Közlöny, 1848. július (22-52. szám)
1848-07-15 / 36. szám
vagyok tehát a’ követ urat utasítani (Zúgás: Jól van csak tovább). Tehát bátor vagyok követ urat felszólítai, hogy ha inditványképen kíván e'iáigban fellépni, annak során méltóztassék az elnöktől szót ken.i (tovább) Szeles Lajos: A’jegyzőkönyvben Nagy Károly kiskúnsági követnek neveztetik, pedig ő szabadszállási követ. Keller János: Az igazoló válaztmány jegyzőkönyvéből vettem álul a’ szavakat a’ mnt ott irva voltak. (Felkiáltások: Kiskún- Szabaiszállási.) Palóczy László A jegyzőkönyv szerkezetében kifejezés fordul elő illy formán : törvénytelen követek válsztása. Megjegyzésem erre az, hogy a követ soha sem törvénytelen, hanem a választás lehet nem törvényszerű. Keller János: A kifejezés úgy áll: törvénytelen követválasztások. Palóczy László, úgy kell tenni: a követek törvénytelen választása. Keller János: A’ követszó tehát kimaradván, igy lesz a' kifejezés : törvénytelen választás. Tanárki: Egy pontban az van hogy a’ többség közakarattal elfogadta az indítványt. Vagy legyen úgy a' kifejezés közakarattal, vagy pedig eképen: a’ többség által. (Helyes.) Kállai Ödön: A’ jegyzőkönyv végén az mondatik : miután a tanácskozás a’szokottnál tovább nyúlt. Mennyiben azt hszem , hogy nincs meghatározva, meddig nyitjon a tanácskozás; óhajtom, hogy ez kimaradjon. Keller János: úgy áll a kifejezés, miután az idő továbbra nyúlt. Én csak az elnök szavait írtam le, nem pedig a’ tábla határozatát. (Kimarad ) Irinyi József: Egy észrevételem van a jegyzőkönyvre, melly jelenleg az alkalmazásban csekélyebb fontosságú de elvet foglal magában. Azt tartom, hogy az ollyan indítványokat, mellyek el nem fogadtatnak, nem kellene megemlíteni a jegyzőkönyvben. Keller János: Nem vagyok ezen véleményben, mert a’ napi eseményeknek bent kell lenni a’ jegyzőkönyvben. Mi szózatolás útján elvettetik, vagy megállapítatik, annak a’ jegyzőkönyvbe kell menni. Egy képviselő. Én pedig azt hiszem, hogy annak a'mi történt a' naplóban van helye, a* jegyzőkönyvben pedig annak, a’ mi végzésbe ment. A’ végzés pedig az volt, hogy a’ rendszabályok 9-dik pontja változás nélkűl marad. Záborszky Alajos: A'mi fölött szavazás történik, annak meg kell lenni a'jegyzőkönyvben. (Felkiáltások: a’ napirendre.) Al elnök : Erdélyből Szamosújvár város képviselői megjelentek, t. i.: Sárosy Ferencz és Korbuly Bogdán; Küköllővármegyéből: Haller Lajos és Teleki Domokos. Itt van továbbá jelentése : Perczel Miklós Tolnamegyéből megválasztott képviselőnek, ki mint őrnagy a’ táborba rendeltetvén jelenti, hogy itt meg nem jelenhetik. Belső-Szolnok megyéből mint képviselők megérkeztek : Torma István és Torma József. A Kik a tegnapi napon félbeszakadt tárgyhoz felíratták magukat, vannak még összesen 33-an. (Elszörnyüködés!) Most ez lenne tehát a tanácskozás tárgya ; de miután tegnap a hadügyministerhez interpelláló intéztetett, határozza el a’ ház: félbeszakasztassék-e a megkezdett tárgy, vagy az interpellátióra felelet azonnal adassék? (Felkiáltások : végezzük be a' tárgyat. Halljuk a’ hadügyministert! Mások: szavazzunk.) Keller János: Szavazni nem szükséges , miután tegnap elhatároztatott, hogy az interpellatio ma mindenesetre megtörénik. Nyáry Pál: Ha valamelly interpellatio következtében napirendre tűzetett ki olly tárgy, melly az egész hazát illeti, a’ dolog természetében fekszik, miszerint az előbbeni napirendet meg kell szakasztani, és azt előlegesen felvenni. (ügy van.) Klauzál Gábor (miniszer): Azt gondolom , hogy azok , kik folytatni akarják a ház szabályait, megnyugodhatnak abban, hogy interpellatio következtében, ez azonnal megtörténjék, azután lehet folytatni a’ napirendet. Perczel Mór: Most arról lehet szó, ha comité-vé alakul a ház, valljon nyilvánosan akarja-e azt tartani vagy nem? Alelnök : Tegnap határozat kelt az iránt, hogy a ház magánüléssé fog alakulni, midőn a' minister feleletét megteszi az interpellátióra, ’s mivel ez el volt határozva, mielőtt a' napirendet folytathatnék az ülést 12 órára felfüggesztem , a’ ház magán üléssé fog alakulni, azért a karzatot felszólítom, szíveskedjék eltávozni, ha az ajtók megnyittatnak, ismét bejöhet. A bizottmányi ülés d. e. 102 órától d. u. 1 óráig tartván, ekkor az ülés folytatttatott. Alelnök : A’ tegnap félbenszakasztott vitatkozást, méltóztassék a ház folytatni. Bethlen János: Tisztelt képviselő urak! tegnap a tárgy, elég bőven meg volt vitatva. Mielőtt tehát hozzá szólnék, az utánam fell'rtakat felszólítom, mondjanak le a' szólásról. (Helyes, szavazzunk. Halljuk a’ kérdést.) Ha a szóról le nem mondanak, akkor kénytelen vagyok szólani. A 1-elnök: Miután már másodszor jelentem , 33-an vannak felírva , ha méltóztatnak lemondani szavukról. (Zaj. Szavazzunk. Halljuk a' kérdést.) Egy képviselő: Uraim, nyilatkozzunk, kik felírva vagyunk; én is felvagyok irva, 's elállók a szólástól. (Többen: mi is elállunk a’ szótól. Szavazzunk, halljuk a' kérdést.) Al - el nök: Miutn a' tisztelt szónokok szavaikról lemondottak a' kérdést fel fogom tenni. Egy képviselő: Kérem alá van. sorban fel kell olvasni neveiket, hogy nyilvánisak, lemondanak- e a szóról (Zaj.) Mihályi Gábor: Ki lemondani nem akar, azt a’ ház meghallgatja (Zaj. halljuk a' kérdést.) A fenök : Mindaddig , mig valaki kinyilatkoztatja , hogy a’ szóról le nem mond, nekem nincs hatalmamban a' kérdést feltenni, hanem ha a' fáz elhatározza, hogy szavazás legyen, akkor igen is. (Zaj. Fel kell olvasni a neveket A' nevek felolvastatnak. A' kik lemondanak a’ szót nyilatkoztassák ki) Bethlen János: Én lemondok ha mások is lemondanak. M a d a_r á sj. J.J3..ZitX. Én nem mondok le (Zaj.) Bethlen János: Igen kellemetlenül kezdem azon pár szót, mit mondani akarok. Mert azt gondolom hogy a szólásszabadság nem abban áll, hogy miután annyira capicitáltuk egymást, hogy annak többé helye nincs, mégis óra számra beszelünk. Mind e’ mellett, miután olly oldalról volt megtámadva a szerkezet, mellyet pártolnom kell miután felírva voltam, kötelességemnek tartom szólani. — Voltak t. t. a’ tegnap felszólalók közt ollyanok, kik az angol módot pártolók; voltak kik a' franczia modorhoz közelebb járó szerkezet mellett nyilatkoztak. Kik az angol modort pártolók , felkenték magukat a nyilvánosság, szabadság és közvélemény egyedüli hőseinek, és hódolóinak. 14 éves politikai pályán soha sem engedtem senkinek is,s nem is fogok engedni , de azt hiszem, a szabadság sokkal inkább el van érve a’ szerkezettel. A' lefolyt napok megmutaták azt, hogy 400 ember között szabadon tanácskozni nem lehet; megmutatták , hogy ha egy hatalmas nagy szónokokból álló ministerium van azon 400 ember között, sokkal inkább zsarnokoskodhatik mint a' bizottmányokban ,mellyeket tegnap itt buvó házaknak neveztek. A nyilvánosságnak barátja vagyok; de kérdem a’ legnagyobb nyilvánosság emberét, ha éjjel egy jó eszme megrémtik agyában, azon kezdi-e hogy reggel kiálljon a' paczra , 's azt kidobolja ; vagy pedig előbb k'zü Barátaival. Illy előkészítő tanácskozások nélkül epest ollyan lenne, mintha én magam fejétől ide hoznék valamelly tárgyat; tisztelem a’ minoritásnak jogát, magam is voltam minortásban sokszor , ’s azt hiszem a’minoritásnak sokkal több joga van akkor, midőn 9 osztályban 10—20 ember között őszre ölvén , van módja capacitálni. De ha a minoritás azon tévesztett czélt tűzte ki, miszeri ő nem azt akarja , hogy felvilágosítsa az embereket , hanem hogy a’ többség által hozott törvényeket, népszerűtlenné tegye, azt hiszem ez a’ minoritásnak czélja nem lehet, ’s nem is szabad hogy legyen. De annyiszor volt innen, és túl is meg-z hálva a’ közvélemény nevezet, miszerint kénytelen vagyok e’ felül egy pár szót tenni, hogy ez iránt jöjjünk tisztába. Tisztelek minden közvéleményt, de azoknak közvéleményét vagyok köteles szemeim előtt tartani a kik ide küldöttek. És épen azért, mert ezeknek közvéleményét tisztelem, azok közvéleményét sem a egyéni felsőségnek s circulus véleményének alá nem rendelem. Küldőim közvéleményének kimondója én vagyok ’s öszvesen vagyunk a’ nemzet véleményének kimondói Más véleményt nem ismerek. Ha a’ közvélemény máskott alakul, akkor a miniterium megbukik. De azt mondom a’közvélemény esak ezen circulában van. Tudom azt hogy például: a pesti közvélemény nagyobb az erdélyinél, de azért a’ királyhágón túli közvéleményt a’ pesti közvéleménynek alá rendelni nem lehet. Tisztelt képviselő urak azt hiszem küldőinknek nagyobb ajándékot nem vihetünk haza, mintha lehető legrövidebb idő alatt, legkevesebb pénzt költve , lehető jó törvényeket hozunk. Nem tudom mit mond az itteni közvélemény, de küldöm áldást mondanak, ha kevés pénzzel minél több jót viszünk haza. Elvem az: mentsük meg minél előbb a’ hazát. 2-szor: hozzunk lehetőségig kielégítő törvényeket azokra nézve, kik eddig jogokban nem részesültek. Továbbá az eddig elnyomott Székely nemzet érdekében is tegyünk valamit, azt pedig tegyük minél előbb , ’s menjünk haza. Sokat hallottam vádoltatni e’ házat — én részt nem veszek a’ vádakban. Miért halasztgatják a’ tárgyakat olly hosszan? még akkor is, midőn azon barátsággal voltak, hogy erdélyi társainkat néhány napig bevárandóknak határoztuk, vádolának minket, hogy húzzuk halasszuk a' dolgot. És most illyen tárgyban, mellyben capacitátionak már többé helye nincsen, húzzuk halaszuk a’ dolgot. Legjobb lenne szavazat alá bocsátni. (Helyes.) Madarász József: Képviselőház ! Tegnapi ülés folytán következetlenségbe estem volna , ha azon szóról, mellyet tegnap kiakartam mondani, ma mondanék le. De ezen segíthet a ház az által, hogy mondjanak le mindazok, kik azt hiszik, hogy a’ capacitationak többé helye nincs. Nem mondatott ollyan, mi visszatarolva nincs a’ szerkezet mellett, előttem szónokolt két ország már , és a’ háznak tisztelt elnöke által mondottakban olyanokat látok, mellyeket mindenesetre azon véleményszinezetnek, melly véleményszinezeten én állok, kötelességében és érdekében áll amennyire lehet kifejteni, és megmutatni , hogy azok, minden alkotmányos házak törvényhozásának két sarkkövét, t. i. a’ nyilvánosságot, és a tanácskozásban! részvételt nem segíték elő, hanem hátráltatják. Hátráltatja először a’ szerkezet a’ tanácskozásban! részvételt, mert azt mondják a’ tisztelt szónokok, hiszen 9 osztályra osztatván a’ követek, mindenki hozzászólhat a’ tárgyhoz. Nem tagadom , hozzászólhat; de tagadom a' következést, hogy a szerkezet elfogadásával tanácskozhassanak a’ ház képviselői e teremben Én végig olvastam e szerkezet minden pontjait, 's ha az 59- dik és 60-dik 1J-ra egybe vetjük, mellyekben kimondatik: akár az elnök, akár 10 tag kivonatára a' ház a' tárgyat bevégzettnek nyilváníthatja , ’s akár mellette, akár ellene csak egy tag emelhet szót. Engedjenek meg uraim! a' ház többségének mindig érdekében áll az , hogy azon kérdést, melly az osztályokban végzéssé alakult, vitatás tárgyává, minél kevesebbé engedje. De a többségtől azt kívánom, minél inkább engedjen tanácskozási tért a kissebbségnek. Én ellenkező véleménnyel vagyok az előttem szólóval; igaz , én is képviselem küldőimet , de hogy küldőimnek összes akaratát képviselném, azt egyáltalában tudni nem lehet, és hogy három év múlva is képviselnénk el küldőink összes akaratát, azt nem állítom. Én azt akarom , a többség küzdjön az igazság fegyverével és küzdjön a néptöbbség akaratával. Én előttem szóló tisztelt Nyári Pál követtársam módosítványát fogadom el; legnagyobb szerencsétlenségnek tartom, midőn önámitásban több évig együtt ülő követek azt hiszik, hogy ők a’ néptöbbség változható akaratának képviselői. Ez által ámítják magokat, kik többségben vannak, és a’ kormányt, 's a’ kormány , melly a’ néptöbbség akaratát változhatlannak hiszi, ha nem hallgatja meg a' nép többségének kivonatát, rész szolgálatot tesz a' királyi széknek, mint tett Francziahonban. Tisztelt közoktatásügyi országiárnak előadását nem fogadhatom el, hogy Frankhonban korlátoltabb volt a' választás alapja, itt pedig szélesebb , elismerem hogy szélesebb, de tagadom , hogy ollyan volna , mi által a’ hazának igen nagy része, ki nem volna zárva, így tehát néptöbbségre nem lehet alapitani ezen népképviseletet. Ezen hasonlatosság nem dönti meg azt, hogy ha a’ kisebbségnek a közvélemény előtt praependusa van, bizonyos , hogy az azon néptöbbségnek akart törvényeket hozni, melly néptöbbség nem képviseltetik a’ választók többsége által. Miután tehát az osztályokban szétszaggatott erő van, miután az osztályi működések ollyanok mint szoktak ez előtt lenni a' tanácskozmányok, választmányok és ugy a’ gyűlés; 's miután tudjuk uram, hogy az első vitatkozás alkalmával fejlik ki az észnek és érzelemnek legszebb szikrája, ’s tudjuk, hogy a’ választmányok után eldöntetvén valamelly tárgy, a’ kisebbség az iránt ha fel szólal, minden erkölcsi erejét elveszti, mert felszólal, és el akarja hitetni a' többséggel, mikor tudja hogy az el nem hiszi; miután ez a' tanácskozási téren nem áll, mert nem tudni hová fejli, a’ többség, ég igy a házbani tanácskozás által meg van mentve a' hitehetésnek tiszta és józan érdeke; én tehát a szerkezetet nem pártolom a.invival inkább, mert a’ szerkezet által a' nyilvánosságot is korlátozva látom. Meg hiszem, kik a' szerkezetre szavaztak a’ nyilvánosságot megszorítói nem akarják, de az osztályokban nincs nyilvánosásg, 's így ki osztályt akar nem áll a’ nyilványosságnak azon terén mint én , ki azonnali tárgyalást akarok. Hiszem hogy ők is a’ nyilványosság bajnokai, de a’ nyilványosság közt mindég van különbség Egyik többet akarhat másik kisebbet. Én kisebbet látok a' szerkezet, ’s nagyobbat Zsemberi inditványa szerint. És midőn uj eszmékről van szó, úgy hiszem a’ háznak azt kell elfogadni, melly inkább megegyez a’ ház életerővel. Én úgy tapasztaltam , hogy a’ hazában mindig meg volt a’ nyilvánosság ,„az hogy csak faj elem gyakorolta azt, de csakugyan gyakorolta , ’s mert nyilvánosság mellett tartatott az ülés, a’ peres nemes embertől, kinek joga volt a gyűlésben részt venni, megtudta a’ nép kik küzdőttek a szabadság és emberiség mellett, ’s ha kicsinben állott a' nyilvánosság , nem látom , mert ne vihetné által e' nemzet a’ törvényhozásra azon módot, mellyet ott tartott. ’S kérdem megyei ügyeink nyilvánosság nélkül egyedül választmány és bizottmányok által lettek volna kezelve, hová jutott volna hazánk. Nemde egypár egyén kitéve az önkénkedésnek, kitéve bizonyos fejvesztési pereknek, ’s épen a’ szólásszabadság hatalmával a’ nyilvánosság tartotta fel e' hazát. Azt mondom néhány ellenzéki férfiaknak kitürő és vissza nem rettenő fellépése mentete meg több ízben e' hazát.S ha bár hiszem is, hogy karzati mutatványokra , közvéleményekre, képviselő-karnak támaszkodni nem kell, de még sem tagadhatjuk, hogy a’ múlt időkben a' közvéleménynek igennagy befolyása volt a’ hongyülésekre is. Nem tudjuk-e, hogy még a' múlt országgyűlésen is a' sajtótörvények kivívására nagy befolyással volt nemcsak a’ pozoni, hanem a’ pesti közvélemény is. ’S ez az mire alaptem, hogy a’ nyilvánosságnak kelleke nem egyedül a’ sajtó és népgyűla , mint nevelésügyi országlárunk mondá , hanem a' köz élemény is Azon közvélemény, melly a’ nép közt a' mint Táncsics barátom mondá , nem élhet sajtóba ; azon közvélemény, melly erőt ad a' kisebbségnek akkor, ha az, mint Bethen János mondátta án az által akarná a’ többség által hozott törvényeket népszerűleniteni Óh nem uraim ! törvényeket nápszerűleniten soha sem jó egy férfiúnak ki képviselő , hanem minden módot el kell követne, hogy azon törvény, melly nem az ő elv színezete szerint hozatok, egy uj törvény által pótoltassák Nyíltan megvallom, én legnagyobb nyilvánosságot akarok, mert a’ kisebb számára nem látok más törvényes módot, minthogy uj magyarázással iparkodjék oda vinni a dolgot, s ezt a’ többség tartozik megengedni, miszerint elhitesse: jobb az mit a’ kisebbség, mint a mit a’ többség akar. Ha a' többség erősen áll, a'kisebbség úgy sem mehet semmire , ha pedig a' kisebbség fejezi ki a' haza véleményét, akkor mindnyájunknak jobb előre készen lenni, hogy ne zavargások által hanem itt a’ törvényhozás terén egyenlítessenek ki a’ vélemények. Én tehát, mert a’ szerkezet által korlátozva látom a hozzászólhatást, ’s mért inkább nagyobb mint kisebb nyilvánosságot akarok, Zsemberi indítványát pártolom. (Szavazzunk.) (Vége következik.) Belföld, Biharmegye julius 8. Kormányzó bizottmányunk ma ülést tartott. A hadügyministernek azon rendelete, melly szerint nemzetőrseregünk Belényesbe, ’s onnan tovább Vinga felé vonulni parancsoltatik , olvastatott fel. És jön csend. Egyesek arczain olvashatok a' mindenároni bonmaradhatás vágyait A’ pár perczig tartott csendet zaj váltá fel, zaj a’ hallgatóság részéről, a hallgatók pedig többnyire a központi városok polgárai voltak. — Ezeknek a' jó uraknak egyrésze azt hiszi, hogy a' szabadság és nemzetiség a’ bor és hús szabad mérésében áll; azt hiszi, hogyha egy hétben egyszer gyakorlatra kimegy, vagy ha templomünnepely alkalmával egyet kettőt lő , nemzetőri kötelességének már eleget tett; 's a' részben levő hazát a vagyontalanok , és izraeliták megmenthetik. S a’ tisztek? A’ tisztek, uraim ! nagyobb részt legyezgetik a’ polgároknak illynemü nyilatkozatait : mert hisz ők egyszersmind városi tisztviselők, a’ nemzetőrök pedig választók lévén — hivatalukat biztosítani kívánják. Nemzetőrtisztek ! önökhöz szólok. Önök uraim ! közelebb mindent elkövettek, hogy a nemzetőrök egy része a templomi ünnepélyben részt vegyen. És mondhatom, siker koronázta eljárásukat, mert számos nemzetőrök állottak ki. Most a’ veszélyben levő haza követeli önöktől, miszerint hivatali érdekeiket háttérbe szorítva kövessenek el mindent a’ haza javára , buzdítva mindenkit annak védelmezésére. Ha ezt megteszi, eljárásuk nem fog maradni eredmény nélkül. Tagadhatatlan: vannak központi városainkban derék, ’s lelkes nemzetőrtisztek, azonban fájdalom s ezek kevesek , 's ezeknek egy tömeg , ’s tiszttársaik ellen kell harazolniok. — De térjünk a’ tárgyhoz. A’ zaj megszűntével elnök alispánunk szólalt fel, ’s indítványozó, hogy a’ felolvasott rendelet tárgyalására tűzessék ki határidő, ’s a’ kitűzendő határidő megyeszerte köröztetvén a’ bizottmánynak minden tagjai hivassanak be tanácskozásra. Ezen indítványra meg kell jegyeznem, miszerint mai bizottmányi ülésünk, folytatása a' folyó hónikára kitűzött, ’s körözött ülésnek. Az elnöki indítványt csak hamar követé főjegyzőnknek azon indítványa, miszerint a rendeletnek foganatba vétele egy teljes hatalommal felruházandó egyénre bizassék, úgy látszott, hogy ez indítvány többséget vivand ki; azonban körültekintve nem találtuk fel a’ férfiút, kinek kezeibe a’ bizodalomszülte hatalmat letehettük volna. Biharnak csak egy Beöthy Ödönje van, ’s e férfiút távollétében jobban becsülik, mert csak akkor fogják fel valódi érdemeit és csak akkor látják át, hogy Bihar Beöthy Ödön nélkül — a kistükör szavaival élve — hátrább marad. Beöthynek egy beszéde eldöntötte volna a kérdést, ’s erélyessége kivivta volna azt, hogy megyénk az elsők között harczolt volna a’ haza védelmére, és most ha az előzményekből következtetnünk lehet, legtöbben be akarják várni az időt midőn olvashatni fogják, hogy a’ haza a’ bihariak segítsége nélkül is meg van mentve. Biharban igen szeretik a' megyei életet, de úgy látszik csak azért, mert a’ tanácskozmányokban vitatkozni lehet, 's lehet beszélni mindenről sokat, a’ tárgyhoz szólani annál kevesbet. így volt ez ma is: vitatkoztunk órákig, indítványokat indítványokra halmozva; végre az ebéd ideje elérkeztével a többség határzata kinondatott, miszerint holnap reggeli 7 órakor ülést tartván határozni fogunk. Július 9 én. A bizottmányi ülés reggeli 7 órakor nagy számú hallgatóság terdletében megnyittatván: a' kérdéas rendeletnek tárgyalása megkezdetett. A' hallgatóság által a’ tanácskozás menete megakadályoztatván tiszti főügyvédünk az illetőket rendre utasitá; miért őt, viszont az elnöki székből kormányzó alispánunk utasitá rendre; az ebből eredt zaj lecsilapultával a' tanácskozás tovább folytattatván a’ szóhoz jutott K. Gy. tablabiró a' zsidók ellen tartott beszédével a' kedélyeket felzavará. Tablabiró ur indítványa szerint ugyanis: az ellenség ellen először is a’ zsidók lennének küldendők, meg pedig olly formán, hogy azoknak tisztjei — miután a' tisztségre nem érdemesek — az utolsó tizedesekig mind keresztények lennének. Ha a’ zsidók győztesek nem lennének, őket követné a fiatalság, 's nőtelen emberek, ezeket a’ háziok és igy tovább Ezen indtvány — a' hallgatóság egy részének rokonszenvével találkozván — zajra oda alkdmd elannyira, miszerint főjegyzőik kénytelen vala, értesíteni a zajongókat, hogy az egyes népfajok elleni lázitok iránt a’ rögtönitélő biróság kivan hirdetve; ezen értesítésnek meg is lett az eredménye , mert a’ zajongók egy része a’ teremből eltávozott, más része pedig az igen tisztelt indítványozó táblabiró urra együtt elhallgatott. — Megszűnvén a' zaj, a vitatkozások során több kérdések merültek fel, voltak, kik az egész nemzetőrséget, mások ellenben csak egy harmadát kívánták útnak indtani. Voltak, kik a' nőteleneket, ezekután a’ magtalan házasokat akarták a’ rablók ellen parancsolni; a nőtelenek ez ellen tiltakoztak, kijelentvén, hogy ők tudják polgári kötelességüket, s nem fognak hátul maradni, de nemzetőr és nemzetőr között különbséget ien ismernek. Mások a' megyei fiatalabb hivatalnokokat kívánták csatába küldeni; mert szerintük a’ hivatalt viselőknek elegendő képessége a’ házasság, a' házasok pedig honmaradván lesz hivatalnok elég. Elhisztik; de azért házasuraimék hijába kacsingatnak a’ hivatalokra, mert abba még az 1848. XVII. t. ez. is bele szól. Hét ónkor megnyitott ülésünknek csak délutáni két órakor lett vége. Határoztatott: nyszernt a megyebeli nemzetőrök egy harmadrésze Belényesbe fog vonulni, a harmadrész, ha önkintesek nem ajánlkoznánk, sorshúzás uta fog kiállíttatni , miután azonban a’ nemzetőrök meg több helyeken nincsenek összeírva, az összeírásra, 's a' harmadrésznek kiállítására a fő-, és alszolgabirák küldettek ki, kik jelentésüket a’ jövő hétfőn tartandó bizottmányi ülésbe beadván, az indulás napja ki fog tűzetni. Az átvonuló nemzetőrseregnek a megye kebelében ellátásáról az e végre kinevezett küldöttség gondoskodandik. Szeged, jul. 10-kén. Torontálmegyének hozzánk küldött levele, élénk színnel festi a pártütő szerbeknek vad dulongását, melly szerint e’ megye véghatárait tűz , és rablással pusztítja a fékét vesztett rácz elem. Fájdalom tölti el a’ keblet e' garázda nép rokonczátlanságán. Ha körülményeinknél fogva kevesebb kíméletben részesül e rabló-30* 155