Közlöny, 1848. november (144-173. szám)

1848-11-19 / 162. szám

kérdés anlap, mert tu­dit m­­agában is tárgyalható, és azon egyes részletek tárgyalása alkalmával, mellyek a szerkezetre vo­natkoznak, mit a középponti bizottmány előadott, én általános ágban elfogadnám. A­ közügyőrségre nézve természetes, kik azt viselik, jelen kell lenniök a tanácskozásoknál, és fizetésök is ollyan lévén, amelly szük­ségeiket pótolhatja, ezen esetben a­ törvény­javaslatot elhagyatni kí­vánom, de e részben akkor fogok nyilatkozni midőn részletesen fog tárgyaltatni. Ha azonban lennének olly nyilatkozatok, mellyek ellenke­ző véleményben lennének, kívánom hogy részletesen tárgyaltassék. Palóczy László: Midőn az utolsó országgyűlésen ez évi már­­­ciusban ezen dolgok születtek, eltörültetett a­ régi rendszer és helyette egy új állapítattott meg. Én is üdvözlöm azon országgyűlés rendelkezé­sét , és a­­mit végzett teljesedésbe is ment, t. i. népképviselet alapján határozta az országgyűlést alkottatni; üdvözlöm és örülök neki, de azon országgyűlésnek nem volt elég ideje , hogy azon felette fontos dolgot úgy kimerítse és meg­alakítsa, hogy azt jobban elrendezni ne lehessen és ne kellessék, hanem, hagyta azon nagy munkát,a' követ­kező t.i. a' népképviseleten alakuló országgyűlésre. Azt kivenni abból, hogy legyen fizetésök a' közhivatalnokoknak, vagy követeknek, felette csekély kérdés. Vannak fontosabb kérdések, mellyeket tovább kell fejteni és jobban elrendezni. De van e­ ezen népképviseleten alakult országgyűlésen erre most idő? lehet-e azt sikeresen elintézni, azt kell megítélni. Azt tartom e kérdés o­ly csekély, hogy nem érdemli a­ ház­nak figyelmét, és most ezzel felhagyván, mondjuk, hogy ezen kér­dést , és egy a­ többieket is , mellyeket ezen útrendszeren kell alakíta­ni jobb időkre halasztja az országgyűlés. Pap Pál: Az előttem szóló képviselő úrral magam is egy vé­leményben vagyok , és azt tartom, hogy midőn a­ képviselőház ezzel foglalkozik, azt azért teszi, mert nem tud mit cselekedni. Különben a­ kérdés ol­yan, hogy az országgyűlés kezdetén ebbe bele mér be is fogtunk, de láttuk, hogy olly kérdés mellé sok ol­dalról kellemetlen hatást gerjeszt. Én soha hivatalt nem viseltem és nem is akarok viselni, részrehajló tehát nem lehetek, és ezen kér­désben úgy találom a­ dolgot, mintha a­ képviselőház csak éppen azért venné azt fel, hogy ne láttasék semmit sem tenni. Ha ennél nagyobb kérdés nincs a­ hazában, legboldogabbak va­gyunk Európában. Én ké­szebb volnék inkább a semmit­tevés terén lenni, mint ezt cselekedni. Minthogy felszólaltam , kérdem az elnököt: a' honvédelmi bizottmány osztályozta-e a' hivatalnokokat vagy nem? mert én a' collegiális rend­szernek zsibbasztó befolyását látom. Eddig azért nem akartam felszó­lalni, mert sokszor nincs ártalmasabb dolog, mint a' felszóllalás, de minthogy tegnap mára volt határozva, miszerint a­ képviselőház előtt az osztályozás elő fog terjesztetni, ha ez még nincs készen, méltóztas­­sék ezt elnök úr, azon befolyásával, mellyel a bizottmányban bír­ sür­getni. Elnök: Hogy ne keverjük össze a kérdéseket, röviden vála­szolok. Mi magát az osztályozás elvét illeti, azt kimondta a képviselő­ház, és a­ honvédelmi­­bizottmány nemcsak osztályozta magát, sőt mennyire értesülve vagyok, a személyek meghatározásáról és arról van már szó, hogy kire mi bízassák, és ebben már ném­i megállapo­­­s van. Azonban még a­ honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos úr által nem vagyok értesítve, megtörtént , ez már vagy nem­, vagy azt hiszem , hogy a’ jövő hét elejére, mint előbb előadóm, az adó és kármentesítés tárgyában törvény­javaslatot fog a­ honvédelmi bizott­mány előterjeszteni, mit a­ személyekre) felosztásnak meg kell előzni Úgy gondolom tehát, hogy a' jövő héten a' honvédelmi bizottmány elnöke által fog 6' részben a' ház ért vesttetni. Beseredy István. Ha az előttem szóló a fenforgott tár­gyaknak azon részét érti, mellyel compatibilitásnak nevez, akkor egyetértek, hogy azt most vegyük fel, azért, mert ezen rendkívüli időben rendkívülileg igénybe vétetik minden egyénnek szolgálati tehet­sége, és mellőzhetetlen lesz, hogy a­ képviselők is, egyik vagy másik tárgyra ne alkalmaztassanak. A­ másik részre , mire az érintett, tör­vényjavaslat van intézve, csupán gazdálkodási szempontból véve, nem látom alkalmazhatnak. Az eredeti törvényjavaslat azt tartja, hogy a­ hivatalnokok fizetéseikről, midőn képviselők, mondjanak le, és a­ képviselők , ha eltávoznak, ne húzzanak napi­díjt. Ez arra van intézve, hogy a köz­pénztárnak gazdálkodjunk. Én a' kompatibilitás kérdését, mellőzve az eredeti törvényjavaslatot, a' mostani esemé­nyekre nézve igen helyén , és’czélszerűen látom előadva, és azt elv­’ ben pártolván, az egyes­r­a nézve fentartván magamnak , hogy szól­hassak ; és a­ gazdálkodás szempontjából jónak és helyesnek látom , hogy a­ törvényjavaslatot vegyük fel, és fogadjuk el. Halász Boldizsár: Két kérdés van szőnyegen t.i. a compatibilitás és fizetés kérdése, e kettő szoros összekötetésbe van egymással. Az incompatibilitást illetőleg, és a­ kormányra nézve tisztába vagyok; de gondoljuk meg, ha az incompatiblitás más hiva­talnokokra nézve kimondatik , mi következik abból ?. Mi nem akarjuk azt, mint régen volt, midőn mint egy honorarius tisztviselők kormá­nyoztak és igazgattak, mint például a’ megyékben , hol a fizetés nem nagy volt. Ha kimondjuk az incompatibilitást, mi lesz ebből: vegyünk egy közönséges falusi jegyzőt, ki fizetéséből táplálja családját, mert lehet, hogy az országgyűlés egy hónapig tart, ha az érintett jegyző képviselőnek megválasztatik azon 150 ft-ért és szállásbérért elhagy­hatja-e hivatalát ? ebből az fog következni, hogy nagy modú aristocra­­ticus egyén lehet csak képviselő az országgyűlésen ! a szegény pedig ki lesz rekesztve.. Ez olly nagy kérdés, mellyről rögtön intézkedni vagy határozni nem lehet, gyakorlatilag is vegyük a dolgot: o­lyanok is vannak közöttünk, kiknek vissza kell menni azon szegény hivatalba, mellyből családjukat táplálják, s azért e­ kérdést olly fontosnak tartom, miszerint ne vonjunk következést az incompatibilitás elvéből hogy t. i. mindenki tartozzék lemondani vagy hivataláról, vagy követségéről, mi eszében sem volt akkor , midőn megválasztatott követnek. Más részről azon egynéhány forint érdemes e arra hogy illy nagy fontos­ságú kérdést gazdálkodási politikából ketté vágjunk ?. Ha bevágunk e­ kérdésbe, akkor indítványt fogok tenni hogy töröljük el az egész napi diját ’s hogy a' követnek évi fizetése legyen. Elnök: Nem­ kívánván senki szólani, felteszem a’kérdést: ibn­ We­ilUlityHsagkart tárgyalni? azok, kik tárgyalni kívánják, álljanak fel. (Felállás után.) A' többség az in­dítványt elhalasztja. Ágoston József: Ennek következtében jelentem, hogy az incompatibilitásra nézve be fogom adni indítványomat, mert tudok köz­hivatalnokokat , kik soha sem szavaztak a­ legfontosabb kérdéseknél, mit, nem egyéniségeknek, hanem hivatalbeli elfoglaltatásukb­ak ro­vok fe. Elnök: Most Hegedűs képviselő úrnak a községek rendezé­sét tárgyazó indítványa fog felolvastatni, melly, ha a’ ház azt tárgya­lás alá venni kívánja , ki fog nyomatni, és az osztályokhoz utasittatni. Olvastatik az indítvány. Elnök: Maga az elv í. 1. a községek rendezése szükséges, következéskép nem kell a­ javaslat részleteit, hanem csak magát az elvet tekinteni,­­s Így ezen törvényjavaslatot talán ki lehetne nyomatni. (Helyes.) Olvastatik Murgu Buthim törvényjavaslata a román polgárok egyházi jogait illetőleg. Elnök: Román atyánkfia! zsinatról tesznek említést, mellyet a' kormány megtartson , de mellyet magok fegyveres kézzel megtar­tottak , e‘ tárgyat békésebb időre lehetne halasztani, de miután az el­halasztás következtében az mondathatnék, hogy a' románok ügyét még tárgyalás alá venni sem kívánja a’ ház, — czélszerűnek tartanám ezen javaslatot is az osztályokhoz utasítani. Záborszky Alajos: Én is ezt óhajtanám azon oknál fogva —­ mellyet a­­t. elnök úr megemlített — már csak azért is, hogy semmi ürügy ne használtathassék fel ellenünk; óhajtanám tehát, hogy az indítványozó úr nekünk e­ tárgyban bővebb felvilágosítást adni szíveskednék. Murgu Buthim: Akkor, midőn ezen népgyűlés tartatott, 's annak határozatai hozattak, más körülmények voltak mint most, és más szellem uralkodott azon tartomány nagy részében mint jelenleg. Akkor ezen dolog jó gyümölcsöt hozott volna, most ezt nem tudhatom, régen nem lévén ott, azon tartománynak mibenlétét sem tudom, an­nál fogva inkább a­­. honvédi bizottmány tudhatja, miben áll a­ dolog, s megítélheti, valljon ezen javaslat hozhat-e gyümölcsöt, vagy sem. Részemről tehát felvilágosítást kellene kérnem. Elnök: Az indítvány meglevőn téve , most csak arról lehet szó: tárgyaltassék-e, vagy sem ? nem szükséges e­ részben a' hon­védi bizottmányt megkérdezni, a képviselő úr leginkább tudván azt, hogy a románok dolga mi állapotban van,­­s hogy szükséges-e, mikép a’ ház indítványa felett határozzon, vagy pedig visszaveszi-e indítványát? Murgu Buthim: Miután szükségesnek is igazságosnak tar­tom az indítványt, s azt a ház elébe terjesztettem, azt vissza nem veszem. D­r á g­o­s : A jelen körülményeknél fogva ezen indítványt kel­lőleg tárgyalni a törvény méltóságára emelni talán nem lehetne, hanem czélszerű és üdvösebb lenne az illető felekezetre nézve is, azt elha­lasztani ; ha azonban ezen törvényjavaslat tárgyalás alá vétetik, figye­lemmel kell lenni az országnak azon részére, mellyet eddig Erdélynek neveztünk , a­­hol szinte fél milliót halad, ezen vallásfelekezetű hívek száma, következőikét), midőn illy törvényjavaslatot tárgyalunk, ne csak a­ Királyhágón innenü­kre, hanem tuliakra is legyünk figyelemmel. Mind­addig , míg az ország rendes állapotába vissza is jő, az indít­ványnak fölvétele elhalasztandó. Asztalos Pál: Szintén elhalasztani kívánom ez indítványt, s pedig azért ,hogy elkerüljük azt, mivel vádolják a­ magyar nemze­tet , hogy t. i. idegen nemzetiségek és vallások dolgába elegyedik a nélkül, hogy az illetőket meghallgatná Tudjuk , hogy jelenleg miként áll a dolog, hogy nincs kitálásunk a püspökségek útján a­ román nép részéről felvilágosításokat nyernünk. Annál inkább kívánom tehát az elhalasztást, mert, bár az indítványozó és több képviselő urak azon hitfelekezethez tartoznak, még­is javaslatát az oláh nép vallásfeleke­zet nyilatkozatának el nem ismerhetem , mert ők Magyarország kép­viselői. Besze János. Részemről ezen javaslatot szinte elhalasz­­tatni kivánom, mert most tör­vényt hozni, midőn sympathiánkra az o­­láh nép nem számíthat, el lévén csábítva nagy része a­ camarilla fon­­dorkodásai alul, nem értom czélszerűnek, mert, ha jelenleg intéz­kednénk , s nem minden tekintetben úgy, mint ők kívánják, azt mondanák : akkor tárgyaltuk midőn a' háború­s vérengetés folyt. An­­nálfogva halaszszuk a' fölvételt azon időre, midőn az oláhfaj felvilágo­sítva 's tetteit megbánva, a' törvényes térre visszatérend, a' mikor al­kalom nyiland megmutatni a' törvényhozásnak, hogy az elámított né­peknek csak el­­ábitóit fogja büntetni G­ál János. Azon véleményben vagyok , hogy az indítvány­nak elhalasztását kimondani nem czélszerű; mert bujtogatók épen ezen mai határozatot használnák fel, az oláhnép bujtogatására. Kü­lönben is az indítvány az osztályokhoz fog utasittatni, 's ott fog tár­gyaltatni. Naponkint hallván , miként áll az oláhfaj ügye , 's kezdődik­­e irántunk­ simpathiája, avagy folytatja-e az irtóháborút ellenünk, ne mondhassa senki, hogy az oláhok ügyéről intézkedni nem akarunk. Mi az oláh püspökök meghallgatását illeti, mondhatom, hogy az erdé­lyi egyesült püspök azon állapotban van miként az oláhok, Balázs­­falván minden vagyonát elprédálták, ’s hogy élete is fenyegetve van A’ tisztelt püspök úr jelenleg Kolozsvárit a­ legjobb szellemben műkö­dik , következéskép őtet lehet meghallgatni. Ágoston: Osztom az előttem szólott véleményét. Igaz , hogy az oláh bujtogatások következtében irtóháborút folytat a­ magyar nem­zet ellen, de másrészrül akarom, hogy tapasztalja minden nép és így az oláh is, hogy ha bár az oláh nép, mint ellenség áll szemben a­ ma­gyarral , ez vallása tekintetére , szabadságát,­­vele megosztani kész. Akármikép áll az oláh dolog , nézeteimet éppen olly lelkiismeretesen fogom nyilvánílni most, mint nyilvánítanám akkor, ha az oláhfajjal barátságos viszonyban volnánk. Annálfogva az indítványt tárgyaltatni kívánom. Vlad Alajos: Sajnosan veszem észre hogy azon rokon­szenv, mely eleinte a román nép iránt mú­tkozott, megcsökkent az Erdélyben történt dolgok következtében. Átlátom, hogy némileg méltán renthenék el rokon­senvüket, ha még­is szerencsétlenég volna azt határozni, hogy a­ tárgy elhalasztássék. Jól fejtette ki Gál János úr a­ dolgot, mert ismeri az ottani viszonyokat és tudja, hogy a­­kik mindig nemzetiségükkel szoktak izgatni, fel fogják használni azon határozatot ha netalán e­ tárgy elhalasztatnék, mert midőn őket lecsillapíthatnák mit sem akarnak tenni. Meglehet, sokan vannak kik máskép véleked­nek, de azt tartom Gál János úrnak igaza van. Az én véleményem az volna, miszerint ezen tárgy különben is olly roppant concessiot nem foglal magában, és az alul a' magyar nyelvnek diplomaticai volta nem semmisitetik meg, ugyan azért mind azon tárgyakkal, mellyek később adatuk be,mint Szerb Tivadar és Drágos képviselő urak törvényjavas­latai, osztályokra relegáltassék; ha ez megtörténik, akkor el fogják ven­ni azon fegyvert mellyel ellenünk élhettek. Ezt ajánlom a­ képviselő­ház figyelmébe, ha ezt teszi, akkor csillapító hatással lesz a­ románok­ra nézve, és minden új izgatásoknak eleje fog vétetni G­­­a­c­z Antal. Teljességgel nem érthetek egyet azon kép­viselő urakkal, kik előttem olly formán nyilatkozik, mintha a most­ani súlyos körülmények, mind Erdélyországban, mind azon vidékeken hol az úgynevezett oláh atyafiak laknak, kik ugyan nem igen atyafisá­­gosan viselik magukat mostan irányunkban, a‘ vallásbeli és nemzeti­s­ségi elnyomatás következtében történtek volna. Nagyon csudál­kozom, s kik azon vidékkel ismeretesek, tudhatják, hogy ezen népfajnak teljes­séggel nem ez a' baja, mert eddig ők elnyomva sem vallási, sem nem­zetiségi tekintetben nem voltak, és nem is innen eredt ezen ellenünk kifejlődött lázadás s ellenséges mozgalom, és én nem is azon nézet­ből akarnám ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vétetni, hogy ez ál­tal azon lázadások lecsillapittassanak, mert hiszem hogy ha tárgyalás alá vesszük is, ez által azon mozgalmak lecsillapittatni nem fognak, hanem leginkább azon okból, mivel a' ráczoktól ezen oláhok némileg függésben vannak, pedig én ezt akarnám csak kikerülni, és azt hiszem ezen törvényjavaslatnak nem is egyébb a' czélja, mint az oláhoknak a’ ráczoktól, vallási tekintetbeni függetlenségének megnyerhetése. H­a­d­z­i­c­s­ Aszalos Pál képviselő úrral tökéletesen egyet­ér­­tek azért, mert itt nincs vallási szabadság adás, vagy meg­gadásról szó, mivel az oláhoknak is meg van vallási szabadságuk. Itt a­ dolog veleje csak az, hogy az oláhok meg akarnak a­ ráczoktól vallási tekin­tetben válni, e kérdésben pedig, annak tárgyalásakor ki kell az olá­hokat is halgatni, kihalgatás pedig a­ mostani körülmények közt meg nem történhetik, azért azt elhalasztani kívánom. G o r o v e . E’ tárgynál nincs jelenleg arról szó, valljon azon törvényjavaslat, mellyet Margit képviselő­társunk beadott, elfogadtas­­sék-e vagy sem, hanem tisztán csak arról, tárgyaltassék-e a bizott­mány által vagy sem. Méltóztassanak megengedni, hogy a­ dolgot ré­szemről egészen más nézpontra állítsam, mint előttem szólott képvise­­lő­társunk. Többször meg volt említve e­ házban, és igen helyesen, az, hogy a dolgok természetes folyamánál fogva, mi, kik tulajdonkép a' keleti elemet képviseljük, két elemre hazírozzuk jövendő kifejlődé­sünket, egyik a’ német, másik az oláh. És e tekintetben szabad le­gyen a tisztelt ház figyelmét vissza­vezetni a­ németeknek azon ellen­szenvére , melly Bécsien és több német hatalmasságok közepette nem egyszer nyilatkozott ellenünk. Hanem én azt mondom, hogy azon ellenszenv vagy természet ellenesen volt kifejtve, vagy úgy ellenü­nk idézve, m­ellynek semmi alaposságot nem tulajdonítok, s én vissza ve­zetem a dolgot a' maga természetes medrébe, oda tudniillik, hogy a* magyar, természetes szövetségese a' németnek, s az ellenünkben mu­tatott ellenszenv nem egyéb, mint mesterséges, előidézett ellenszenv, melly taulékony 's pillanatokig tartó, lllyennek tekintem én az oláh kérdést is; mert az oláh ellenszenv is miből áll? szinte azon bécsi német camarilla 's reactio alul van előidézve, mellynek veszedelmes következéseit tpasztaltuk. De meg vagyok győződve, hogy ha azon vakság és butaság, melly most mint eszköz használtaik a’ magyar el­len, a' magyarnak jószívűsége által, ha nem is fojtatik el, de erényé­nek olly tüköre leend, mellyben a’ jövendő kissé derültebb alakban tű­nik fel. És itt figyelmeztetem a' törvényhozást, hogy illy alkotó tör­vényhozásnak, mint minőt mi képezünk, kissé a' jövendőbe is be kel nézni, 's egyszersmind bátor vagyok megkérni a' képviselő házat, hogy semmi ollyat ne kövessen el, mellyből kifessék, hogy megfeledkezvén természetes európai állásáról, egy olly nemzet közé veti a' visszavo­nás vagy az ellenszenv magvait, mellynek hivatása velünk együtt bá­tor elszántsággal megvívni olly elemekkel, melly barbársággal fenye­get bennünket. Én tehát ezen szempontból indulva , hogy ne köves­sünk el olyasmit, mi a­ visszavonás és gyölölség magvait hinti el, egyenesen arra szavazok, nem tudom elfogadtatik-e ezen indítvány vagy nem,­­s ha el, milly alakban, hogy a­ törvényjavaslat ne vétessék tárgyalás alá, Halász Boldizsár. Mint minden indítványnál úgy itt is két kérdés merül fel, tudniillik: elfogadassék az indítvány vagy nem. Én azt értom, hogy senki sem kívánja elvetni, mert vannak oly sze­rencsétlen indítványok, mellyek osztályokra sem bocsáttatnak, bocsát­­suk ezt osztályokra, az osztályok megmondják reá majd vélemé­nyeket, ha korszerűnek látják az indítványt tárgyalni fogják, vagy irán­ta az illetőket kihalgatni. Elnök: Első felszólalásom alkalmával már kimondottam, hogy nem lehet megtagadni ezen indítványtól, mikép az osztályokba utasít­­tassák. (Helyes!) Az osztályok különben is azon véleményt fogják elő­terjeszteni, mit jónak vélnek, a ház is majd azt teheti a’ mit jónak fog találni, ha csak, a’ mint mondám Margit követ indítványát vissza nem veszi, Ő pedig indítványát, mint látjuk vissza nem vette, tehát azt gondolnám, hogy utasittassék osztályokra. (Közhelyeslés!) Olvassatik Záborszky Alajos jegyző által az 1848. 9. L ez, folytán szükséges intézkedésekről a törvény­javaslat (úrbéri dolgokhoz tartozik.) Olvastatik ugyanazon jegyző által Szentiványi Márton indítván­­­nya , mint törvényjavaslat, a’ birtokviszonyoknak a­ közállomány által leendő meghatározásáról. Elnök. Ezen törvényjavaslat azt foglalja magában, hogy a'­hol az elkülönözés még meg nem történt, ott az, ezután kényszeritve is megtörténjék, még pedig úgy, hogy ezt a status eszközölje és nem úgy, mint eddig a’ magán birtokosok. — Ez a’ dolog veleje. — Rég nemről m­­ezen, hogy­­ azon kármentesítési törvéstnyel, mellet

Next