Köznevelés, 1964 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1964-01-10 / 1. szám
2. Az ifjúsági szervezet feladata és szerepe a közösségi nevelésben. 3. A pedagógiai irányítás és a tanulói aktivitás egysége. A pedagógusok felelőssége a közösségi nevelésben; viszonyuk az ifjúsági szervezethez. A nevelőtestület és mindenekelőtt az iskola egyszemélyi vezetője, az igazgató pedagógiailag felelős az ifjúság neveléséért. E pedagógiai felelősség természetesen politikai felelősséget is jelent. Magában foglalja az ifjúsági szervezetnek az iskola nevelési feladataival egybevágó tevékenységéért való felelősségét is. Ugyanakkor a pedagógiai felelősség nem jelenti azt, hogy az ifjúsági szervezetet — mozgalmi, szervezeti vonatkozásban — az igazgató vagy a tantestület irányítja, vezeti. A KISZ és az úttörőszervezet mint önálló politikai tömegszervezet közvetlenül az iskolai pártszervezet, illetve a felsőbb KISZ-szervezetek vezetésével működik. A nevelőtestület (elsősorban az igazgató) felelőssége és a KISZ, illetve úttörőmozgalom szervezeti önállóságának tiszteletben tartása dialektikus összhangban van, mert az iskola és az ifjúsági szervezet nevelési célkitűzései és pedagógiai alapelvei azonosak; az ifjúsági szervezet legfőbb politikai feladatának tekinti az iskola oktató-nevelő munkájának hatékonyabbá tételét. A felnőtt pedagógiai irányítás és az ifjúsági szervezet tevékenységének így felfogott összhangja biztosítja a tanulók önállóságának fokozódását, és éppen ezen önállóság válik a pedagógusok munkájának legjelentősebb segítő erejévé. A pedagógusok, valamint az ifjúsági szervezet felelőssége az oktató-nevelő munka, illetve a tanulók életének egyes területein külön-külön egymástól függetlenül is jelentkezik, általában azonban a pedagógusok és az ifjúsági szervezet közös együttes felelősségének kell érvényesülnie. (A közös felelősség nem csökkentheti a pedagógus végső felelősségét a pedagógiai folyamat vezetéséért, akinek egyik fő feladata éppen az ifjúsági szervezet felelősségének növelése, a tanulóközösség önállóvá nevelése.) A felelősség ilyen értelmű felfogása — a közösségi nevelés ügyét szolgálva —, többek között a következő gyakorlati feladatokat rója a pedagógusokra: Az iskola igazgatója pedagógiai irányító munkájával biztosítsa, hogy az ifjúsági szervezet az iskola rendtartásával, illetve nevelési feladataival összhangban alakítsa ki tevékenységét. Biztosítsa az ifjúsági szervezet működéséhez szükséges feltételeket, teremtsen rendszeres alkalmakat arra, hogy a nevelőtestület megismerkedjék az ifjúsági szervezet segítő munkájával és sor kerüljön a pedagógusok ifjúsági szervezetet segítő munkájának értékelésére is. Az igazgató feladata, hogy kialakítsa és fejlessze az iskolai szintű közösségi tevékenység tartalmát, körét. Arra törekedjék, hogy az iskolai szintű közösségi megnyilvánulások (összevont taggyűlés, illetve csapatgyűlés, iskolagyűlés stb.) összefogják az iskolában működő valamennyi közösség tevékenységét, hogy az iskolai KISZ-vezetőség, (csapatvezetőség, őrsvezetők tanácsa) hatékonyan szervezze az egész iskolára kiterjedő közösségi életet. Segítse a KISZ (úttörő) vezetőszervek megszilárdítását, erősítse öntevékenységüket, felelősségérzetük kibontakozását. Tartsa és tartassa tiszteletben a vezetőszerveknek a KISZ szervezeti elvein alapuló működését, e szervek határozatait. Ha nem ért egyet a KISZ (úttörő) iskolai szervek valamely, a Rendtartásba nem ütköző határozatával, az iskolai pártszervezethez, vagy a felsőbb KISZ vezetőszervhez fordulhat. Elsősorban az osztályfőnökök feladata, hogy a KISZ alapszervezetek munkájának sokoldalú támogatásával segítsék elő a közösségi élet osztály-szinten történő fejlődését. Az osztály nevelési tervéből kiindulva jelöljék meg, hogy miben várnak segítséget az alapszervezettől (rajtól), figyelembe véve az iskola és a felsőbb vezetőszervek határozatait, irányelveit. Az így kialakult közösségi program megvalósítását tanácsaikkal és személyes részvételükkel mozdítsák elő. (Próbacsoport foglalkozások, taggyűlések, összejövetelek, kirándulások stb. patronálása.) Segítsék az alapszervi vezetőség (rajvezetőség) munkájának megszilárdulását, erősítsék öntevékenységüket, aktivitásukat. Munkájuk közben vegyék figyelembe a tanulók véleményét, javaslatait, az ifjúsági szervezet vezetőségének határozatait. Töltsenek be fontos szerepet az egységes nevelői ráhatás biztosításában. Irányítsák az osztályban tanító szaktanárok ifjúsági szervezetet segítő munkáját, hangolják össze az ifjúsági szervezet tevékenységével az iskola, valamint más nevelési tényezők munkáját. Időnként tájékoztassák őket az ifjúsági szervezet tevékenységéről. A szaktanárok is ismerkedjenek meg az ifjúsági szervezet tevékenységét meghatározó legfontosabb dokumentumokkal, és óráikon hasznosítsák azokat. Ugyanakkor nyújtsanak közvetlen segítséget szaktárgyuknak megfelelően az ifjúsági szervezet programjának végrehajtásához is. (Próbafoglalkozások, különféle bizottságok segítése, szakági tevékenység, szakkörök, sportkör, művészi csoportok, klubélet stb. szakmai, pedagógiai irányítása.) Az ezekért felelős szaktanárok — az eredményes tartalmi munka irányítása mellett — gondoskodjanak arról is, hogy az ifjúsági szervezet fent felsorolt munkaformáiban is kibontakozzék a fiatalok öntevékenysége, aktivitása. 2. Az ifjúsági szervezet feladata és szerepe a közösségi nevelésben. Az ifjúsági szervezet feladata, hogy szervezze a tanulóifjúság közösségi életét, tevékenységét és az iskola nevelési feladatát „az ifjúság nyelvére lefordítva” maga állítson követelményeket és szervezzen megfelelő tevékenységi formákat, fokozatosan alakítsa a tanulói közvéleményt. Az ifjúsági szervezet tehát részt vállal az iskolai feladatok megoldásából (a tanítás során is), támogatva a pedagógusokat, majd kezdeményezően fellépve. Az ifjúsági szervezet tevékenysége így egy oldalról közvetlenül segíti az iskola oktató-nevelő munkáját, (pl. a tanórákra való felkészülés és az azokon való aktív részvétel előmozdítása, a gyakorlati foglalkozás segítése, az önkiszolgálás megszervezése, az ifjúságot érintő erkölcsi problémákkal való foglalkozás, az iskola házirendjének megtartása stb.), más oldalsóit ezekkel összefüggésben közvetve segíti az iskolát (pl. a politikai érdeklődés fenntartása, politikai oktatás és akciók, a fiatalok szabadidejének megszervezése, kulturális- és sporttevékenység, a szakirányú érdeklődés kielégítése, szórakozás stb. (Iskoláinkban a tanulók döntő többsége — sok helyen egésze —, úttörő vagy KISZ-tag; tehát az iskola (osztályok) tanulói közössége egyben, mint az ifjúsági szervezet (alapszervezetek, rajok) jelentkezik. Ennek megfelelően a tanulók — a feladatok jellege szerint — kettős függőségben élnek: egyrészről függnek az iskolától, annak