Közlöny, 1848. november (144-173. szám)
1848-11-19 / 162. szám
kérdés anlap, mert tudit magában is tárgyalható, és azon egyes részletek tárgyalása alkalmával, mellyek a szerkezetre vonatkoznak, mit a középponti bizottmány előadott, én általános ágban elfogadnám. A közügyőrségre nézve természetes, kik azt viselik, jelen kell lenniök a tanácskozásoknál, és fizetésök is ollyan lévén, amelly szükségeiket pótolhatja, ezen esetben a törvényjavaslatot elhagyatni kívánom, de e részben akkor fogok nyilatkozni midőn részletesen fog tárgyaltatni. Ha azonban lennének olly nyilatkozatok, mellyek ellenkező véleményben lennének, kívánom hogy részletesen tárgyaltassék. Palóczy László: Midőn az utolsó országgyűlésen ez évi márciusban ezen dolgok születtek, eltörültetett a régi rendszer és helyette egy új állapítattott meg. Én is üdvözlöm azon országgyűlés rendelkezését , és amit végzett teljesedésbe is ment, t. i. népképviselet alapján határozta az országgyűlést alkottatni; üdvözlöm és örülök neki, de azon országgyűlésnek nem volt elég ideje , hogy azon felette fontos dolgot úgy kimerítse és megalakítsa, hogy azt jobban elrendezni ne lehessen és ne kellessék, hanem, hagyta azon nagy munkát,a' következő t.i. a' népképviseleten alakuló országgyűlésre. Azt kivenni abból, hogy legyen fizetésök a' közhivatalnokoknak, vagy követeknek, felette csekély kérdés. Vannak fontosabb kérdések, mellyeket tovább kell fejteni és jobban elrendezni. De van e ezen népképviseleten alakult országgyűlésen erre most idő? lehet-e azt sikeresen elintézni, azt kell megítélni. Azt tartom e kérdés oly csekély, hogy nem érdemli a háznak figyelmét, és most ezzel felhagyván, mondjuk, hogy ezen kérdést , és egy a többieket is , mellyeket ezen útrendszeren kell alakítani jobb időkre halasztja az országgyűlés. Pap Pál: Az előttem szóló képviselő úrral magam is egy véleményben vagyok , és azt tartom, hogy midőn a képviselőház ezzel foglalkozik, azt azért teszi, mert nem tud mit cselekedni. Különben a kérdés olyan, hogy az országgyűlés kezdetén ebbe bele mér be is fogtunk, de láttuk, hogy olly kérdés mellé sok oldalról kellemetlen hatást gerjeszt. Én soha hivatalt nem viseltem és nem is akarok viselni, részrehajló tehát nem lehetek, és ezen kérdésben úgy találom a dolgot, mintha a képviselőház csak éppen azért venné azt fel, hogy ne láttasék semmit sem tenni. Ha ennél nagyobb kérdés nincs a hazában, legboldogabbak vagyunk Európában. Én készebb volnék inkább a semmittevés terén lenni, mint ezt cselekedni. Minthogy felszólaltam , kérdem az elnököt: a' honvédelmi bizottmány osztályozta-e a' hivatalnokokat vagy nem? mert én a' collegiális rendszernek zsibbasztó befolyását látom. Eddig azért nem akartam felszólalni, mert sokszor nincs ártalmasabb dolog, mint a' felszóllalás, de minthogy tegnap mára volt határozva, miszerint a képviselőház előtt az osztályozás elő fog terjesztetni, ha ez még nincs készen, méltóztassék ezt elnök úr, azon befolyásával, mellyel a bizottmányban bír sürgetni. Elnök: Hogy ne keverjük össze a kérdéseket, röviden válaszolok. Mi magát az osztályozás elvét illeti, azt kimondta a képviselőház, és a honvédelmibizottmány nemcsak osztályozta magát, sőt mennyire értesülve vagyok, a személyek meghatározásáról és arról van már szó, hogy kire mi bízassák, és ebben már némi megállapos van. Azonban még a honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos úr által nem vagyok értesítve, megtörtént , ez már vagy nem, vagy azt hiszem , hogy a’ jövő hét elejére, mint előbb előadóm, az adó és kármentesítés tárgyában törvényjavaslatot fog a honvédelmi bizottmány előterjeszteni, mit a személyekre) felosztásnak meg kell előzni Úgy gondolom tehát, hogy a' jövő héten a' honvédelmi bizottmány elnöke által fog 6' részben a' ház ért vesttetni. Beseredy István. Ha az előttem szóló a fenforgott tárgyaknak azon részét érti, mellyel compatibilitásnak nevez, akkor egyetértek, hogy azt most vegyük fel, azért, mert ezen rendkívüli időben rendkívülileg igénybe vétetik minden egyénnek szolgálati tehetsége, és mellőzhetetlen lesz, hogy a képviselők is, egyik vagy másik tárgyra ne alkalmaztassanak. A másik részre , mire az érintett, törvényjavaslat van intézve, csupán gazdálkodási szempontból véve, nem látom alkalmazhatnak. Az eredeti törvényjavaslat azt tartja, hogy a hivatalnokok fizetéseikről, midőn képviselők, mondjanak le, és a képviselők , ha eltávoznak, ne húzzanak napidíjt. Ez arra van intézve, hogy a közpénztárnak gazdálkodjunk. Én a' kompatibilitás kérdését, mellőzve az eredeti törvényjavaslatot, a' mostani eseményekre nézve igen helyén , és’czélszerűen látom előadva, és azt elv’ ben pártolván, az egyesra nézve fentartván magamnak , hogy szólhassak ; és a gazdálkodás szempontjából jónak és helyesnek látom , hogy a törvényjavaslatot vegyük fel, és fogadjuk el. Halász Boldizsár: Két kérdés van szőnyegen t.i. a compatibilitás és fizetés kérdése, e kettő szoros összekötetésbe van egymással. Az incompatibilitást illetőleg, és a kormányra nézve tisztába vagyok; de gondoljuk meg, ha az incompatiblitás más hivatalnokokra nézve kimondatik , mi következik abból ?. Mi nem akarjuk azt, mint régen volt, midőn mint egy honorarius tisztviselők kormányoztak és igazgattak, mint például a’ megyékben , hol a fizetés nem nagy volt. Ha kimondjuk az incompatibilitást, mi lesz ebből: vegyünk egy közönséges falusi jegyzőt, ki fizetéséből táplálja családját, mert lehet, hogy az országgyűlés egy hónapig tart, ha az érintett jegyző képviselőnek megválasztatik azon 150 ft-ért és szállásbérért elhagyhatja-e hivatalát ? ebből az fog következni, hogy nagy modú aristocraticus egyén lehet csak képviselő az országgyűlésen ! a szegény pedig ki lesz rekesztve.. Ez olly nagy kérdés, mellyről rögtön intézkedni vagy határozni nem lehet, gyakorlatilag is vegyük a dolgot: olyanok is vannak közöttünk, kiknek vissza kell menni azon szegény hivatalba, mellyből családjukat táplálják, s azért e kérdést olly fontosnak tartom, miszerint ne vonjunk következést az incompatibilitás elvéből hogy t. i. mindenki tartozzék lemondani vagy hivataláról, vagy követségéről, mi eszében sem volt akkor , midőn megválasztatott követnek. Más részről azon egynéhány forint érdemes e arra hogy illy nagy fontosságú kérdést gazdálkodási politikából ketté vágjunk ?. Ha bevágunk e kérdésbe, akkor indítványt fogok tenni hogy töröljük el az egész napi diját ’s hogy a' követnek évi fizetése legyen. Elnök: Nem kívánván senki szólani, felteszem a’kérdést: ibn WeilUlityHsagkart tárgyalni? azok, kik tárgyalni kívánják, álljanak fel. (Felállás után.) A' többség az indítványt elhalasztja. Ágoston József: Ennek következtében jelentem, hogy az incompatibilitásra nézve be fogom adni indítványomat, mert tudok közhivatalnokokat , kik soha sem szavaztak a legfontosabb kérdéseknél, mit, nem egyéniségeknek, hanem hivatalbeli elfoglaltatásukbak rovok fe. Elnök: Most Hegedűs képviselő úrnak a községek rendezését tárgyazó indítványa fog felolvastatni, melly, ha a’ ház azt tárgyalás alá venni kívánja , ki fog nyomatni, és az osztályokhoz utasittatni. Olvastatik az indítvány. Elnök: Maga az elv í. 1. a községek rendezése szükséges, következéskép nem kell a javaslat részleteit, hanem csak magát az elvet tekinteni,s Így ezen törvényjavaslatot talán ki lehetne nyomatni. (Helyes.) Olvastatik Murgu Buthim törvényjavaslata a román polgárok egyházi jogait illetőleg. Elnök: Román atyánkfia! zsinatról tesznek említést, mellyet a' kormány megtartson , de mellyet magok fegyveres kézzel megtartottak , e‘ tárgyat békésebb időre lehetne halasztani, de miután az elhalasztás következtében az mondathatnék, hogy a' románok ügyét még tárgyalás alá venni sem kívánja a’ ház, — czélszerűnek tartanám ezen javaslatot is az osztályokhoz utasítani. Záborszky Alajos: Én is ezt óhajtanám azon oknál fogva — mellyet at. elnök úr megemlített — már csak azért is, hogy semmi ürügy ne használtathassék fel ellenünk; óhajtanám tehát, hogy az indítványozó úr nekünk e tárgyban bővebb felvilágosítást adni szíveskednék. Murgu Buthim: Akkor, midőn ezen népgyűlés tartatott, 's annak határozatai hozattak, más körülmények voltak mint most, és más szellem uralkodott azon tartomány nagy részében mint jelenleg. Akkor ezen dolog jó gyümölcsöt hozott volna, most ezt nem tudhatom, régen nem lévén ott, azon tartománynak mibenlétét sem tudom, annál fogva inkább a. honvédi bizottmány tudhatja, miben áll a dolog, s megítélheti, valljon ezen javaslat hozhat-e gyümölcsöt, vagy sem. Részemről tehát felvilágosítást kellene kérnem. Elnök: Az indítvány meglevőn téve , most csak arról lehet szó: tárgyaltassék-e, vagy sem ? nem szükséges e részben a' honvédi bizottmányt megkérdezni, a képviselő úr leginkább tudván azt, hogy a románok dolga mi állapotban van,s hogy szükséges-e, mikép a’ ház indítványa felett határozzon, vagy pedig visszaveszi-e indítványát? Murgu Buthim: Miután szükségesnek is igazságosnak tartom az indítványt, s azt a ház elébe terjesztettem, azt vissza nem veszem. Dr á gos : A jelen körülményeknél fogva ezen indítványt kellőleg tárgyalni a törvény méltóságára emelni talán nem lehetne, hanem czélszerű és üdvösebb lenne az illető felekezetre nézve is, azt elhalasztani ; ha azonban ezen törvényjavaslat tárgyalás alá vétetik, figyelemmel kell lenni az országnak azon részére, mellyet eddig Erdélynek neveztünk , ahol szinte fél milliót halad, ezen vallásfelekezetű hívek száma, következőikét), midőn illy törvényjavaslatot tárgyalunk, ne csak a Királyhágón innenükre, hanem tuliakra is legyünk figyelemmel. Mindaddig , míg az ország rendes állapotába vissza is jő, az indítványnak fölvétele elhalasztandó. Asztalos Pál: Szintén elhalasztani kívánom ez indítványt, s pedig azért ,hogy elkerüljük azt, mivel vádolják a magyar nemzetet , hogy t. i. idegen nemzetiségek és vallások dolgába elegyedik a nélkül, hogy az illetőket meghallgatná Tudjuk , hogy jelenleg miként áll a dolog, hogy nincs kitálásunk a püspökségek útján a román nép részéről felvilágosításokat nyernünk. Annál inkább kívánom tehát az elhalasztást, mert, bár az indítványozó és több képviselő urak azon hitfelekezethez tartoznak, mégis javaslatát az oláh nép vallásfelekezet nyilatkozatának el nem ismerhetem , mert ők Magyarország képviselői. Besze János. Részemről ezen javaslatot szinte elhalasztatni kivánom, mert most törvényt hozni, midőn sympathiánkra az oláh nép nem számíthat, el lévén csábítva nagy része a camarilla fondorkodásai alul, nem értom czélszerűnek, mert, ha jelenleg intézkednénk , s nem minden tekintetben úgy, mint ők kívánják, azt mondanák : akkor tárgyaltuk midőn a' háborús vérengetés folyt. Annálfogva halaszszuk a' fölvételt azon időre, midőn az oláhfaj felvilágosítva 's tetteit megbánva, a' törvényes térre visszatérend, a' mikor alkalom nyiland megmutatni a' törvényhozásnak, hogy az elámított népeknek csak elábitóit fogja büntetni Gál János. Azon véleményben vagyok , hogy az indítványnak elhalasztását kimondani nem czélszerű; mert bujtogatók épen ezen mai határozatot használnák fel, az oláhnép bujtogatására. Különben is az indítvány az osztályokhoz fog utasittatni, 's ott fog tárgyaltatni. Naponkint hallván , miként áll az oláhfaj ügye , 's kezdődike irántunk simpathiája, avagy folytatja-e az irtóháborút ellenünk, ne mondhassa senki, hogy az oláhok ügyéről intézkedni nem akarunk. Mi az oláh püspökök meghallgatását illeti, mondhatom, hogy az erdélyi egyesült püspök azon állapotban van miként az oláhok, Balázsfalván minden vagyonát elprédálták, ’s hogy élete is fenyegetve van A’ tisztelt püspök úr jelenleg Kolozsvárit a legjobb szellemben működik , következéskép őtet lehet meghallgatni. Ágoston: Osztom az előttem szólott véleményét. Igaz , hogy az oláh bujtogatások következtében irtóháborút folytat a magyar nemzet ellen, de másrészrül akarom, hogy tapasztalja minden nép és így az oláh is, hogy ha bár az oláh nép, mint ellenség áll szemben a magyarral , ez vallása tekintetére , szabadságát,vele megosztani kész. Akármikép áll az oláh dolog , nézeteimet éppen olly lelkiismeretesen fogom nyilvánílni most, mint nyilvánítanám akkor, ha az oláhfajjal barátságos viszonyban volnánk. Annálfogva az indítványt tárgyaltatni kívánom. Vlad Alajos: Sajnosan veszem észre hogy azon rokonszenv, mely eleinte a román nép iránt mútkozott, megcsökkent az Erdélyben történt dolgok következtében. Átlátom, hogy némileg méltán renthenék el rokonsenvüket, ha mégis szerencsétlenég volna azt határozni, hogy a tárgy elhalasztássék. Jól fejtette ki Gál János úr a dolgot, mert ismeri az ottani viszonyokat és tudja, hogy akik mindig nemzetiségükkel szoktak izgatni, fel fogják használni azon határozatot ha netalán e tárgy elhalasztatnék, mert midőn őket lecsillapíthatnák mit sem akarnak tenni. Meglehet, sokan vannak kik máskép vélekednek, de azt tartom Gál János úrnak igaza van. Az én véleményem az volna, miszerint ezen tárgy különben is olly roppant concessiot nem foglal magában, és az alul a' magyar nyelvnek diplomaticai volta nem semmisitetik meg, ugyan azért mind azon tárgyakkal, mellyek később adatuk be,mint Szerb Tivadar és Drágos képviselő urak törvényjavaslatai, osztályokra relegáltassék; ha ez megtörténik, akkor el fogják venni azon fegyvert mellyel ellenünk élhettek. Ezt ajánlom a képviselőház figyelmébe, ha ezt teszi, akkor csillapító hatással lesz a románokra nézve, és minden új izgatásoknak eleje fog vétetni Gacz Antal. Teljességgel nem érthetek egyet azon képviselő urakkal, kik előttem olly formán nyilatkozik, mintha a mostani súlyos körülmények, mind Erdélyországban, mind azon vidékeken hol az úgynevezett oláh atyafiak laknak, kik ugyan nem igen atyafiságosan viselik magukat mostan irányunkban, a‘ vallásbeli és nemzetisségi elnyomatás következtében történtek volna. Nagyon csudálkozom, s kik azon vidékkel ismeretesek, tudhatják, hogy ezen népfajnak teljességgel nem ez a' baja, mert eddig ők elnyomva sem vallási, sem nemzetiségi tekintetben nem voltak, és nem is innen eredt ezen ellenünk kifejlődött lázadás s ellenséges mozgalom, és én nem is azon nézetből akarnám ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vétetni, hogy ez által azon lázadások lecsillapittassanak, mert hiszem hogy ha tárgyalás alá vesszük is, ez által azon mozgalmak lecsillapittatni nem fognak, hanem leginkább azon okból, mivel a' ráczoktól ezen oláhok némileg függésben vannak, pedig én ezt akarnám csak kikerülni, és azt hiszem ezen törvényjavaslatnak nem is egyébb a' czélja, mint az oláhoknak a’ ráczoktól, vallási tekintetbeni függetlenségének megnyerhetése. Hadzics Aszalos Pál képviselő úrral tökéletesen egyetértek azért, mert itt nincs vallási szabadság adás, vagy meggadásról szó, mivel az oláhoknak is meg van vallási szabadságuk. Itt a dolog veleje csak az, hogy az oláhok meg akarnak a ráczoktól vallási tekintetben válni, e kérdésben pedig, annak tárgyalásakor ki kell az oláhokat is halgatni, kihalgatás pedig a mostani körülmények közt meg nem történhetik, azért azt elhalasztani kívánom. G o r o v e . E’ tárgynál nincs jelenleg arról szó, valljon azon törvényjavaslat, mellyet Margit képviselőtársunk beadott, elfogadtassék-e vagy sem, hanem tisztán csak arról, tárgyaltassék-e a bizottmány által vagy sem. Méltóztassanak megengedni, hogy a dolgot részemről egészen más nézpontra állítsam, mint előttem szólott képviselőtársunk. Többször meg volt említve e házban, és igen helyesen, az, hogy a dolgok természetes folyamánál fogva, mi, kik tulajdonkép a' keleti elemet képviseljük, két elemre hazírozzuk jövendő kifejlődésünket, egyik a’ német, másik az oláh. És e tekintetben szabad legyen a tisztelt ház figyelmét visszavezetni a németeknek azon ellenszenvére , melly Bécsien és több német hatalmasságok közepette nem egyszer nyilatkozott ellenünk. Hanem én azt mondom, hogy azon ellenszenv vagy természet ellenesen volt kifejtve, vagy úgy ellenünk idézve, mellynek semmi alaposságot nem tulajdonítok, s én vissza vezetem a dolgot a' maga természetes medrébe, oda tudniillik, hogy a* magyar, természetes szövetségese a' németnek, s az ellenünkben mutatott ellenszenv nem egyéb, mint mesterséges, előidézett ellenszenv, melly taulékony 's pillanatokig tartó, lllyennek tekintem én az oláh kérdést is; mert az oláh ellenszenv is miből áll? szinte azon bécsi német camarilla 's reactio alul van előidézve, mellynek veszedelmes következéseit tpasztaltuk. De meg vagyok győződve, hogy ha azon vakság és butaság, melly most mint eszköz használtaik a’ magyar ellen, a' magyarnak jószívűsége által, ha nem is fojtatik el, de erényének olly tüköre leend, mellyben a’ jövendő kissé derültebb alakban tűnik fel. És itt figyelmeztetem a' törvényhozást, hogy illy alkotó törvényhozásnak, mint minőt mi képezünk, kissé a' jövendőbe is be kel nézni, 's egyszersmind bátor vagyok megkérni a' képviselő házat, hogy semmi ollyat ne kövessen el, mellyből kifessék, hogy megfeledkezvén természetes európai állásáról, egy olly nemzet közé veti a' visszavonás vagy az ellenszenv magvait, mellynek hivatása velünk együtt bátor elszántsággal megvívni olly elemekkel, melly barbársággal fenyeget bennünket. Én tehát ezen szempontból indulva , hogy ne kövessünk el olyasmit, mi a visszavonás és gyölölség magvait hinti el, egyenesen arra szavazok, nem tudom elfogadtatik-e ezen indítvány vagy nem,s ha el, milly alakban, hogy a törvényjavaslat ne vétessék tárgyalás alá, Halász Boldizsár. Mint minden indítványnál úgy itt is két kérdés merül fel, tudniillik: elfogadassék az indítvány vagy nem. Én azt értom, hogy senki sem kívánja elvetni, mert vannak oly szerencsétlen indítványok, mellyek osztályokra sem bocsáttatnak, bocsátsuk ezt osztályokra, az osztályok megmondják reá majd véleményeket, ha korszerűnek látják az indítványt tárgyalni fogják, vagy iránta az illetőket kihalgatni. Elnök: Első felszólalásom alkalmával már kimondottam, hogy nem lehet megtagadni ezen indítványtól, mikép az osztályokba utasíttassák. (Helyes!) Az osztályok különben is azon véleményt fogják előterjeszteni, mit jónak vélnek, a ház is majd azt teheti a’ mit jónak fog találni, ha csak, a’ mint mondám Margit követ indítványát vissza nem veszi, Ő pedig indítványát, mint látjuk vissza nem vette, tehát azt gondolnám, hogy utasittassék osztályokra. (Közhelyeslés!) Olvassatik Záborszky Alajos jegyző által az 1848. 9. L ez, folytán szükséges intézkedésekről a törvényjavaslat (úrbéri dolgokhoz tartozik.) Olvastatik ugyanazon jegyző által Szentiványi Márton indítvánnya , mint törvényjavaslat, a’ birtokviszonyoknak a közállomány által leendő meghatározásáról. Elnök. Ezen törvényjavaslat azt foglalja magában, hogy a'hol az elkülönözés még meg nem történt, ott az, ezután kényszeritve is megtörténjék, még pedig úgy, hogy ezt a status eszközölje és nem úgy, mint eddig a’ magán birtokosok. — Ez a’ dolog veleje. — Rég nemről mezen, hogy azon kármentesítési törvéstnyel, mellet