Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-16 / 99. szám

502 menyek ellenkezőt nem parancsolnak, minden dologra nézve tartsa meg a’ ház azon eljárást, mellyet azon dolgokra nézve már meghatáro­zott. Nyári követtársunk a’ jobbágyi természetű viszonyok megszünte­tése iránti törvényjavaslatát beadta , volt igazságügyminister az iránt szinte törvényjavaslatot adott be. A’mennyire tudom, a’ ház azt bi­­zottmányokb­an tárgyaltatta, ’s mert azok már készen vannak vele, vé­leményem szerint a’ legrövidebb utón elővehető lesz, ha akkép mél­­tóztatik a’ ház intézkedni, hogy a’ központi bizottmány holnapi ülés előtt üljön össze, tárgyalja ’s a’ holnapi ülésben vegyük fel nyomban. (Helyes ) Ezt azért is óhajtanám , mert én valamint akkor , midőn a’ kormánynak egyik érdemetlen tagja voltam (hosszas éljenzés) úgy most is azon meggyőződésemet nyilatkoztatom ki, hogyha a’ volt aristocratiának akármelly része a’ múlt időkből fenmaradt jobbágyi viszonyokat tartogatni akar­ná, csak önmagának ártana, mert alkalmasint kár­mentesítés nélkül vesztené el, mivel azokra ki van mondva az isteni végzet által, hogy azok fen nem maradhatnak, (ügy van !) De más részről kinyilatkoztatom azt is, miként én nem csak mint ember embertársaim iránt hanem egyene­sen mint magyar a’ magyar elemnek a’magyar nemzetiségnek érdekében tartom azt, hogy a’ volt nemesség va­­gyonilag tönkre ne tétessék, hanem mikor el kell veszni annak, mire ki van mondva a’ világ történetében az ítélet egyszersmind adassék meg a’ nemességnek az, mire méltán szá­mot tarthat, miszerint legyen kedve a hazát ezen nagy veszélyben védeni. ’S e’ szempontból indulva, időt fogok magamnak venni a holnapi ülésig, mikor a’ bizottmány által nézi azon törvényjavaslatot, mellyet e’ tekintetben némelly tisztelt barátim, kiknek szakjártassága iránt e’ tekintetben bizodalommal viseltetem el­­készitni szívesek voltak, s egyszersmind holnap nem tárgyalás alá, hanem legalább fel fogom olvasni javaslatomat a kármentesítés iránt, mellyet az urbériség után nyomban tárgyaltatni kérek. Tehát vélemé­nyem az: holnap tárgyaltassék bizottmányban, s aztán tűzessék ki napirendre, most pedig tárgyaljuk az erdélyi dolgot, az erdélyi követ uraknak, kik többet vagy kevesebbet akarnak, tessék előadni nézetei­ket, hiszen mindnyájunkat csak az vezet, hogy Er­délyben minél több rokonszenvet keltsünk, mert mi testvérileg akarjuk őket ölelni, kiket törvény által már magunkhoz kap­csoltunk. (Helyes, éljen!) Elnök: Perczel Mór urnak felszólalása után azonnal felkérem Pálffy alelnök urat, hogy ez érdemben holnap hívja össze a’ központi bizottmányt. Most tehát által mehetünk a’ napirendre. Sa­idt Konrád: (Zaj, napirendre!) A’ napirendre kitűzött törvényjavaslat véleményem szerint sokkal fontosabb , mint hogy azt előleges tanácskozás nélkül eldönteni lehessen, annyival inkább, mert a’ kinyomott példányok csak most az ülés előtt osztattak ki. Hivatkoz­ván a’ ház rendszabályaira, kívánom, hogy az osztályokra, és központi bizottmány tárgyalására utasitassék. (Napirendre !) Buda Sándor: Előttem szólt követtársammal egy értelem­ben vagyok, az erdés­i ügynél fontosabbat a’ hazában nem ismerek, mert ez százados sérveket foglal magában, mellyek orvoslást kívánnak. Kérdem : ki lehet ennek inkább eoropetens bírája, mint azon képvise­lők, kiket a’ nép választott meg. Azok nem lehetnek, kik ezen munká­latot beadták (ministerium adta be) igenis a’ ministerium adta be, s ’s az Erdélyben kinevezett regnicolaris bizottmány dolgozta ki. Ezek nem lehetnek competens bírák, mert azokat nem a’ nép választotta, nem a’ nép kívánatét mondták ki. Nem akarom gyanusitni a munká­latot, annak idejében véleményemet ki fogom mondani. Competens bí­rák lehetünk csak mi a’ nép által választottak , de miután ezen törvé­nyek csak ülés előtt osztattak ki, kimondhatja, hogy igazságosan és lelkiismeretesen szólhat a’ tárgyban? Én ismeretes vagyok az erdélyi tárgyakkal, de nem merem állítni, hogy lelkiismeretesen fogok hozzá­szólhatni. A’ háznak szabálya van, melly azt mondja: minden tárgy az osztályoknak adassék ki, én is ezt kívánom. Pap­falvi: Ismételten fel valónak e’házban már a’ román kép­viselők szólítva, miszerint ezen nemzetet oda bírni igyekeznének,hogy a’ haza e’ veszélyes perczeiben megszabadítására erélyességgel közre­­ munkálni is siessen. Valamint magamról, úgy szintén több képviselő tár­saimról is meg vagyok győződve, hogy e’ szent kötelességet nem csak felfogni, de annak tehetségük szerint eleget is tenni törekedtek.— Igen uraim ! mi mit sem mulasztottunk el, nem is fogunk mulasztani nemze­tünket oda bírhatni, hogy a’ közhaza szükségeit ’s kor igényeit felfogva azon munkálodjék, hogy hivatásának megfeleljen, (éljenek) de azt is nyiltan vallom , hogy miután ezen nép a’ vele volt mostoha és fonák bánásmód által a’ reactionalis Gamarilla körmei közé martalékul esett, nem kicsin fáradságba kerülend­őt azok közül megmenteni; igen is a’ feladat nem olly könnyű, ’a a szél csak úgy éretethetik el, ha ahhoz megkívántak­ eszközök fognak használtatni. Ezen eszközök pedig a’ felelős kormány ’s a’ tisztelt ház kezében vannak, méltóztassanak azo­kat átnyújtani,­­s azonnal becsületemmel ’s életemmel kezeskedhetném arról, hogy a’ nép maga hivatását nem csak felfogni, de ennek meg is felelni kész leend. Uraim sokkal fontosabb most az időnek minden per­sze, hogy sem a’ tisztelt ház figyelmét merészeljem fárasztani a’ ro­mán nemzet mostoha állása leírásával (azokról szólva, kik a’ Király­hágón túl laknak), legyen elég annyit említeni, hogy e’ nemzet törvé­nyes követelései soha sem teljesültek, sérelmei soha sem orvosoltat­­tak, hanem mind ez ideig, hol egy, hol más kibúvó után el valónak mellőztetve és kijátszva, azért nem csudálkozhatni’ hogy most, midőn a’ szent szabadság hajnala minden népeket zajos örömre buzdít, őt ölly leverő és teepedő állapotban szemléljük, most is a’nép emberi, kik annak fájdalmát ismerik, kik a’ roszok gyökeréből gyógyító szereket tudnának javasolni, vagy meg nem hallgattatnak vagy ha meg is hall­gattatnak, tanácsuk el nem fogadtatik, ’s onnan ered az, hogy a’ hon­atyák olly szereket használnak, mellyek által a’ sebek nem gyógyul­nak, hanem inkább naponta mérgesebb alakot vesznek. Uraim 1 soha sem voltam annak barátja, hogy az egyházi papi személy politicai tárgyakkal és debátokkal foglalkozzék. Én a’ papot szerem látni az ol­tár mellett és az egyházi szónokszéken, (helyes!) mégis hajlamom és gondolkozásom ellenére a’ nép unszolására felvállaltam már kétszer a’ képviselői szerepet, (éljen !) azon remény alatt, hogy majd erőt és al­kalmat nyerendek egy elnyomatott nép sérelmeit feltárhatni és sebei orvoslására gyógyszereket javasolhatni, de eddig a’ siker nem igen felelt mr­eg reményemnek. A' román nép több, mind fele részét teszi az erdélyi lakosságnak, ’s mégis, midőn az unió kimondatott, egy szóval sem volt kihallgatva, de ám legyen, azért kövesse azon uniót a’ román nemzet által óhajtott áldás, mert mégis azon remény táplált, hogy leg­alább itten a’ nép hangja nem fog pusztába elhangzani, úgyis mutat­koztak az előjelek, mert a’ ministerium a’ nemzet bizodalmas emberei­ből 9 egyént választván azok már több, mint két hónap óta itten mulatnak csupán csak a’ végre, hogy az erdélyi bizottmány által az egyesülés tárgyában előtérj esztendőkbe észrevételeikkel befolyással le­hessenek, kik a’ haza a’ pénz szűke korszakában egyenkint a’ közpénz­­tárból 5 ft napi dijt húznak, és ime uraim, az érintett munkálat a’ ház ’elibe terjesztetett, a’ nélkül, hogy az említett egyéneknek mód ’s alka­lom adatott volna a’ tárgyhozi szólásra, vagy nézeteik némi kifejezé­sére, ők egy napról a’ másikra utasitattak el mind e’perczig. ’S mond­ják meg önök, minő érzést fog ébreszteni a’ népben, ha ezek igazolá­sul azt fogják mondani, hogy illy hossz­as idő alatt ki sem voltak hall­atva? ’8 mi több »sen munkálat a’ hás eb­be tárgyalás alá van ter* j­esztve a*nélkül, hogy a*házszabályok , nevezetes a‘ 3. szakasz 32. pontja szerint elébb osztályokra adatainék. Uraim ! e­ tárgy fontosabb , hogy­nem azt rögtönözni lehessen, fontosabb mondom, mert ennek eldöntése és elhatározásától függ számos népeknek csendessége, vagy meg nem elégedése. Azért valamint előttem szóló képviselőtársam, magam is kérem méltóztassanak a’ dolgot nem rögtönözni, hanem maga rendén a’ ház szabályai szerint az osztályoknak előleges tárgyalás végett elébb átadni. Gr. Batthyány Lajos ministerelnök: Én is ezen tárgyat a’ ház szabályai szerint osztályokban kivánnám tárgyaltatni, annyival is inkább, mert azt gondolom, hogy be kellene még is várni a’ rövid napok múlva alkotandó ministerium felállítását, mellynek kihallgatása nélkül nem tartanám czélszerűnek e’ fontos tárgyat befejezni. Pálffy János: Ha csakugyan el akarja a’ ház e’ tárgyat ha­lasztani , úgy nem szólok hozzá; hanem bátor vagyok még­is egyre figyelmeztetni a’ tiszt. házat, arra t. i. hogy miután a’ reactio minden­féle alakokban működik úgy Erdélyben mint Magyarországon: nem gondolja-e a’ tiszt, ház, hogy fejét a’ reactio ott fogja leghamarább felütni, hol támaszra talál, s igy Erdélyben, mert a’kir. kormány­szék , mellynek Erdély köszönettel bizonyosan nem tartozik, fenáll még mindig mint végső támaszpont, mellyet a’ reactio , a’ mikor tetszik, felhasználhat. Ha gondolja a’ ház , hogy Erdély Magyarországnak nem kedves nyeremény, úgy halasszák el a’ tárgyat; de ha a’ két ország­nak megtörtént egyesültét fen akarják tartani, sőt szorosabb kapoc­­­csal egybefűzni, úgy méltóztass­nak e’ részben határozni; annyival is inkább pedig , mert tudva lehet mindenki előtt, miként a’ határőrök­höz most mindenféle engedmények érkeznek, mellyek által elleneink azokat részükre akarják megnyerni, ha pedig elszakad a’ székely fegy­veres erő, akkor úgy szólván a’ haza fegyveres erő nélkül marad; méltóztassanak tehát gondoskodni, nehogy a székelyeknél, és egyá­­talában a’ határőröknél megelőztessünk. Mikó Mihály: Röviden szólok de kihallgatást kérek, mert én is a’nép nevében szólok és a’ nép nevében merek szólani, mert rám nézve egyszerűleg nem igaz mit Buda követ úr mondott, miszerint az erdélyi követeket nem a’ nép választotta volna, tudatom a’ tisztelt követtel, hogy bár én is erdélyi és székely követ vagyok engemet a’ nép választott a’ szónak teljes értelmében. Lehetne­k, kik tolakodásnak nevezék, hogy én, ki az erdélyi ü­­gyek felvételét már délelőtt is sürgettem most ismételve felszólalok azért, de ám legyen uraim , én a’ tolakodó nevet is magamra veszem csak megnyerhessem azon áron azt, hogy Erdély e’ honhoz úgy kap­­csoltassék , hogy többé semmi ármány el ne szakaszthassa , én tehát átalában semmi halasztásra nem szavazok. Minthogy azonban úgy látszik némelly követeknek azon furcsa eljárása, melly minden eddigi gyakorlattal ellenkezőleg nem tudom mi okból és czélból a’ ház által hozandó törvényjavaslatokat nem kép­viselő románok észrevételeire közöltetni kérik, kérem a’ házat, hogy legalább azokat, mellyek a’ román ajkuakat nem illetik , rögtön vegye fel. Van pedig a’ kérdéses czikkek között egy, mellyről nem köve­telhetik azt, hogy a’ román ajkúak észrevételei nélkül fel nem vehe­tő, ez a’ székely katonaságot illető javaslat, melly alig 13 sorból áll s rögtön elláttathatik. Nem akarom e’ tárgy sürgetős voltának okait hosszasan előso­rolni, nem akarom a’ halogatásban rejlő veszélyeket megemlíteni, csak azt említem meg, miszerint több okok között a’ haza megmentésére szükséges katonai erő szaporítása és biztosítása ’s e’ tárgy sürgető volta mellett szólnak. Hazánkban a’ vész mindenfelől nő , ’s ép azért pillanatig sem halasztható megszüntetése minden ollyan rendszernek, melly a’ hazát megmentendő biztos katonai erő kifejtését akadályozza, illyen pedig azon székely katonáskodási rendszer , mellynek megszün­tetése a’ törvényjavaslatban foglaltatik. — Uraim ! a’ haza oltalmára alkalmas karok aránylag a’ székely katona vidékeken legnagyobb számmal vannak , és mégis ott önök által hozott törvény értelmében a’ katonaállitás nem kezdethetett meg, a’ nemzetőrség nem állíttatha­tott fel, mert mindezt a’ fenálló rendszer akadályozá, önkéntesek gyűjtése próbáltatott e’ vidékeken és sükertelenül s tudják-e önök miért? talán mert hiányzott a’ lelkesedés? nem uram, franczia hábo­rúba szolgált egyének is vannak, kik örömest előveszik régi fegyve­rüket a’haza oltalmára, de mindazoknak, kik a’ mostani rendszerbe, írva vannak, eltiltatott az önkénte­sek közé állani azon katonai hatalom által, mel­­­lyet önök még eddig nem szüntettek meg. Felhívom tehát a’ házat azok érdekében, kiknek egy része most is életét vitte feláldozni, ha kell a’hazáért, azon nép érdekében, melly a’ székely katonáskodás rendszere által küszöbéhez van bilin­cselve , midőn a’ haza tárul vidékeit ellenség dúlja, vegye fel rögtön e’ törvényczikket, adja vissza szabadságát a népnek , ’s nyújtson rögtön alkalmat, hogy a’székely is vérét és éle­tét a’ hon megmentéséért szabadon áldozhassa. Kossuth Lajos: Én az erdélyi viszonyokra nézve aként vélekedem, hogy az előttünk fekvő törvény czikkekben vannak olly pontok, a’ mellyek iránt soha sem lesz szerencsés a’ ház az erdélyi követ urak egyetértésének örvendhetni; hanem a’ mellyekre nézve, akár ma, akár holnap, akár máskor tárgyaltassanak, különböző véle­mények fognak nyilvánulni. Hanem engemet ezen állapotra nézve az nyugtat meg, hogy mi Erdélyre nézve a’ legsürgetősebb a’ végett, ne­hogy ott a’ reactio támaszpontra találjon, az nyugtat meg mondom, hogy épen ezek nem ollyan pontok, mellyekre nézve akár eltérő vé­lemények, akár pedig súrlódások merülhetnének fel; 's ezért megért­ve a’ körülmények sürgős követeléseit, kérem a’ tiszt, házat ne mél­tóztassanak elhalasztani azt, mit megtenni kétségtelenül lehet. Kér­dem , mi vélemény különbség lehet arra nézve, hogyha már egyszer ministeri kormányzat van, gubernium, 's thesaurariatus nem lehet? Mi vélemény különbség lehet arra nézve, hogy a' székelyek, és határőr­­vidéki katonaság sérelmei megszüntessenek ? És ha Kolozsvár városá­nak kivánatait tekintetbe vesszük, miért ne lehetne magát az igazság szolgáltatásnak Erdélyre! alkalmazására törvényjavaslatba tett azon három pont iránt határozni, mellyekben mondatik, hogy a’ királyi tábla Erdélyben maradjon ott a' hol van ? hogy a’ kormányszék megszűnté­vel Kolozsvárott állitassék-e vagy nem egy főtörvényszék ? és hogy a’ pesti hétszemélyes tábla részéről neveztessék ki oda egy osztály? miért ne lehetne, mondom ezek iránt határozni? Én nem bánom, ha enge­dünk a’ körülményeknek annyit a’ mennyit kell, ’s elhalasztjuk azon kérdéseket, mellyekre nézve véleménykülönbség támadhatván , felö­lök határozni nem egy könnyen lehetne; de hogy azt, miszerint gu­bernium ne legyen, annyival inkább, mint a’ reactiónak szolgál, s azt, hogy Kolozsvár városának ez vagy amaz megadassák, elhatározni ne lehetne, nem tudom átlátni, mert hiszem, hogy nem nagy véle­ménykülönbség fog ezekre nézve támadni, hanem egyszerű százato­­lással lehet bevégezni. (Átalános helyeslés.) Elnök: E’ szerint tehát a’ 10, 41, 12, 13, 16 és 20 dik $-sok fognak fel­olvastatni. D­r­á­g­o­s: Ha megegyezik a’ hír Kossuth előadásában, akkor e’ dolgot pontorként kell tárgyalni, nem pedig osztályokra utasítani, mert különben én is szót kérek. Pálffy János: Én az első czikket is kívánnám felolvastat­ni , 's megállapítani, mert az unió már ő felsége által is szentesítve lévén, bizton kimondhatjuk másodszor is Erdélynek Magyarországgali egyesültét. (Nem szükséges). Keller jegyző: Olvassa az unió tárgyában kelt törvény javas­l­atok 10 dik czikkét. Tizedik t­ö­r­v­é­n­y­c­z­i­k­k. A’ közigazgatásnak Erdélyre alkalmazásáról. 1. §■ Az erdélyi királyi kormányszék (gubernium) ezennel eltö­röltetvén , mind azon törvényhatóságok , mellyek eddig a’ királyi kor­mányszékkel közvetlen hivatalos érintkezésben állottak, ezután egye­nesen és közvetlenül a’ magyar ministeriumtól veendik a’ rendelete­ket, utasításokat, parancsolatokat. 2. §. Mindenféle vallásfelekezetek egyházi kormánya , és isko­láiknak nevelési igazgatása a’vallás- és közoktatási minister felügyelése alá rendelteknek. 3. Az erdélyi kincstár megszűntnek nyilváníttatván , mindan­nak kezelése és rendezése, mi hatósága körébe tartozott, a’ pánzügy­­’s illetőleg a’ kereskedelmi ministerre bizatik. 4. §. Az erdélyi összes katonaügyek igazgatása a’ hadügyminis­­terre bizatik. — De az úgynevezett székely ezredhavasok és az őrvi­dékeken levő minden egyéb közjavak a’ pénzügyminister kezelése alá tartoznak, — minden magánjogi természetű követelések a’ magok ép­ségükben hagyatván. 5 Erdélyi törvényekben gyakorlott és az ottani viszonyokat ismerő egyének mindenik ministeriumban a' szükséges számmal fognak alkalmaztatni. Berde Mózsa: A’XI. ez­­e dik szakaszához kötelességem hozzá szólani, mert azon szakaszban a’ székely ezredek havasai, 's ezekből felmerült tőkék, és ismét az ezekből tett katonai építmények, telkek , iskolák tulajdonisága felett tétetik hatá­rozat. Engedjenek meg önök, hogy ennek előtte megmondanám egypár szóban azon havasok történetét, ígérem, hogy a’ lehetségig rövid leszek, mert én meg va­gyok győződve, miként a’ legnagyobb bűn a’ haza illy súlyos perczé­­ben ok nélkül csak egyetlen perczet is elrabolni. Azon havasok , mellyekről fentebb szólani szerencsém vala , e­­gyes községeké voltak századok folytán. Midőn az ozmán betört tá­borával , azokat ezen községektől a’ moldva és oláhországi birtokai­hoz csatolta. Midőn a’ török kivezetett Erdélyből, a’ tulajdonos köz­ségek birtokukba visszavették, azonban a’ német kormány kezeikből hatalom utján kifoglalta, és az ezredek rendelkezése alá adta, és máig jövedelmeit húzza , és bár több orsz. gyűlések, a’ királyi kor­mány, a’cancellaria , sőt maga a’ király is ki-, és visszaadatását meg­ítélték , de a’ bitorló ezredek vissza nem adták. Ez a’ havasok törté­nete. És ime most is az érintett szakaszban ezek a’ ministerium kezé­be tétetnek, a­ helyett, hogy a’tulajdonosoknak visszaadatnának. Én tehát ezen­­ ellen nyíltan tiltakozom, bele nem egyezhetem, hogy e’ gyűlés valaki sajátját elvehesse, sőt esedezem a’ háznak, méltóz­­tassék akép intézkedni, hogy rögtön adassanak vissza. A’ tőkék pedig , telkek, és építmények hagyassanak egyenesen azon törvényhatóságok rendelkezése alatt, mellyeknek kebelében fe­­küsznek. Mi ezt nemzeti vagyonnak tartjuk, olly vagyonnak, mellyet a’ legszentebb, legdicsőbb közczélokra fordítni legszentebb akaratunk, mellytől elü­zetni egyátalában nem akarunk. Ezek folytán tehát esede­zem a' háznak, méltóztassék az érintett S-ból csak ezeket hagyni meg: az erdélyi összes katonai ügyek igazgatása a’ hadügyministerre bizatik, a’ többi sorokat pedig kitörölni. Perczel Mór: Azt gondolom , több illy kérdések is fognak előállani ezen törvény végrehajtásánál, de itt ítéletet mondani arról, hogy van e igazságos követelése valakinek vagy nincs, nem lehet­ ezt megvizsgálni a’ végrehajtó hatalom, a’ ministeriumnak feladata, ugyanazért kívánom , hogy maradjon meg a* szerkezet. Mikó Mihály: Az előttem szólónak állításából is épen az következik, hogy annak, mit Berde követtársunk kihagyatni kívánt, ki kell maradnia. Igaz az, hogy a’ ház nem mondhat ki ítéletet e­ tárgyban ; de épen ez oknál fogva , mert a’ kérdéses szakaszban íté­let mondatik ki, midőn kijelentetik , hogy a' havasok ezután a’ had­ügyi ministerium rendelkezése alatt fognak állani, kivánnám, hogy sem az ne mondassák, miszerint ezen havasok megmaradnak azon kezek közt, hol vannak, sem az, hogy nem maradnak, hanem hagyassák ki az egész czikk. Kemény Dénes: Nekem úgy tetszik, hogy az előttem szóló követ úr nem olvasta jól el a’ kérdésben levő pontot, mert ebben nem hadügyminiszerről van szó , hanem pénzügyi miniszerről, ’s épen az a­ dolog veleje , hogy most, az említett havasok, az ezre­dek vezérletének kormánya alatt vannak; itt pedig mondatik, hogy mint o­lyanok, mellyek a’ közvagyont képezik, a’ pénzügyminister rendelkezése alatt legyenek; ’s épen a­ felett forog a’ kérdés, lehet-e ministerialis kormány mellett alkotmányos országban a­ hadügyminis­­ter rendelkezése alatt, eféle közvagyon, vagy nem ? Én azt mon­dom — nem, mert ha ezelőtt lehetett is mindenféle kormányzatot egybe keverni, nem lehet azt most, midőn van különféle ministeri­­umunk. S már ha azt kérdezi valaki, hogy tehát mellyik ministerium­­hoz, a­ had vagy pénzügyi m­inisteriumhoz tartozik-e az említett ha­vasok felőli rendelkezés? azt felelem a­ pénzügyministeriumhoz, mert minden vagyon, minden jövedelem kezelése ehez tartozik. És ha ta­lálkozás ezen havasok közt ollyanok, mellyekhez jogát valaki tisztán bebizonyíthatja: ezekre nézve kívánom, hogy az illetőknek átenged­tessenek , mert a magánosok igényeit sértve látni nem akarom; de ha illyen magánjog nem bizonyíthatik be , akkor maradjanak azon ha«­vasok a­ kormány és pedig a­ pénzügy­ministerium rendelkezése alatt. Gaál János: Bátor vagyok kimondani, hogy ha a’ ház ezt eképen fogadja el, ez esetben ollyan elvet tesz le a’ székely földre nézve , melly ott még nem létezett t. i., hogy ottan status vagyon is lenne (köszbe szólás: hát a’ sc*aknák). — Követtársamnak vélekedése oda ment ki, hogy a’ háznak ez csak ideiglenes határozata mig a’ ma­gánjogi követelések be fognak bizonyitatni. Én tehát csak ezen szót kí­vánnám bele tétetni „ideiglenesen.“ Kemény Dénes: Egy része a' havasoknak ollyan, melly senkinek sem fog ítéltetni, ’s egy része a' töröktől volt visszafog­­­lalva. — О­i­n­c­z. A’ mint látom , a’ szerencsétlen román ajkuakról nem emlékez­ő a­ commissio, csupán csak a székelyekről szól. Ottan pedig vannak román ajkú határőrök is, ezek is kívánják, hogy a' havasok az övék legyenek. Ezekről is kellene tehát említést tenni. В­d­e­r Antal: Mi Csikszék követe megemlített, méltón­ ássa­nak meggondolni, hogy az volt estyik legnagyobb terhe a’községek­­nek ; erőszakkal vétetett el tőlök a’ föld , 's már most, ha könnyítést akarunk tenni rajtok , nem csak szolgálatbeli terhét könnyítsük a’ kato­náskodásnak , hanem a’ tulajdont is adjuk meg nekik. (Szavaz­zunk.) Teleky Domokos: Ha szavazni kívánnak elállók a’szótól, de úgy tartom, lehetetlen azt kimondani, hogy olly birtok, melly most a' kormány által kezeltetik, addig mig a’ magánjogok ki nem bizonyitatnak, senki által ne kezeltessék , ez által csak a­ dilapidatió­­nak adunk alkalmat. Miután a* törvényezikkben a’ magán jogok tisztán vannak kikötve, ennélfogva rajtok sérelem nem történik. S miután vannak havasok, mellyek vélekedésem szerint nem magán birtokok, hanem az álladalomnak fognak maradni, ezt bajos is lenne kimon­dani. Pap Zsigmond: Azon véleményben vagyok, hogy a’ sze­gény székelyeknek, kik annyit tűrnek legyen ösztönök a' katonásko­dásra, a’ havasok, melly hajdan tulajdonaik voltak törvény által vissza-

Next