Közlöny, 1848. december (174-203. szám)

1848-12-03 / 176. szám

az adó, hogy mit hoz be a' jószág, én azt mondom itt van a’ szerződés.­­ Már újólag a’ házra nem lehet adót vetni azért, mert ki azt kivette azon háztól fizet haszonbért, nemcsak a' jószágtól; mert sok ember van ki kivesz egy birtokot haszonbérbe, melly 200 holdból áll és van rajta 3—4 szobából álló épület mellyben lakik, ha nem volna rajta 3—4 szoba akkor kevesebb árendát kapnék azon jószágtól. Még to­vább megyek, még azontúl az árendás is fizet adót, mert az később elő fog kerülni hogy azon 500 forintnak fele mit nekem fizet felvétetik mint jövedelem. Tehát különben is ha haszonbérbe van valamelly jó­szág’ a’ statusnak többet jövedelmez mintha nincs haszonbérbe. Halász­­Boldizsár : Lónyay Gábor képviselő nemcsak azt mondta , hanem azt is, hogy lehetnek haszonbéri szerződések, hol instructiók is vannak ’s elkülönözve nincs, itt mint az elnök úr is elő­ad, nemcsak a­ ház, hanem az instructiók is meg fognának rovatni és tökéletes igazsága van ; ha itt említést róla nem teszünk a’ megadóz­tatás egyenesen az összeirók önkényétől fog függeni. Ha kimondatik az, hogy a’ földadó vétetik fel, 's az instructio az adózás alól kivéte­tik, az összeíró oda utasittatik, hogy hányadrész vétetik alapúl, mert az instructio adó tárgya nem lehet, mivel a’ marhásat nem akarjuk megrovatni. Simonyi: Az előttem szólott képviselő figyelmeztetése kö­vetkeztében nem mulaszthatom el, hogy itt a’ malmok megadóztatása kivéve van, pedig sok malmok igen szépen jövedelmeznek. Elnök: Kettő itt a’ kérdés. Az 1-ső kérdés az, ha valami jó­szág haszonbérbe adatik és instructio is jár vele, micsoda arányban adóztassák az instructio. E kérdésre itt nem szavazhatunk, mert ezen eszme nem foglaltatik a' ?-ban. Ugyanazért felkérem a’ képviselő ura­kat hogy e' tárgyat formuláznák. 2-ik kérdés a’ malmok megadóztatá­sa. Erre nézve azt gondolom, hogy ha a’ malom haszonbérbe adatik, vagy ollyan haszonbérlő bírja azt, ki a jószágnak többi részeivel vette ki, 's az abból járó hasznát magának beszámította, tehát anyival több haszonbért fizet, újra tehát attól nem adózhatik, vagy pedig valamelly malom csupán mint malom, egyéb birtok nélkül vétetik haszonbérbe külön szerződés mellett. Itt tehát ezen külön szerződés vétethetik az adóztatás hasisául. Hanem azon malmokra nézve, mellyek részben adatnak ki nincs a' javaslatban semmi provisio. E tekintetben lehetne valamit tenni, azonban megjegyzem hogy a’ kereset, adó is rá esik a’ molnárra. A’ malmok bizonyosan ki nem esnek az adó alól. (Tovább !) Olvastatik a' honvédelmi javaslatának III-ik fejezete. Az l-ső ?-ra. Halász Boldizsár: Ezen ?-ban egész átalánosságban em­lítetik, hogy minden szerzemény az adó tárgyát teszi. Ez alatt sokat lehet érteni u. m. a’ marhát 's egyébb instructiót, mert ez is szerzemény; azért jobb lenne az adó tárgyait specificálni. Elnök: Ha az instructiót ki akarjuk hagyni nem bánom , ha a­h­hoz semmit nem teszünk az instructio benne foglaltatik. T­a­narky Gedeon: Én szinte kihagyatni kívánom ezen szavakat: „minden egyéb jövedelmező tárgy“ mert ez önkényre ad al­kalmat , hanem mondjuk meg, mi az a’ jövedelmező tárgy. Elnök: Az 1-ső és 2-dik ?­bol egyet lehetne csinálni, illy formán: „kereset adó tárgya alá tartoznak a’ fekvő javakkal járó jogok és különös haszonvételek ’s a' t. S e’ szerint az instructio nem lesz tárgya az adónak. Ebből az következik, hogy a' kinek pálinka- vagy serháza van, kétszeresen fizet, — mert ha birtokát kiadja árendába és van rajta pálinka- vagy serház, a' szerződésben ez is figyelembe véte­­­tik 's attól az adó fizettetik, másodszor pedig ezen tárgyakra a’ kere­set-adó is felrovatik. Halász Boldizsár: Ezen szavaknak is ki kell maradni a' J-ból: „ha az 1-ső ? szerint meg nem adóztatott.“ (Helyes.) Elnök: Azt kellene még a’ § végére tenni, ha különben a’ jószág tiszta jövedelmével már számításba nem vétetett. Egy képviselő: Ezt szükségtelen lesz bele tenni. Én úgy veszem fel a' dolgot, hogy a’ kereset-adót nem az fizeti, ki valamit haszonbérbe ad, hanem a’ haszonbérlő, 's eképen a' két adó által nem egy személy terheltetik. Elnök: Ez mindegy, mert úgy az árendás még is két féleké­pen fizetne , mivel van­­, hol az mondatik , hogy az arendalis bérnek fele vétetik jövedelmi basisul, 's attól fizet a’ haszonbérlő. Ez termé­szetesen addig állana, mig a’ haszonbér! szerződés megnjittatik, midőn a' haszonbérlő egészen más számítást tehet, de addig a’ malom és a’ serfőzés háromfélekép fizetne. Lónyay Menyhért: Ott van a’ ?-lom az átalános kifeje­zés : ,,a’ mellyek még nem adóztattak meg.“ Ez azért van ott, hogy azon tárgyak, mellyek még nem adóztak, az adó alól ki ne maradja­nak Ez tehát be fog jőni, és ez kielégítő lesz. (Helyes.) Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni ? (el) az előadó ur a’ sze­rint fogja kiigazítani. Olvastatik a’ 3. és 4. ?. Ez utóbbira: Luzsénszky János: Ez igen sok 's a’ földesurakat terheli, mert a’ haszonbérlő a' két procentet a' bérbeadónak be fogja számítani. Halász Bold.: A’ szolgák érdekében szólalok fel, kik az or­szágnak legszegényebb osztályát teszik. Ezekre nézve nyomasztó az itt kitett arány. Alig van szolga, ki lakást és élelmet nem kapna, 's a' 4% fizetés még is nehéz lesz nekie, holott a' tisztviselő is, a' kinek nincs lakása, kevesebbet fizet, pedig ez nem érzi úgy meg mint a' szolga. Én tehát átalában véve a’ szolgákra 3% kívánok különbség nélkül meg­állapíttatni. Elnök: Ezen arány nem­ igen fogja nyomni a szolgákat, mert a’ kik szállást és élelmet kapnak , azoknak készpénzbeli fizetésük aránylag csekélyebb. Lónyay Menyhért: A’ szolgákon meg is konyítve van, mert ha én birtokos vagyok, senki sem kérdi: ád e’ valaki ingyen szálást vagy élelmet, ellenben a’ szolgáknál ez tekintetbe vétetik. Tudjuk , hogy a' szolgáknak bére alig teszi a’ jövedelemnek egy har­madát , ebből tehát a’ 4% könnyű nekik fizetni. Lu­zsán­s­zky Jáno­s: A’haszonbérlőkre nézve a’ haszon­bér fele vétetik jövedelműt. Ez igen sok. Nem hiszem, hogy valaki úgy adja bérbe jószágát, hogy a’ bérlő okvetlen fele annyi jövedelmet kapjon mint ő; ezenkívül a’ haszonbérlő a’ jószágon fekvő épületeket is jó karban tartani köteles. E’ szerint tehát indirecte a’ birtokos ro­vatit meg tt’ haszonbérlő által, mert a’ mennyivel ez több adót fizet, annál kevesebb arendát fog adni a­ birtokosnak. Elnök: A­ haszonbérlők eddig sokkal többet fizettek, mint mostan fognak fizetni. Vegyük például azon árendást, ki 500 frt ha­szonbért fizet­­ ettől most 5 frtot fog fizetni, és nézzük meg akár­me­lyik megye adó­rovatát, váljon az i­lyen haszonbérlő eddig nem fi­zetett-e többet. Valamit csak kell az árendásra is kivetni, különben az következnék, hogy neki semmit sem kell fizetni. Az előttem szóló képviselő úrnak pedig azt válaszolom, hogy ha valaki arendába adja birtokát, vagy azért teszi, mert biztos jövedelmet óhajt, vagy, mert maga nem akar, vagy nem bir vele vesződni. Ányos: Tekintetbe kell vennünk, hogy a'jelen adóztatás alatt, csupán csak a' rendes adó értetik, a' házi adó pedig nincs beleszámítva a’ mi annyira szinte fog menni, 's igy az árendás ezen adórendszer szerint kevesebbet bizonyosan nem, sőt inkább többet fog fizetni. Megyénkben egy haszonbérlő, ki 4000 frt árendát fizet, adófejében 200 ftot fizetett. A' jelen calculus szerint rendes adója lesz 80 frt a' Mit adója »tate 80 frt, a' községi edd pedig terhesebb lesz mint »«­­ előtt; ’s igy mindent összevéve terhesebb lesz adója mint volt. Ezek­nél fogva, a’ haszonbértől járó adót lrre kívánom leszállttatni. Bezerédy István: Én azon szempontból indulok ki, hogy a’ haszonbéri rendszert előmozditani óhajtom. Ezen adóztatás által pedig azt elérni nem lehet, mert ez szerint az árendalis jószág másfél annyi adót fizet, mintha a' birtokos maga administrálná, mert a’ tu­lajdonos csak 4%tet fizet, ha pedig arendába van adva a’ jószág 6% fizettetik érte. Ez ellene van a’ haszonbéri rendszernek, s majd utol­jára nem fogják árendának nevezni, hanem más valami szerződésnek ’s kijátszák a' statust. De ellenkezik ez a' 6. §-al is, hol a’ kereskedőre nézve a' forgalom tőkének kamatja adóztatik meg , az árendásnál pe­dig maga a' forgalomtőke. Mivel tehát a’ haszonbéri rendszer nincsen még kifejtve az országban, statusgazdászati tekintetből pedig annak kifejtése ’s elterjedése nagyon is óhajtandó, minden nyomasztólag reá ható intézkedéseket kerülnünk kell. Asztalos: Pártolom az előttem szólónak véleményét annyi­val inkább, mert nekem elvem az, hogy a’ statusnak mindig a’ föld­­birtokost kell kímélni, nem pedig az iparűzőosztályt. Ha ollyan magas lesz az adó, nem az árendás fogja azt fizetni, hanem a' földbirtokos, mert kevesebb árendát fog kapni. Besze János: Eddig a’ földesúr nem fizetett, ki árendába adta jószágát, most pedig ez fizet. Tehát azon szempontból, mit Be­zerédy követtársunk előadott kiindulva, azon véleményben vagyok, hogy üdvösen cselekszünk , ha a­ haszonbérlőt adómentesítjük. Ha a f­a­­­vi Pál előadása nem volt hallható. Ágoston: Ha nem volnék azon reményben, miszerint meg­­ismerjük az időt, hogy csak a­ földbirtok fog adóztatni, akkor ellene szavaznék, hogy az árendás ne adóztassák meg , de az arendális sum­mát úgy tekintem mint kereset módot, mert ha valaki haszonbérlő nem volna, más kereset módhoz kellene nyúlnia, s akkor attól kelle­ne adóznia. Tehát nem igazságtalanság a' haszonbérlőt megadóztatni, csak az lehet a’ kérdés 2%-ot fizessen-e vagy egyet. (Szavazzunk), Luzsénszky János: Mivel nem találom épen helyesnek a’ haszonbérlőt az adózás alól felmenteni s nyereségét is igen bajos ki­puhatolni, azt ajánlanám, hogy a' haszonbérlőnek adója 1%-re szál­­littassék. Elnök: Szavazni fogunk 1% legyen-e vagy 2. A’ többség 2% mellett van. Luzsénszky János: Ezen szavazásnak káros következ­ményei lesznek, e' szerint én azt fogom tenni, hogy a' bérlőmet tisz­­tartómnak nevezem. (kaczaj!) Lónyay Menyhért: Olvassa az 5-ik $-t a’ honvédelmi bi­zottmány javaslata és a’ központi bizottmány véleménye szerint. A’ kü­lönbség a' kettő között abban áll, hogy a' kormány javaslata a váro­sok osztályozása szerint vetette ki ezen adót, a’ központi bizottmány pedig azon okból, hogy a’ városban és környékén egyenlő a­ napszám, s azon mértékben, hogy a napszámosok mennyit vesznek be 3 napi bért kíván, hasonló mérték szerint a’ kézműveseknél is. Varga Sándor: A’ szegényebb nép osztály érdekeit pár­tolandó a’ minapi nyilvánításomat megújítom. Az újabb rendszer be­hozatalánál arra kell figyelnünk, hogy az adózók jobban ne terheltes­senek, mint eddig terhelve voltak. Ha­bár okunk van is most az adót fölebb emelni, de nincs biztos alapunk, mert az országos öszreírás megtéve még nincsen. Méltóztassék figyelembe venni, mikép állott ed­dig az adó , és mikép álland középponti bizottmány véleménye szerint. Eddig házas zsellér fizetett 24 kr. pp hadi és házi adó fejében, a­ köz­ponti bizottmány nézete szerint pedig fizetne 2 ft 30 kr. p.p. egyedül országos adó fejében. Egy mesterember fizetne 5 pftot, holott eddig házi és hadi adó fejében fizetett csak 3 ftát. Ez igen nagy különbség; azért azt nem pártolhatom; sem azt, hogy a’ mesteremberekre azon arányban vettessék ki az adó , mint javaltatik; hanem pártolom a’ köz­ponti bizottmány javaslatának 5-ik j­ át, m­elly a' mesterembereket a’ házakra felállított osztályok szerint rójja meg. Lónyay Menyhért: Erre nézve bátor vagyok megjegyez­ni, hogy a­ központi bizottmánynak sem volt czélja terhelni a’ mun­kásokat. Mert a központi bizottmány azt vette fel, hogy körül­belől 200 napot dolgozik a­ napszámos; ha azon arányban javasolta volna megadóztatni a’ napszámost, mint a’ mesterembereket, akkor az adó alapja lenne 8 nap bére, holott a’ központi bizottmány javaslata sze­rint nem fizet több adót, mint 1% p. c. Egy legényről fel lehet tenni, hogy kétszer annyit érdemel mint a napszámos, egy mesteremberről pedig , hogy négyszer annyit érdemel. Bezerédy: Tekintetet érdemlőnek látom, mit az előttem szól­ló Varga János képviselő társam mondott, mert a’ legszegényebb em­ber annyit fog fizetni, mennyit eddig nem fizetett. Inkább pótoljuk a’ személyes adónak emelésével a' nagyobb birtokosokra nézve. Csekély­ségnek látszik ezen 3 napi bér; de meg lehet hogy épen ezen 1 fttal fogna magán segélni a' szegény ember, azt fordíthat­ná élelmére ruházatára, 's egy könyet kímélne meg arczairól. Az­ért a’ kormány javaslatát, mint a' legszegényebb osztályra, melly csak kézi munkája után él, könnyebbet, azt választom. Vegyük figyelemre, minő benyomást tenne az országra, ha a' szegény osztály adója emel­tetni fog. Tehát szavazok a’ kormány javaslatára. T­a­n­ár ú­r. Ha a’ kormány javaslata fogadtatik el, akkor a 3-át­­ fizeti annak, mit a­ központi bizottmány javaslata szerint fizetni fogna. ■ Azt gondolom a' mostani időben az alsóbb nép­osztály adóját emelni s felesleges , minden esetre politica elleni lépés tenna. Besze János: Azon véleményben vagyok, hogy a' kinek é­­p­pen semmije sincsen, csak gyermeke és mindennapi munkája után­­ szerzi meg kenyerét, egy általában ne fizessen egyebet, mint elesme­­­­rése jeleül annak, hogy a’ hazának tartozik. 10 p. krt. S­z . 11 . : Hogy senki a’ házi adó alól fel ne mentessék, egy na­pi bér elég adó. Elnök: Ezen tárgynak sok oldala van; vegyük fel, mikép ál­lott eddig a­ kérdés. A­ kormánynak be­adott javaslata szerint egy nap­számos 8 ftot fizet évenként. Ezen terv szerint fog fizetni 1 ft 30 krt. Eddig fizetett 1 ft 20 krt. pp.; ezenkívül közmunka fejében nem 2 vagy 3 napot, hanem 12. napot vesztett, ez is megszűnik. Tehát ezen terv sze­rint a köz­munka elmaradván, csak 3 napot vegyünk fel, ezen kívül meg marad neki 9 nap, a­ köz­munka napokból. Azután vegyük fel, hogy Pes­ten egy mesterember foglalkoztat 10—15 legényt, szép jövedelme van és nem fizet többet 4 főnál. Szunyoghíj­ különbség onnan van, hogy eddig hadi és házi adó fejében fizetett, ez pedig tisztán országos adó; tehát méltóztassa­­nak a­ kormány javaslatát elfogadni. Lónyay Menyhért: Móltóztassanak figyelni azok, kik cse­kélyebb adót kívánnak, hogy nem szükséges a’ kormány javaslatát el­­fogadniok, mert az adó kivet és, melly vidéki napszám szerint történik, sokkal igazságosabb, mint melly városok szerint van osztályozva, tehát p. o. két napra lejebb lehet szállítani. Asztalos Pál: Nem látom okát, mért ne fogadhatnék el a kormányjavaslatát. Ha nem akarjuk, hogy a’ szegény ember, ki ha megbetegszik kenyerét nem keresheti, adó nélkül maradjon, legalább fogadjuk el a­ kormány javaslatát. El­nö­k. Nem áll az, hogy azon osztály fizet, melly legszegé­nyebb , mert épen azon szempontból, mellyet képviselő úr előbb elő­adott , hogy t. i, az iparosokat kell megadóztatni, itt az iparosok van­nak megadóztatva, Madarász Jórsef. Két külön szakasz van elöttünk, egyik a’ kézimunkások kereset adóját, másik a’ kézművesek és mester­emberek keresetadóját tárgyalja ; én a’ kézművesek és mesterembe­rek kereset adójára nem akarok kiterjeszkedni; a'kézimunkások kereset adóját pedig megszüntetni kivánom. Ezen osztály az, mellynek nincsen semmi gyönyöre; annak elég az, ha magát fentartani tudja; ezért én, sem a’ kormány, melly minden esetre jobb, sem a’ közpoti bizottmány ja­vaslatát el nem fogadom, hanem felhívom a’ képviselőket, hogy a’ kéz­munkásokra nézve megelégedvén a’ személynek megrovásával, ezen adót hagyja ki, és rájok semmi más adót ne rójjon. Elnök: A’ kormány javaslata szerint, a’fizetett adónak része vétetik a’ személyes adó alapjául. Madarász József: Nem fogadom el azon véleményt, hogy az adónak 10 része vétetik fel a­ személyes adó alapjául. Ez engem nem fog meg, mert egyik képviselő­társam elő fogja adni a­ személyes adó­nak egy más kulcsát,­­s ha ő ezt nem tenné, én fogom előterjeszteni. Halász Boldizsár: Ellentétben áll a­ kettő, mert ha a személyes adót úgy állapítanék meg, az lenne belőle, hogy nem lenne progressio, a' mit pedig Bezerédi követ társam a' többi adónak bizo­nyos mennyiségéhez képest meghatározni kiván. Én is pártolom a’ kö­zépponti bizottmány véleményét, 's igen örülök rajta hogy a' napszá­mosokra nézve kimondatott azon elv, melly reám nézve is kedvező, 's azt indítványoztam is; azt mondom, hogy semmi különbséget nem tesz a’ ház a’ hivatalnokok és cseléd között. Mi különbség van a’ cse­léd napszámos között? az, hogy a' cseléd és élete biztosítva van, a' nap­számosé pedig csak akkor van, mikor napszámot kap; de a' cseléd alig tehet valamit félre kényelmére. Azért megújítom indítványomat, tegyük a' cselédet egy cathegoriába a napszámossal, és fizettessünk velök csekélységet. Igaz hogy a’ jobbágyok cselédeit eddig is összeír­ták ; de nem a cseléd fizetett, hanem a­ jobbágy. Most ez egészen uj dolog lesz, ha %-t fizeti aránylag annak, mit egy hivatalnok fizet, ez elég lesz. Tehát külön szakaszt kivánok, mi a’ hivatalnokokat illeti maradjon úgy, mint a’ középponti bizottmány tervezte ; a’ cselédekre nézve pedig 1% elég lesz. Hevesi: A’ cseléd és napszámos között az a’ különbség, hogy egyik nem lekötött állapotban keresi kenyerét; a' másik pedig egy év­re biztosítva van, tehát valamint a' cselédet, úgy a’ napszámost meg- . rovandónak nem látom megfelelőnek a’ mai korral. Tehát azt, kinek ezer forintja van hová tesszük. (Egy hang, a’ capitalistákhoz!) Elnök: Négyféle kérdés van. Az első kérdés Madarász József indítványa ; a’ második kérdés, ha az első el nem fogadtatik, marad-e a’ honvédelmi bizottmány szerkezete, vagy nem; ha marad, akkor vé­ge van a' további kérdéseknek; ha pedig nem marad, akkor a’ harma­dik kérdés lesz; lejebb szállittassék-e a’középponti bizottmány javaslata, vagy ne ? ha alább szálittatik , akkor következik a’ negyedik kérdés. Lónyai Menyhért olvassa Madarász József indítványát; kézi mun­kás kereset adót fizetni nem köteles. (Többség ülve marad. Elnök: Kik a’ honvédelmi bizottmány szerkezetét pártolják méltóztassanak felállni. (A többség feláll) Átmegyünk a’ kézművesekre. Lónyai M. A’ kézművesek iránt ismét 2. javaslat van. Az e­­gyik a' kormányé melly igy szól „kézmivesek vagy mesteremberek e­­zen illetőséget négyszeresen, legényektől pedig a' mesterek ezen ille­tőséget kétszerezve fizetik.“ A’ másik a’ központi választmány javasla­ta, melly ekkép van“ a’ kézmivesek és mesteremberek a’ vidéki kézi munkásokra az 5-ik értelme szerint vetett kereset adót négyszere­sen, minden legény után kétszeresen fizetendik. Elnök. Az egészben már most az a’ különös, hogy nem igen lehet a' dolgon többé segíteni. Itt például a' honvédelmi bizot­mány ál­tal városok szerint létetett a' classificatio, már pedig a’ napszámnál ez nem áll, mert például akár Budán lakik egy napszámos, akár például Buda-Örsön a napszám egyforma,­­s mégis az egyik négyszer annyit fog fizetni mint a másik, ’s mikor összejönek a­ szőllőben dolgozni, nem fogja magának megmagyarázni tudni, hogy miért fizet négyszer annyi adót, mint a másik. Meg kell tehát már most maradni a’kézmi­­vesekre nézve is annak, mit a’ honvédelmi bizottmány javasol. Lónyai M. Már ha az első el van fogadva, a' másodikat is a‘ szerint kell elfogadni, mert a’ külömbség a’ kettő közt az, hogy a’ kormány javaslata azt mondja, miszerint például Komáromban, melly a' város számszerűit a­ 2-ik osztályba tartozik, fizet minden ember ennyit meg ennyit, négyszer annyit mint faluban; tehát a’ komá­romi napszámos fizetni fog például 30 vagy 40 krt, Szőnyőn pe­dig, melly Komárom mellet van, fizetni fog a’ napszámos 8-at, a' köz­ponti bizottmány pedig azt mondja, hogy mindenütt a’ napszámot kell venni és a’ szerint fizetni; de miután méltoztattak elfogadni a’ kormány javaslatát a’ munkásokra nézve, tehát a’ mesteremberekre nézve is azt kell elfogadni, mert külömben új classificatiót kellene csinálni. Egy képviselő, Véleményem szerint jó kombinációval van beiktatva az 5-ik 5. a­ kormány által beadott javaslatba, es az elnök által elő­adott nehézség nem áll, mert azon budai napszámos több napszámot kap minthogy az esztendő 366 napja közöl meglehet, hogy 266 napra fogják napszámra hívni, budaörsi vagy más falusi nap*­számost pedig alig hívják 366 nap közel 100 napra, e’ szerint tehát a falusi napszámos sokkal kevesebbet fizet, mint a’ városi, és mél­­tányos, hogy tehát a' falusi kézműves és mesterember is, kinek jövedel­me a' városiakéhoz képest igen csekély, hasonlólag kevesebbet fizes­sen. Azt tartom tehát hogy minden ebbeli aggodalom eloszlik, és nem combinatio nélkül van az 5-ik?, megállapítva. Elnök. Méltóztassanak megengedni, nem lehet e’felöl vitat­­­kozni, mert azt mondja a­ 2-dik fejezet 2-dik ?-a: „minden egyéb házakra nézve következő osztályzati kulcs állapittatik meg: első osz­tályt teszi Pest városa, és fizet minden egyes szobától, vagy bért hoz­ható külön helyiségtől, mint bolt, istáló , stb . forintot; 1 5-ik osz­­tály: minden egyéb helyek akár községek akár puszták, és fizet 8 krajczárt.“ Ebből tehát az következik, hogy a'budapesti napszámos fizet egy forintot, a' promontori pedig 8 krajezárt; már pedig mind kettőnek a napszáma ugyanaz, mert a budai napszámos is azon szől­lőben dolgozik hol a' promontori, 's mikor összejönnek dolgozni, se­hogy sem fog a’ fejekbe férni, hogy miért fizet az egyik csak 8 kraj­ezárt , mikor a’ másik 1 forintot fizet. Hanem már most vége van, miután a’ többség elfogadta, tehát maradjon a’ honvédelmi bizottmány javaslata. Már most menjünk tovább. Lónyai M. Olvassa a’6-ik ?-t melly ekkép széli: „Keres­kedőknél az évi eladási forgalom tökéül, és ennek 6 száztolija jöve­delműi tekintetben, 4 száztolit, ezen összeg után számítva, adóul fizetend, dohány és szivarral kereskedők ez adót kétszeresen fizeten­dik.“ Erre a’ központi választmánynak azon észrevétele Van, misze­rint a’ 6 száztolit 10 száztolira javalja emeltetni. S­i­m­a­y. Bátor vagyok ezen pontra egy észrevételt tenni. Tud­­va van a’ ház előtt, 's főkép azok előtt, kik a’kereskedési osztály viszonyaival csak kevéssé is ismeretesek, hogy a’legközelébbi idő­ben ezen osztály , főleg a’ közlekedés hi­ánya miatt igen meg rongál­­tatott, 's a’ kereskedés pangásba jött; meg nem foghatom tehát, mi vezethette a’ központi bizottmányt arra, hogy a’ kormány javaslatában felemlített 6 száztolit, 10 száztolira javallja emeltetni, midőn minden józanabb statustan szerint, hogy a’ kereskedés felvirágozzék, reá nézve inkább kedvezményeket, mint olly terheket kell életbeléptetni, s mellyek főkan a’ közelebbi időkben ezen osztálynál szinte elviselhet­­isnek leiffieni. Ugyanazért tehát a' kormány javaslatához járulótt.

Next