Köznevelés, 1987 (43. évfolyam, 1-43. szám)
1987-01-02 / 1. szám
jó pedagógus határozott személyiség, akinek széles körű tudása van, de műveltségének egy része pedagógiai szakismeretekből áll. Itt pedig ismét csak tájékoztatási feladatokkal kerülünk szembe. A pedagógiának a mai útkereső szakaszában sok a szélsőség, nem látni világosan, mi is van kibontakozóban. A bizonytalanság leküzdéséhez ugyancsak információ kívántatik. A harmadik oka az információs rendszer létrehozásánakaz, hogy az irányítás különböző szervei napról napra erőteljesebben igénylik tőlünk az információkat. Aki dönt, az információk alapján teszi. Az OPIR létrehozását a közoktatás legfelső irányítói szorgalmazták. Negyedik okként csupán megemlítem, hogy a többi tudományág, illetve a népgazdaság különböző ágazatai előbb jutottak arra a felismerésre, hogy a tájékoztatás termelőerő. A nevelésügy információs rendszere két évtizedes késésben van. — Hol tartanak az információs rendszer megszervezésében? — Eddig főként az előkészítő feladatokra összpontosítottunk. A rendszer kiépítésének és működésének alapelvét a Művelődési Minisztérium közoktatási revíziós területének vezetői értekezlete elfogadta. Létrejött a rendszertanács, és az operatív teendők elvégzésére a titkárság. Lényegében már kialakult a technológia, néhány dokumentumtípus leírási szabályait is meghatároztuk, összeállítottunk egy olyan kifejezésgyűjteményt, amely szótárszerűen tartalmazza azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyekkel a nevelésügyi információk tartalmuk szerint leírhatók. Elsőként Magyarországon bevezettünk egy információkereső nyelvet, ez szakmai körökben Precis néven ismert. Átalakítottuk az OPKM belső feldolgozási folyamatát is, létrehoztunk egy kiváló szakemberekből álló számítástechnikai csoportot, és elkezdtük kiépíteni a számítástechnikai üzemet. Új másológépeket állítottunk be, megkezdtük egy szoftverbank felállítását. Kibővítettük a hagyományos könyvtári szolgáltatásainkat, főleg a megyei pedagógiai intézetek számára. Folytathatnám még, de eddig ezek a lépések a legfontosabbak. Mikorra várható a munkálatok befejezése? — Reméljük, hogy az előkészítő munkák 1987-ben befejeződnek. Utána két-három év áll rendelkezésünkre, hogy a második ütemre tervezett teendőket is elvégezzük. A munkálatok harmadik szakaszát, az adatbázisok rendszerbe állítását 1989- től tervezzük, bízva abban, hogy addigra lesz megfelelő számítógépünk. De ha például már ebben az évben megkapnánk a nagyobb gépet, akkor sem érne bennünket váratlanul, mert a munkákat jól előkészítettük. Az egész országra kiterjedő információs hálózat létrehozása elképzelhetetlen modern csodagépek nélkül. Szavaiból mintha az tűnnék ki, hogy nehezen halad a gépellátás ügye. — Hangos panaszkodásra semmi okunk sincsen, s hogy ezt megértse, és az olvasó is elhiggye, elmondom, hogy a mi célunk egy olyan információs rendszer kialakítása, amelyben a számítógép csak eszköz. A jövőben is először mindig a feladatokat tisztázzuk, és csak azután határozzuk meg a technikai szükségleteket. Ez nagyon lényeges. Pénz dolgában eddig nagyon olcsók voltunk, mert nem dolgoztattunk külső cégekkel — a jövőben sem fogunk —, magunk végezzük el a fejlesztést. Az OPKM munkatársainak egy része — teljesen önzetlenül, ügyszeretetből — másfél év óta szinte erején felül vállal többletmunkát. Persze teljesen ingyen azért nem mennek az ügyek, szükség volt, és ezután is szükség lesz pénzre. Például az IBM PC gépünket a minisztériumtól kaptuk, a Commodore 64-eket a TH-től vásároltuk jutányos áron, és az OOK is hozott anyagi áldozatot. Igen jelentős forrásunk a Kulturális Alap, amelytől két ízben kaptunk nagyobb összeget; a jövőben is számítunk ilyen támogatásra. Az biztos, hogy egy nagyobb beruházást nem lehet elkerülni. Most abban reménykedünk, hogy a KGST pedagógiai információs rendszerének létrehozása kapcsán — amely a miniszterek döntése alapján fog kiépülni — feletteseink biztosítják a nagyobb összeget. Úgy véljük, hogy eközben azért a megyei intézeteknek is a zsebükbe kell nyúlniuk, nyilván tanácsi támogatásból. — Követnek-e valamiféle rangsort az információk gyűjtésében? — Az információknak három fő típusát különböztetjük meg, a szakirodalmit, a tényinformációkat (köztük a statisztikát) és az oktatási segédleteket. Az utóbbihoz tantervek, tesztek, oktatási eszközök, szaktanácsadói jelentések stb. tartoznak. Az OPIR fokozatosan vonja ide az egyes információtípusokat a feldolgozásba. Először a szakirodalmi információk kerülnek sorra, mivel ezek feldolgozásának megvannak a hagyományos könyvtári tájékoztatási eszközei, és számítógépes feldolgozásuknak már jól bevált módszerei vannak. terjesztői hálózatról már beszéltünk, de arról még nem esett szó, hogy az OPIR információi végül is mi módon jutnak el a pedagógusokhoz. Egyelőre igen nehéz kérdés ez, vagyis hogy a megyei tagintézményeinkből miként jusson el az információ az iskolákba. Tervezetünknek ez a leggyengébb pontja, mivel még nem alakult ki az a mechanizmus, amelyre az információk áramoltatását rá lehetne bízni. Az iskolákban egyetlen olyan pont van — elvileg —, amely szá mításba jöhet, ez az iskolai ti)•S könyvtár. Csakhogy ez idő •5 tájt az iskolai könyvtárak döntő többsége felkészületlen ■ ahhoz, hogy ilyen megbízások nak eleget tudjon tenni. Peedig más választásunk nincsen, ezért most az a legfontosabb, hogy a könyvtárakat megerősítsük, alkalmassá tegyük az új feladatok megoldására. Ez nem lesz könnyű munka. — Nem bizony, mert az iskolai könyvtárak — nézzék el a sommás véleményt — minden szempontból roppant gyengék. Még az a koncepció is vitatható, amelynek alapján eddig fejlesztettük vagy csak inkább fejlesztgettük őket. Sokan úgy tekintettek az iskolai könyvtárakra, mintha azok kis közművelődési könyvtárak volnának, iskolai székhellyel. Pedig az iskolai könyvtár önálló könyvtártípus, nem tanulóknak szánt közművelődési könyvtár, és nem szellemi ínségkonyha. Ma az igazi iskolai könyvtár az oktatásban használható szellemi javak és pedagógiai eszközök gyűjteménye, az iskola forrásközpontja, szellemi műhelye. Gyűjteményéhez tartoznak a hagyományos könyvtári dokumentumokon kívül (mint amilyen a könyv, a folyóirat) az oktatási segédletek, az audiovizuális eszközök, az oktatásban használt szoftverek. Itt kell elhelyezni az iskola pedagógiai dokumentációját, a felügyelői-szaktanácsadói jelentéseket, az oktatásfejlesztési terveket, a tanácsi előterjesztéseket, jelentéseket stb. Csak így tud a tanár és a diák tájékozódni. A könyvtáros rendszeres kapcsolatban áll más könyvtárakkal és intézményekkel, ahonnan tudatosan szerzibe az információkat. Természetesen rendelkezik azokkal a technikai eszközökkel is, amelyek a gyűjtemény célszerű használatához nélkülözhetetlenek. Az iskolai könyvtárban kezelt eszközöknek az oktatás folyamatában kell integrálódniuk, csak így lehet megfelelni a mai pedagógiai és didaktikai követelményeknek.Nem gondolja, hogy kissé korán rajzolja fel a jövő képét? — De igen, tudom, hogy nagy kérdés az, mikorra lehet a mai gazdasági feltételek között egy ilyen állapotot csak megközelíteni is. Mindenesetre az OPKM kidolgozta az iskolai könyvtárak fejlesztési irányelveit; ez a munka — rövidesen hivatalosan megerősítve is megjelenik — a korszerűség szellemében fogant. Úgy látjuk, az oktatásirányítás csúcsán és a központi intézményekben tudatosult az iskolai könyvtáraknak a modern tanításban betöltött szerepe.