötelességüket, s nem fognak há­tul maradni, de nemzetőr és nemzetőr között különbséget i­e­n ismer­nek. Mások a' megyei fiatalabb hivatalnokokat kívánták csatába külde­ni; mert szerintük a’ hivatalt viselőknek elegendő képessége a’ házas­ság, a' házasok pedig honmaradván lesz hivatalnok elég. Elhisztik; de azért házasuraimék hijába kacsingatnak a’ hivatalokra, mert abba még az 1848. XVII. t. ez. is bele szól. Hét ónkor megnyitott ülésünk­nek csak délutáni két órakor lett vége. Határoztatott: nyszernt a me­gyebeli nemzetőrök egy harmadrésze Belényesbe fog vonulni, a har­madrész, ha önkintesek nem ajánlkoznán­k, sorshúzás ut­a fog kiállít­tatni , miután azonban a’ nemzetőrök meg több helyeken nincsenek összeírva, az összeírásra, 's a' harmadrésznek kiállítására a fő-, és al­­szolgabirák küldettek ki, kik jelentésüket a’ jövő hétfőn tartandó bi­zottmányi ülésbe beadván, az indulás napja ki fog tűzetni. Az átvonu­ló nemzetőrseregnek a­ megye kebelében ellátásáról az e végre kine­vezett küldöttség gondoskodandik. Szeged, jul. 10-kén. Torontálmegyének hozzánk küldött leve­le, élénk színnel festi a pártütő szerbeknek vad dulongását, melly sze­rint e’ megye véghatárait tűz , és rablással pusztítja a fékét vesztett rácz elem. Fájdalom tölti el a’ keblet e' garázda nép rokonczátlansá­­gán. Ha körülményeinknél fogva kevesebb kíméletben részesül e rabló-30* 155

Next