Köznevelés, 1989 (45. évfolyam, 1-44. szám)
1989-01-06 / 1. szám
útján szerezzük be. Ezek ellenértékeként termékeink jelentős hányadát külföldön adjuk el (export). Mindezt a korszerű termelés is így követeli meg. Egy-egy terméket napjainkban csak akkor lehet igazán gazdaságosan előállítani, ha nagy sorozatban termeljük sokkal többet, mint amennyire itthon szükség lenne s a fölöslegre külföldön keresünk vevőt. Ezért gazdasági életünk nélkülözhetetlen feltétele a széles körű kereskedelem.” E szövegből kiindulva nyomban hozzáfoghatunk az aktuális kérdések megvitatásához. „Mit tudunk külföldön eladni?” - tehetjük fel a kérdést. Nyilván azt, amire kereslet van, és ami versenyképes. Ebből viszont könnyen levezethető, miért van szükség az iparban a szerkezetváltásra és korszerűbb termékek gyártására. Tovább is mehetünk az elemzésben. A szövegből ugyanis az a (téves) következtetés is levonható, hogy az országnak csak a nagyvállalatokból lehet haszna. Tisztázni kell tehát, hogy a belső lakossági szükségletek sem hanyagolhatók el, és azok nagy hányadát könnyebben elégítik ki a közép- és a kis-, mint a nagyüzemek. Emellett a nagyüzemek számára szükséges alkatrészek közül is sokat a kisebb üzemekben lehet gazdaságosabban előállítani. Mindebből következően: nagy-, közép- és kisüzemekre egyaránt szükség van. Kisebb változtatások a tankönyvben A „Tulajdonviszonyok hazánkban” alegységet tárgyalva helyes, ha a feldolgozást megelőzően kisebb változtatásokat hajtatunk végre a tanulókkal a tankönyvben. Az SZÁ = szocialista állami tulajdon; SZ = szocialista szövetkezeti tulajdon; T = tőkés magántulajdon; TÁ = állami tulajdon a tőkés államokban helyett M betűt (=magántulajdon) íratunk a könyvbe és felvesszük a V ( vegyes tulajdon) jelölést is, miközben tisztázzuk az egyes fogalmak tartalmát. Ezzel a korrekcióval a rajzos feladat most már jól megoldható, s a többi is, ha a táblázatban a „kisárutermelők magántulajdona” feliratot „magántulajdon”-ra változtatjuk, és kiegészítjük a „vegyes tulajdon” rovattal. A „Nemzeti jövedelmünk forrásai” című rész semmilyen változtatást nem igényel. Ami viszont „A szocialista termelés és a nemzeti jövede lem” című alegységet illeti, furcsa helyzetbe kerültünk. A könyv utolsó kiadásából kihagyták ugyanis a nemzeti jövedelem alakulását bemutató adatokat. A gyerekek egy része viszont a korábbi kiadással rendelkezik. Ez a körülmény (bár nem csupán ez) feltétlenül indokolja, hogy bemutassuk: a nemzeti jövedelem fejlődési üteme az utóbbi években erősen lelassult, pangott és messze elmaradt a világátlagtól. (A nemzeti jövedelem 1970 és 1980 között 4,5 százalékkal, 1980 és 1985 között viszont csupán 1,4 százalékkal nőtt. Ha a „világátlagot” 100-nak vesszük, a 80 és 85 közötti magyar eredmény 63,6 százalék.) Az adatok alapján a tankönyvnek arra a kérdésére: „Milyen összefüggés van hazánk nemzeti jövedelmének alakulása, valamint a termelési és tulajdonviszonyok között?”, ma éppenséggel azt válaszolhatjuk: bebizonyosodott, hogy a szocialista állami tulajdon döntő súlya és a népgazdasági tervek önmagukban nem szavatolják a gazdaságos termelést és ezzel a nemzeti jövedelem megfelelő növekedését. Az első tankönyvi leckéről az eddigiekben elmondottak csupán azt kívánták példázni, hogyan lehet (az idei tanévben kivételesen) a tankönyv anyagát „házilag korrigálni”, a szükséges fogalmakat tisztázni és az aktuális kérdéseket is megtárgyalni. Ehhez nyomban hozzá kell fűzni, hogy ez az anyagegység ma különösen fontos és egyúttal igen sok változtatást tesz szükségessé. Jóval többet, mint sok más téma. Ugyanakkor vannak olyan leckék is, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint elhagyhatók (pontosabban elég, ha az osztályfőnöki órákon beszélgetünk róluk). Kihagyható, kiegészíthető A következő összeállítás azt tartalmazza, mi az, ami az állampolgári ismeretek tananyagból az idei tanévben kihagyásra, illetve fordítva - kiegészítésre javasolható. 1. Termelési és tulajdonviszonyok hazánkban Kiegészítés: a) A szerkezetátalakítás és a korszerű termékek a sikeres külkereskedelem feltételei. b) A tulajdonviszonyok a társasági törvény alapján. c) A nemzeti jövedelem pangásának okai. 2. A nemzeti jövedelem felhasználása Kiegészítés: a) A nemzeti jövedelem „kiegészítése” külföldi kölcsönökkel. (Mikor érdemes kölcsönt felvenni? Eladósodásunk okai, veszélyei.) b) A második gazdaság és a láthatatlan jövedelmek. c) Az adók. (Kik és milyen adót fizetnek? Miért szed az állam adót? Milyen veszélyei vannak a túlságosan magas adónak?) d) Az infláció és okai. 3. Munka az iparban Kiegészítés: a) A nagy-, a közép- és a kisüzemek egészséges arányai. b) A nyereséges és veszteséges üzemek. (Mitől lesz veszteséges egy üzem?) c) A szervezetátalakítás, illetve a veszteséges üzemek felszámolásának anyagi és emberi problémái. Kihagyás: Egy ipari üzem szervezeti felépítése. 4. Munka a mezőgazdaságban Kiegészítés: a) Az árak és a ráfordítási költségek aránya a mezőgazdaságban. b) Munka a nem termelő ágazatokban. (Ezek súlyának növekedése. Az infrastruktúra szerepe.) Kihagyás: a) A mezőgazdasági termelőszövetkezet és szervezeti felépítése. b) Jövedelemelosztás a termelőszövetkezetekben. Más változtatás: Ahol működik, a helyi termelőszövetkezet életéről, eredményeiről és gondjairól indokolt szólni. 5. A munka szerepe életünkben Kiegészítés: a) A munkanélküliség okai, a munkanélküli-segély. b) A szakszervezetek mint érdekvédelmi szervezetek. c) A sztrájk és a sztrájkjog. 6. Gazdasági életünk időszerű kérdései Kiegészítés: a) A gazdaságirányítás fő típusai: utasításos gazdaságirányítás, piacgazdaság, szabályozott piac. b) Az állami támogatás és árnyoldalai. c) A „működő tőke” behozatalának előnyei és korlátai. Kihagyás: A munkaerő-ellátottság. Más változtatás: A „Hazánk gazdasági élete” fejezet összefoglalását a fenti módosítások figyelembevételével szükséges megtervezni. Tehát nemcsak a fejlődésről, hanem a stagnálásról és az életszínvonal süllyedéséről is szólni kell, s nemcsak a létbiztonságról, hanem a létbizonytalanságról is. 7. A közösségek szerepe életünkben 8. A család Kihagyás: A családjogi törvény 9. A lakóhely 10. Társadalmunk szerkezete és a társadalmi szervezetek Kiegészítés: a) A különböző rétegek közötti érdekkülönbségek. b) Az érdekképviselet és érdekegyeztetés formái (egyesülési és gyülekezési jog). 11. Társadalmi fejlődésünk néhány problémája Kiegészítés: a) Az életszínvonal csökkenése, a magas halandóság. b) A jövedelmi, vagyoni különbségek és a szegénység. Más változtatás: A fejezet összefoglalása ebben az esetben is átalakításra szorul. Helyes, ha központjába az „érdek érdekképviselet érdekegyeztetés” kérdéskör kerül. 12. Hazánk a Magyar Népköztársaság Kiegészítés: A demokratikus és diktatórikus államok közötti különbség. 13. Központi államhatalminépképviseleti szerveink Kihagyás: a) Államszervezetünk. b) Változások államszervezetünkben. c) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. 14. Államigazgatásunk központi szervei Kihagyás: a) A minisztériumok felsorolása. b) Országos hatáskörű szervek. 15. Államéletünk demokratizmusa Kiegészítés: a) A közügyekbe való közvetlen beleszólás fórumai (egyesületek, gyűlések, tüntetések stb.). b) A választási törvényjavaslat. (A napilapokban 1988. október 17-én jelent meg.) Kihagyás:. a) Választójog. b) A választás. 16. A tanácsok a szocialista államszervezet részei Kihagyás: A végrehajtó bizottság. 17. Ügyintézés a tanácsokon. 18. A bíróság és az ügyészségek. 19. A fiatalkorúak bűnözése. 20. Az állampolgári jogok és kötelességek. Kiegészítés: Az új útlevéltörvény. 21 .Az ifjúság és kötelességei. Az egész anyagegység elhagyható. 22. Szocialista hazánk fegyveres erői és fegyveres testületei. 23. A közoktatás. Kihagyás: a) A közoktatás hazánkban. b) Továbbtanulás közép- és felsőfokon. 24. Tanulás felnőttkorban Az egész anyagegység elhagyható. 25. A közművelődés Az egész anyagegység elhagyható. 26. A tudomány és a technika gyors fejlődése Kiegészítés: Ökológiai válság. 27. A különböző társadalmak közös és sajátos problémái Kihagyás: A tőkés viág ellentmondásai. 28. A szocialista építés sajátos kérdései Az egész anyagegység elhagyható. 29. Az ENSZ és szervezetei 30. A nemzetközi politika időszerű kérdései Az egész anyagegység elhagyható.