Közlöny, 1849. június (120-145. szám)
1849-06-01 / 120. szám
Est kívánja tőletek hin saját üdvőríégtek. Ezt kívánja a’ hon. Est kívánja isten. . . . .... Ha tiu két a’ szeretét, egyetértés ’s józanság szent lelke egy testté alkot, hígyétek, ál alatok e’ haza, e’ nemzet istennek egy olly erős és nagy földi anyaszentegyháza lesz, mellyen a'pokolnak kapni soha diadalmat nem vermekül Ezeket irom röviden pünkösd elő napjáról Ebből láthatja ön népünk hangulatai. Vajha pontosan végrehajtatnék minden helyeken a’ korhány earn üdőr intézkedése! Vajha mindenütt tartatnának illy nemzeti szent fordolatok ! Népünkben a’ legmélyebb testvériséget, érdekegységet költené az. Elleneink pedig csak hal’attára is megsemmisülnének, mint jégedoss a’ nap meleg sugarára! Budavár visszavételéért holnap tartandunk Tedeumot. KÜLFÖLD. NÉMETORSZÁG, Frankfurt, május 18. A’ birodalmi gyűlés egész következetességgel, ’s tántorodás nélkül halad azon úton, mellyra körülbelől egy hó előtt olly határozott szilárdsággal lépett föl. ’S gördülnek bár nemes törekvései elébe akadályok, de azok nemcsak nem csüggesztik, de sőt növelik erélyességét és elszántságát, miként nem akadályozza meg folyásában a’ patakot egyes be’e lökött kő darab, hanem még növeli annak sebességét. A’ nemze gyűlés fölszólitá közelebbről a’ birodalmi kormányzót hogy alakítson új ministeriumot. A’ kívánság már teljesülőben van, csakhogy nincs benne köszönet. Mert ministerelnöknek Graevell követlen kinevezve, ki maga a’ jobb oldal legszélén ülvén. Könnyen lehete képzelni, hogy ollvakat fog maga mellé ministen kül választani, kik hasonlag nem lesznek jobbak a’ deákné vásznánál. ’S úgy is történt. Graevell az igazságügyministerré Detmold hannoveri képviselőt nevelte ki. Külügyi tárczával Jochmus tábornokot ajándékoza meg; a’ hadügyivel hg. W 11 gensteint. Ezek közül egyik 19, a’ másik egy híján 20. Ministerelnök úr egyú tál alkalmat vén magának előlegesen is kinyilatkoztatni, hogy bár tudja, miként hivatalát nem soká tarthatja meg, azonban míg kezében lesz a’ kormány gyeplője, tudni fogja azt erősen tartani. Május 17. olvastatott fel a’ n. gyűlés előtt a’ ministerium programma». Mellynek következtében 191 szavazattal 12 ellen, határozattá emelte a’ gyűlés Welcher következő indítványát. ..Miután tudára van a’ nemzetgyűlésnek a’ birodalmi ministerium kineveztetése és programmja, kénytelen kinyilatkoztatni, hogy e’ iinistorium iránt birodalommal nem viseltetik. Annál fogva határoztatik: Újólag keressék meg a’ birodalmi kormányzó főherczeg, hogy még egyszer alkosson egy ministeriumot, de ollyat, melly az alkotmány keresztülvitelét szívvel lélekkel forrja akarni.4* Azonban a’ Graeve 11 ministerium Frankfurtban, nem kevésbé szemtelen mint Odillon Barroté Parisban A’ min. elnök kinyilatkoztatá, mikép e’ bizalmatlansági szavazat miatt a’ ministerium még nem fogja helyét elhagyni; — mert miként megbízatását a’ szövetség kormányaitól vette,ugy viszont csak ezek kerébe teendi azt le. Ezen fül kimondá Graevell egész őszinteséggel, mikép a’ badeni határokon gyülelkezö hesseni és würtembergi katonaság czélja nem más, mint a’ nép kezében levő Rastatt erősségének visszafoglalása, ’s a’ Baden körüli tartományok utalmazása. Jelenlé még, miszerint az angol kormánytól egy fegyverszünetet követelő irat érkezett. A’nemzetgyűlés híven magához és elveihez, a’ bizalmatlansági nyilatkozat után leteltnek tekinté a’ kormányt, ’s újnak alakításáról tanácskozott. Két indítvány állott a’ szőnyegen. Egyik a’ harminczas bizottmány többségéé, melly következő 4 pontból áll: 1) A’ nemzetgyűlés átalános szótöbbséggel fog választani saját kebeléből egy 5 tagból álló birodalmi kormányt, mellynek feladata csupán az alkotmány és nemzetgyűlési határzatok életbeléptetése lesz. 2) A’ kir. kormány tagjai esküt tesznek le az alkotmányra a’ n. gyűlés előtt. 3) Ennek megtörténtével az 1848. jun. 28-ai törvény az ideiglenes központi hatalomról, azonnal megszűnik. 4) Mihelyt az alkotmány foganatosítva lesz, a’ kir. kormány megszűnik lenni, ’s egy birodalmi fő fog választatni, ki csak eskütétel után lepend a’ kormányra. A’ 30 bizottmány kissebbsége birodalmi helytartót akar választatni az uralkodó fejedelmek sorából, ki Szinte megesketendő lenne az alkotmányra, mellynek életbe léptével császárt akarna választatni a’ német fejdelmek nagyobbjának köréből. E’ tárgy fölötti vitában legnagyobb részt vettek: Stahl, Zimmerman, Jordán, Henkel, Bresgen és Löwe. Szavazásra még nem került a’ dolog, és így nem tudhatjuk, merre gördült koczkája e’ roppant fontosságú kérdésnek TÖRÖKORSZÁG. A’ török határszélről vett és hitelt érdemlő tudósítás nyomán sietünk. olvasóinkat azon örvendetes körülményekről értesíteni,a mellyek eléggé bizonyítják hogy véleményünkben nem csalatkozánk,midőn ügyünk irányában török sympathiára számítva , azt a’legtermészetesebb combinatio eredményének hittük a mit a’ következő adatok is eléggé igazolnak. „Az alkalmasint tudva van már önödnél“ — így ir tudósítónk, ,,hogy Ibrahim Béghez az erdélyi főparancsnokságtól katonai egyénekből alakított küldöttség utasittatott barátságos indulatunk tolvaácslására. ’S ha tudják önök ezt, úgy hiszem, nem teszek kellemetlen dolgot,midőn értesítem a’küldöttség fogadtatásáról ’s eljárásának eredményéről is. Tehát a’kinevezett küldöttség a’határszélen megjelenvén, a’ határőri parancsnok által kirendelt lovas és gyalog török örsereg által fogadtatott a’ barátság legszívesebb nyilvánításával, ’s az Ibrahim Beghezi szabad meneteltől nem csak el nem záratott, sőt annak szállására Kinenbe elvezettetett. Ibrahim Bég, úgy látszik, eleve értesülve volt a’küldöttek jöveteléről, mert azoknak személyesen ment elébe, ’s török szokás szerint minden törzsökös tisztet megcsókolt, ’s mindnyáját szívességéről és barátságáról, valamint arról is biztosította, miként ők ellenünk semmi ellenséges lépést ’s invasiot tenni nem akarnak, sőt ellenkezőleg, velünk szoros baráti viszonyban lenni annál szorosb kötelességüknek ismerik, mert ezt nekik a’ sultan is feladatul rendelte. Ezután küldötteink előtt a’ lovas és gyalogkatonaság gyakorlatot tartott,’s egyik úgy mint a’ másik katonai képességének kitűnő bizonyítványát adá A’ katonai gyakorlatot csak hamar követé a’ diplomatikai ebéd, Ibrahim Bég által magyar minta szerint rendezve , hal a’ török tisztek a’ mieinkkel egyetemben a’ magyar szabadságért Kossuth Lajos kormányzóért és Bem erdélyi fővezérért számos poharakat ürítettek.“ Szinte ezen tudósítás nyomán írhatjuk, hogy az oroszok és törökök közötti súrlódások Oláhországban már fejledezni kezdenek. Felelős «serkentő Gyurmán Adolf. 1707.lg. Csőd hirdetés. H. M. Vásárhely város törvényszéke által özvegy Égető Pálné ottani lakosné ellen csőd nyittatván, a’ hitelezők összejövetelére i. é. julius 18-a tűzetett ki; tömeggondnokká Nagy Miháy, perügyelővé pedig Csók Mózes neveztetvén, mi azzal tétetik közhírré, hogy az illető hitelezők követeléseiket a’ kitett napon a’ nevezett város csödbirói széke elött bejelentsék, különben későlbi követeléseik tekintetbe nem vétetnek. Kelt Debreczenben, május 29-én 1849. Igazságügyi ministerium. 1598.lg. Idézés. Berrg megye törvényszéke által Kodra Károly felperessége alatt Konlótsy Etelka ellen indított váló perben az alperesnek megjelenésére ujabb határidőül f. é. julius, augustus és September hónapok első napja tüzelvén ki, ugyanazon határidő ezennel kihirdettetik. Kelt Debreczenben, május 28-kán,1849. Az igazságügyi ministerium. 1547 . ig. u. 1-3 Idézés. Kassa városa tanácsának felírása következtében ágostai hitvallású Czibulyák Emilia kérésére, ötét hűtlenül elhagyó férjének, szinte ágostai hitvallású Szentistványi Lajosnak az említett város tanácsa előtti megjelenésre mai naptól számítandó egy év határidőül azzal tűzetik ki, hogy meg nem jelenése esetében Czibulyák Emilia uj házasságra léphetés végett engedélyt kérend. Kelt Debreczenben, május 24-én 1849. Igazságügyi ministerium. Felszólítás: 587. 94. 2—3 Arad városának fölirása folytán a’kiállítandó újonezok sorába tartozó, de a’ város kebeléből eltávozott egyének felszólittatnak, hogy hazánk jelen perczeiben minőn fegyvert ragadni minden polgár legszentebb kötelessége; születésök helyére visszatérni és szabadság harczunk szerencsés kivívására a’ lelkes honvédek közé beállván, fegyvert ragadni siessenek. Az érdeklett egyének névsora .p alá ide csatoltatik: Izicz HIRDETÉSEK. József, Kun Móricz Henrik, Iricz Mózes Lipót, Tenner Ignácz, Saklesz Izrael, Weisz Levin, Witmayer József, Sándor János, Kigyósi György, Jorga György, Manheim Adolf, Polák János, Ernszt Gusztáv, Argyelán János, Kujedán György, Szavin Péter, Borsodán Koszta, Hoffmann Bernárd, Huber József, Dehelán György, Benesch András, Serbán Stéva, Walter Ferenc, Wiener Károly, Szuhodolszky Gusztáv, Ordódy Mihály, Sulyok István, Dracsay Lajos, Muulyán József, Probst Ferencz, Govarczik Venczel, Vincze Sámuel. Belügyminister, Og 14.879. szám. Plachy Mihályné — Hódosi Juliannának országos kormányzó úrhoz intézett folyamodása folytán ezennel felszóllittatik Plachy Geiza önkéntes, folyamodó nő egyetlen fia, hogy anyját hollétéről tudósitni siessen. Debrerz. május 18. 1849. Répásy Mihály, tábornok. 1829. G. Néhai Szalai Imre szegedi katonai kórház 4-dik osztályánál volt alorvos örökösei felszóllittatnak, hogy magukat az elhunytnak hátrahagyott javaihoz joguk igazolása ’s átvétele végett, a’ hadi igazságügyi osztálynál mielőbb jelentsék. Debreczen, május 20. 1849. Hadi igazságügyi osztály főnök Meirhoffer, őrnagy főhadbiró. Fölhívás: 152 1849. 6-10 Mind azon gyárosok, kereskedők, iparosok, mesteremberek és egyes üzérkedők, kik a’ volt n.-váradi, debreczeni, miskolczi, vagy bármelly fiók ruha bizottmánnyal a’ magyar hadsereg felszerelésére szükséges anyagok vagy készletek szállítására szerződést kötöttek, azok szerződésüket, kivéve a’ n.váradi ruhabizottmánnyal, a’ lovasság felszerelésére tett kötéseket, mellyek azontúl is ott lesznek teljesitendők, az országos ruhabizottmánynál Pesten kötelesek teljesiteni.Egyszersmind tudtul adatik, hogy ezentúl a’ magyar hadsereg szükségének fedezésére mindennemű anyagok és készletek szállitatása iránt egyedül, Pesten az országos ruhabizottmánnyal lehet szerződni. Pesten, máj. 16. 1849. Lukács Sándor, az összes m. hads. felszerelési korra. biztosa. 51 1849 sz. a. Felhívás: 1—3 Bizonyos Reiner pesti kereskedő, ki múlt őszszel a’ kis- jenői uradalomnál az elhullott birka-bőröket lefoglalta, azonban mostani holtétele nem tudatván, ezennel fölhivatik, hogy azon bőrök iránti szándékának nyilvánítására, ezen szám alatti Közlöny keltétől bámítandó 15 nap alatt, magát az említett uradalomnál Kis-Jenöben jelentse, mivel különben azon vételtől elállóttnak fog tekintetni.Kis-Jenöi állad. uradalom. Csőd orvosi állomásra. 18 2 Vinga, Temes megyében helyzett szabados városban megürült orvosi állomásának, mellyel 240 pg. frt 20 p. m. búza , 20 p. m. kukoricza, 5 mezei boglya széna, és 6 öl tűzifa, mint évi díj jár, határozott betöltésül; csőd ’s választási határnapot 1849-ik évi junius 18-a tűzetvén ki; mindazon orvosi tanárok, kik eme állomást elnyerni kívánják , folyamodványaikat illető okirataikat, a’ csőd előtti határnapig a’ városi elnökséghez nyújtsák be. Költ Vanga városban 1849-ik évi május 1-én tartatott közgyűlésből. Épen most jelent meg 14 Templomi Karénekes-könyv, erdélyországi evang. reformátusok számára, mellyben a’Kolozsvárott 1838-ban maguyilva kiadott Énekes-könyvbeli, ’s nagyobb részben Magyarországon is használatban levő énekek négyes hangszóra, vagy orgonára avagy zongorára közbejátékokkal együtt, egyaránt használhatóig kidolgoztattak Szotyori Nagy Károly, debreczeni reform, orgonista és kántor, a’ helybeli főiskolában ének tanitó, és a’ bécsi férfi ének egylet rendes tagja által. Kapható Telegdy és Csáthy könyvárusok által, minden magyarországi könyvkereskedésekben. Ára 1 ft. 15 kr. p. p. Meghívás: 2—3 A’Földváry nemzetségnek tartatni szokott közgyülekezete ezen év szent-György napján meg nem tartathatván, ez okból ugyan e’ nemzetség minden tagjai most jövő jun. hó 18-dik napján reggeli 8 órakor tartandó köztanácskozás végett, Pestre a’ leveles tári szállásra, (Lipót utcza 226. szám) ezennel meghivatnak. Kelt Pesten, május 25-kén. 1849. Földváry Pál: Hirdetmények. (1-3) A’ tiszamelléki kölcsönös tűzkár térit e társulat igazgatósága részéröl közhírré tétetik, mikép mind azokra, kik i. é. január 31-kéig a’ társulatnál biztosíttattak, a reájok kivetett évjárulék minden osztályértéki 100 ft után 20 krnak azon ügynökségnél, hol a’ biztosítás iránt jelentkeztek, befizetésére a' véghatáridő f. évi jul. 1-ig terjesztetik ki. Kik addig az illető ügynökségnél egyenkint kimutatható tartozásaiknak eleget nem teendenek, azokon a' kivetett évjárulék törvény utján, kétszeresen behajtalik, ‘s biztositványuk is elérvénytelenül, az alapszabályok értelmében. Folyó évre, s azután következőkre azonban, már úgy a biztosításaikat hosszabbítani, mint új biztosítást tenni akarók által, az osztályérték utáni egy harmadcent évi járulék előlegezés gyanánt előre fizetendő. Kell Miskolczon, máj. 22.1849. Kun Lajos, igazgató. a-3) A' tiszamelléki kölcsönös tüzkárt ér ilő társulat közgyűlése Miskolczon folyó évi julius 1-je napján délelőtti tiz órakor, a' megyeház kisebb teremében fog megtartatni, mellyre a' társulati tagok ezennel hivatalosok. Kelt Miskolczon, május 22-dik napján 1849. Szűcs Miklós, társulati tollvivő. gszmai Nyomatika álhálai ugragátan.