Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-08 / 74. szám
kormánybiztos, ’s vele az egész városi közönség, sőt a’ legnagyobb rendetlenségben bevonult hadseregünk is, a’ hatalom orgánumának távozását időelőtti futásnak hitték. Oly nehéz körülmények közt elvégre azon kötelesség teljesítésére határozá magát, melly akkoriban veszélyes volt, t. i. városa balsorsában osztozni; mit tőle követelni látszott a’ közönségnek, iránta folyvást tanúsított bizalma, de saját férfiassága is, mellynél fogva lelkére nem vehette, hogy a’ végveszély pereseiben városát hűtlenül elhagyja. Bevárta tehát Pesten az eseményeket, ’s hogy ezt sem az ellenség, sem ön maga érdekében nem tévé, hivatalábóli elmozdításán kivül két tényre hivatkozik; för arra, hogy a’ tanácstól követelt feltétlen hódolatnak szelsst mondott ezen, ’s az alkotmány fentartását az i letst okiratba tétetni sürgette, mit azonban csak három tanácstag pártolt; hivatkozik 2or arra, hogy a’ kivetett uj adó ezen egyedül maga tett óvást, miridl a jelen volt jegyzői kar, mert óvása jegyzőkönyvbe nem ment, tehetne tanúságot. Illy szerephez az ellenséges hadak közepette, szerinte nem kevesb elszántság kivántatott, mint követni Debreczenbe az országgyűlést, mellynek egybejöveteléhez akkor úgy is semmi remény nem volt. Egyébiránt megjegyzi: miként az ellenség bevonulása után hivatalát, parancs következtében, tettleg csak hat napig folytatta, azután jan. végéig ágyban fekvő beteg volt, miközben hivatalából elmozdíttatott. A’ képviselőház határozatáról semmi tudomással nem bírt, ’s mart. 1-ig az ellenség által tett utazási akadályok miatt Debreczenben megjelennie lehetetlen vala. Vélemény: A’ bizottmány magából e’ nyilatkozatból meríti azon okokat, mellyeknél fogva Graefl Józsefet igazolt képviselőnek nem tekintheti. Ugyanis az érdekelt képviselő nyíltan bevallja, miszerint érezi követi és városbirói kettős állásának az akkori körülmények közt összeütköző természetét; érezi, miként az egyik kötelesség teljesítése a’ másik megtagadását vonja maga után, és bevallja, hogy elvégre is, városának balsorsában osztakozandó, de azon alább érintett utógondolatnál fogva is, mert az országgyűlés egybejövetele iránt reménye elenyészett, városbirói kötelességének teljesítésére határozá el magát. E kép tehát képviselői állásától saját vallomása szerint, tettleg búcsút vett. És a’ képviselői kötelesség eme megtagadására a’ felhozott körülmények legkevésbbé sem szolgálhattak helyeselhető alapul; mert a' bizottmány meggyőződése szerint a’ képviselői állás olly magas, amellynek minden más érdeket alá rendelni kell. A’ városbirói hivatal megtartása a’ főváros érdekében történhetett ugyan, de a’ képviselői állás elhagyásával a’ hasa érdeke len oda vetve. A’ városbirói hivatal ideiglenes betöltése a’ főváros közönsége által könnyebben lett volna eszközölhető; mig az országgyűlési testület könnyelmű vagy gyáva szétfoszlása okvetlenül a’ haza életébe került volna. Továbbá megemlítvén az érdeklett képviselő azt, hogy a’ kivetett új adó ellen egyedül tett óvást, hogy a’kívánt feltétlen hódolatnak az első szegülvén ellene, az alkotmány fentartását az illető okiratba tétetni kívánta, mellyre nézve azonban kevesebbségben maradt, ez által közvetve elismeri, mikép a’feltétlen hódolatban elvégre mégis részt vett; sőt alább nyíltan elismeri, hogy a’ zsarnok katonai uralom alatt hat napig tettleg hivatalkodott. E’ tények magán emberre vagy hivatalnokra nézve menthetőkké válhatnak az erőszak kényszerítése által, de m Ily egyénre nézve, ki a’ zsarnokság erőszakát közel példáiból ismerhető, ki tudhatá, hogy meghódolva előtte, azon elvek szentségét tagadja meg, mellyeket ön maga is, mint az egyedüli törvényes hatalom tagja, a’ közakarat tárgyaivá emelni segített, ’s ki mind e’ mellett is inkább képviselői állását hagyd el, soha semmi körülmény által nem menthetők. A’ felhozott többi okok, különösen hogy a’ Pesten maradás az ellenséges hadak közepette több bátorságot igénylett, mint a’ Debreczenbe utazás, — miután az igazolásnak nem a’ személyes elszántság, hanem a’ képviselői kötelesség hű és szilárd teljesítésének vezérelvéből kell kiindulnia; úgy szinte, hogy a’ kérdésben forgó képviselő Pesten januar végéig ágyban fekvő beteg volt, miről különben is kellő adatok hiányzanak; hogy a’ ház határzatáról értesülve nem volt; ’s végre, hogy az ellenség részéről tett utazási akadályok miatt mart.i-ig Debreczenben meg nem jelenhetett, mi egyébiránt a’ fenebb emlegetett személyes bátorsággal nem áll összhangzásban, — az igazolás mérlegébe a’ már elsoroltaknál fogva semmi érvényes súlyt nem vetnek. Ezek nyomán a’ bizottmány véleménye az, miként Graefl József a’ képviselőház 867. számú határozatának 1-ső pontja értelmében lemondott tagul tekintendő. A’ ház a’ bizottmány véleményét közhelyesléssel fogadta. Irányi D. olvassa a’hadügyministernek következő jelentését : Tisztelt képviselőházi elnök úr! A’ képviselőház e’ hó 2-kán tartott országos ülésének abbeli határozata következtében — miszerint: „milly bánásmódban és fizetésben részesülnek nálunk a’ hadi foglyok, ’s minő véleménye volna a’ honvédelmi bizottmánynak azok további tartása és fizetése iránt“ az országos honvédelmi bizottmány folyó hó 10-kén 3068. sz. a. felhívta a’ hadügyministeriumot, hogy az érintett tárgyban kellő értesítést ’s véleményt adjon. Mellyre nézve tehát, miután a’ hadügyministerium e’ helikon 5733. sz. a. a’ bizottmányhoz intézett jelentésében, hol a’ hadi foglyok eddigi bánásmódja iránt, már a’ Közlöny ez évi 43-dik számában kiadott, ’s ide másolatlan • 1 . zárt hadügyminateri rendelet adván kellő tudomást — a’ hadi foglyok további tartása irányábani véleményét előterjesztvén, azt a' honvédelmi bizottmány •’ hó 14-kén 3287. sz. a. kiadott rendeletében helyeselve jóváhagyta volna, — felszólította a’ hadügyministeriumot, hogy ezen általa is helyeselt véleményét az országgyűlésnek jóváhagyás és megerősítés végett a’ hadügyministerium terjeszsze fel. Ezek folytán a’ felérintett tárgy iránt van szerencsém a’ tisztelt képviselőháznak a’ kormány javaslatát ezennel felterjeszteni. A’ kérdéses fogolytisztek, minden haditestűlet különbség nélkül: alhadnagytól alkapitányig bezárólag 30, főkapitány 40, őrnagy és alezredes 50, ezredes 60, tábornok 70 pengő forint havi dijat kapnak. A’ legénység pedig az őrmestertől kezdve, hadi testület különbség nélkül, lefelé naponként 4 p.krt és egy kenyér részletet, — kivéve a’ tüzérséget, ha hogy ezek a’ lőszer készítésére alkalmaztatnak, melly esetben a’ tisztek, a’ fentebb kimutatott járandó illetményük felével többet húznak; az altisztek és közlegények pedig következő napi zsoldot kapván, és ugyan: az őrmester naponta 28, tizedes 20, főtüzér 10, alfüzér 6 p. krajezárt. Mi pedig ezen hadi foglyokkali bánásmódot illeti, ők valamint eddig, úgy ezentúl is a’ hadiszokás; nemzetünk becsületéhez, ’s az emberiséghez illő módon tartandók lesznek. A’ tüzér foglyok pedig kellő szemmeltartás mellett, ágyé ’s fegyver töltények készítésére használandók. Továbbra pedig megjegyezvén még, miszerint a’ hadi köz foglyok tartása, ’s azok alkalmaztatása tárgyában, a’ Közlöny f. h. 16-kán 54-dik számában B. 1359. sz. a. következő hadügyministeri rendelet adatott ki a’ törvényhatóságokhoz. Addig is, mig az országgyűlés és kormány a’ hadi foglyok iránt akként rendelkezhetnék, hogy az álladalomnak hasznára, ne pedig terhére legyenek, a’ honvédelmi bizottmány rendelete folytán ezennel felhivatnak minden törvényhatóságok, mellyek kebelében hadi foglyok léteznek, miszerint ezek létszáma, elhelyezése, mikénti ellátása felül a’ hadügyministeriumnak haladék nélkül jelentést tegyenek, egyszersmind felszóllittatván minden illető hatóságok, hogy miután a’ munkaidő márig is beállott, ’s dolgozó kezekre minden felé szükség leend, az olly magánosok közt, kik munkásokut kellő ellátás ’s méltányos díjazás mellett hadifoglyokat elvállalni készek, a’ foglyok czélszerű kiosztását annál inkább eszközöljék, mivel ez által nem csak az egyes válalkozók haszna, hanem az álladalom könnyebbsége is legczélszerűbb ’s legjobb móddal érezhetik el.“ Midőn végre ebbeli hivatalos jelentésemet van szerencsém felterjeszteni, felkérem a’ tisztelt házat, máltóztassák a’ tárgyat, ha lehet mielőbb megvizsgálván, elintézni, ’s azt a’ felsöháznak egyetértés végett áttenni, hogy igy a’ ministerium a’ „Közlöny 43-dik számában a’ hadi foglyok iránt már kiadott rendelete helyett,esen előterjesztett határozatot, már április hónapban törvényszerüleg foganatba vehesse. Kelt Debreczenben mart 27-án 1849. Mészáros Lázár, hadjegyminister. A’ fogoly tisztek havi fizetése megalapittatván, a’ zavarok elkerülése végett, és a’ parancsnokok utasitására, ezennel közhírré tétetik. u. m.: A’ legénységnek az őrmestertől, haditestület különbség nélkül, lefelé, naponkint 4 kr, kiróván a’ tüzérséget, hogy ha ezek egyénei a’ lőszerek elkészítésére alkalmaztatnak, akkor a’ tisztek, a’ kimutatott illetmény második felét is élvezik, az őrmester és hozzá hasonló rangnak naponta 28, tizedes 20, főtttzár 10, altüzár 6 p. krt. Mészáros Lázár, hadügyminister. Mészáros Lázár hadügyminiszer : Kész köteles szolgája minden változatoknak és változtatásoknak, itt állok ismét egy javaslattal, mellyben a’ tisztelt ház örömmel fogja szemlélhetni, hogy egy tulszigortól, mellyel gyakran szememre lobbantottak, szerencsésen elálltam, egy hibámból ismét kijózanodtam; és ezt házi uramnak köszönhetem, mert Pesten még a’ physiologiának és chemiának daczára a’ tábornokok ruházatát sokkal többre becsültem; de azóta visszajöttem, ’s a’ dolgot úgy egyenlítettem ki, hogy a’ fiatalabbaknak többet adjak, az öregebbeknek kevesebbet, mert úgy is kevesebbre van szükségök. Hosszas lenni nem szokván javaslatomat beadom; ajánlani nem merem, de védeni merni fogom. (Tetszés.) Irányi D. Miután a’ mai ,Közlönyi szerint a hadügyminister úr, illetőleg a’ honvédelmi bizottmány arról értesíti a’ közönséget, hogy az ellenséges hadsereg vezérének tudtul adta a’ hadi foglyokkal, nemcsak azon bánásmódot, mellyet eddig követett ; hanem hogy adja tudtul az ellenséges hadvezér a’ magyar kormánynak, miként bánik ő a’ mi foglyainkkal, mert a’ mint ő bánik, fogunk bánni mi is. — én azt indítványozom, hogy hadügyminister úrnak jelentése ez úttal tudomásul vétessék ; egyébiránt a’ honvédelmi bizottmánynak azon intézkedését , hogy határidő tűzés mellett felszólította az ellenséges hadvezért a’ hadi foglyokkali bánásmód iránt — a’ ház helyeselje. Nyáry Pál. Vagy volt szükség arra, mi iránt a’hadügyminister, illetőleg az egész honvédelmi bizottmány utasítást adott, vagy nem. Ha szükség volt reá, azon néhány nap is, a’ melly időhatárul tűzetett ki az ellenség vezérének a’ válaszra, a’ status pénztárából nagyobb mennyiségű pénzt vesz ki, kötelessége tehát a’ t. háznak rendelkezni az iránt, hogy a’ fogoly tisztek havi fizetése alább szállíttassák , ’s azon elvből indulva, mellyet a’ hadügyminister orvosától profilírozott, hogy az öreg embernek le lehet szállitni élelmezési diját, a’ fiatalabbnak pedig felébb kell emelni, elfogadhatnék a’javaslatot, azon hozzá tétellel, hogy azonnal életbe léptettessék. Szükségesnek nem tartom jelenteni, meddig tűzetett ki a’ határidő, de addig is meglehető somma pénzt kímélhetnénk meg. (Elfogadjuk.) Irányi Dániel: Nem tudom, helytelenül fejeztem-e ki magamat, legalább úgy akartam, hogy a’ mi a’ túlsó oldalon foglaltatik, pusztán tudomásal van előterjesztve. Én a’ hadügyminister úr jelentését nemcsak tudomásul venni, de helyeselni is kivínom. (Helyes) Elnök: Mint látom, a’ ház határozatképen elfogadja a’ hadügyminister javaslatát. — Még a’ számoltatási bizottmánynak volna jelentése. Gór éve olvassa véleményét az országos számadások vizsgálatával megbízott választmánynak a’ napi dijak és pótlékfizetések tárgyában. A’ jelentés következő: Jelentése az országos számadás vizsgáló választmánynak, a’ henv. bizottmány által előterjesztett napidij-kimutatásokra. Tekintve, miként a’ nemzetgyűlésnek alig lehet egy magasztos feladata, mintha a’ szigorú gazdálkodást a’ közállomány igazgatásának minden ágainál, ’s minden, de főleg a’ mostani súlyos viszonyok közt szem előtt tartja, tekintve, hogy a’ választmány elébe terjesztett kimutatások a’ nemzetgyűlésnek alkalmat nyújtanak — eme gazdálkodási elvet a’ közigazgatás főhelyén, ’s igy épen ott valósítani, honnan az intő példaként, hogy a’közélet minden alsóbb műszerére kihasson; a’választmány eltérve a’ honvédelmi bizottmány rendelkezéseitől a’ Pestről ide Debreczenbe átköltözött hivatalnokok fizetés-javításaira nézve következő véleményt terjeszt elő. 1- er. Mindazon tisztviselők, kiknek fizetésök 1200. fton alul van, mint maximumot 2 ft. pótlék napdijat kapjanak. A’ 2 fton alóli napdijazás azon mennyiségben marad meg, miként azt a’ honvédelmi bizottmány elrendeld. 2- ér. Az 1200 frtnyi, vagy azt meghaladó fizetéssel ellátott hivatalnokoknak, akár pótlék napidijai, akár pótlék fizetései a’ végzés elfogadása napjától számítva megszüntetnek, ’s a’ helybeli körülményeket tekintetbe vévén, az illy tisztviselők 30 frt. havi lakbérben részesittetnek. Debreczen, april. 3-án 1849. Gorove István választmányi előadó. A’ választmány azon véleményben van, hogy kiküldetése, csupán csak a’ napidíjak és pótlék fizetések iránt adandó véleményre szólott; mert ezen számadásoknál fordulhatnak elő más észrevételek is, de a’ választmány nem érzi magát felhatalmazottnak azon észrevételekre néve véleményét előterjeszteni. Elnök: Méltóztatnak most határozni ezen tárgy fölött? (Igen ! Halljak még egyszer.) Tehát a’ jelentés még egyszer fog felolvastatni. Nyáry Pál: Miután átalánoságban van megemlítve az, hogy a’ maximum a’ pótlék díjra nézve 2 ft., ’s azon elv szerint, mit a’ honvédelmi bizottmány már megállapított, szükséges azt is megállapítani, hogy micsoda mértékben legyen a’ pótlék-díj a’ fizetéshez képest. Azt gondolom tehát, ha a’ ház elfogadta a’ katonákra nézve azt, hogy a’ fogoly tábornoknak dija 167 ftról 70-re szállíttassák, ellenben, hogy egy hadnagynak fizetése 20 ftról 30-ra emeltessék, a’ ház, reményiem, méltányos leend itt is, és azoknak, kiknek csekélyebb fizetésük van, nem a’ minimumot fogja adni, mert az ugyan szép arithmeticai kísérlet lesz, hanem az illető egyének körülményeire nem lesz alkalmazható. Szúnyog Rudolf: Óhajtanám a’felolvasott véleményt kinyomatni, hogy combinatiot tehessünk, ’s azután hozzá szólani. Gorove: Csak annyit mondhatok felvilágosításul a’ választmány véleménye nyomán, hogy nem azt az elvet állította fel a’ választmány, miszerint a’ pótlék napidíjjak 2 fton alul azon arányban adassanak, mint a’ fizetések, hanem úgy mint a’ honvédelmi bizottmány kívánja, p. o. egy 800 ftos fogalmazónak napi dijja marad 2 ft; 400 ftos írnoké pedig 1 ft 30 kr. (Helyes!) Bezerédy István. Bármelly csekély legyen is az összeg, de a’ nép pénzéről van szó, ’s itt nekünk elég óvatosaknak lennünk nem lehet. Tehát hogy egy hallásra hozzá szóljunk, nem tartom czélszerűnek. Valamint a’ hadügyminister úr javaslata kinyomatott, itt is hasonló eset forog fen. A’ jövőre nézve is kívánom, hogy nyomattassék ki. Csiky Sándor: Én, tisztelt házi tovább is mennék. * Gyalog, sor, határ- vagy lovasság ezredbeli Táborkari Tüzérségi Tábornok kavenkint 167 pst-hr. Ezredes 91 73 „ Alezredes «• »4 „ “* fi Őrnagyn 43 „“ 99 Százados gy 35 „ *** 9» Alszázados gy 35 **"■* 19 Főhadnagy 2„ 90 „ 9* Alhadnagy„ 80 „“ It Ezredes havonkiat 119 pft — kr. Alezredes „ 68 „ — „ Őrnagy 55 „ - „ Százados „ 45 „ - „ Főhadnagy „ 90 „ „ Ezredes havonkiat Alezredes „ Őrnagy „ Százados „ Alszázados „ Főhadnagy „ Hadnagy „ 124 pft — kr. 74 „ - „ 58 „ „ 88 „ —— „ W ii *" ti 80 „ n