Köznevelés, 2009 (65. évfolyam, 1-41. szám)
2009-01-09 / 1. szám
Mit jelent az „almadisation”? A két tannyelvű oktatásról rendeztek konferenciát december 12-én Balatonalmádiban, a Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnáziumban. Az almádi iskolában a reggeli órában az igazgatói irodában Kovácsné Fodor Veronika igazgatónő fogadott, de rengeteg tennivalója okán az épp belépő Czuczor Sándor gondjaira bízott. Ő az intézmény nyugalmazott igazgatója, csak néhány hónapja, 2008 augusztusában adta át a stafétát az igazgatónőnek, aki szintén hosszú éveket tanított itt, igaz, ahogy az igazgató úr fogalmazott, egy időre „átcsábult” a Veszprémi Egyetem angol szakára. Az almádi két tannyelvű gimnázium - a többi ilyen intézményhez hasonlóan - éppen húsz évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit. Az impozáns építmény - akkori mércével - rekordidő, mindössze egy év alatt készült el, de a sietség nem ment a minőség rovására: később több építészeti díjat is elnyert az épület, amely piros tégláival, kazettás mennyezetével, bejárati timpanonjával már külső megjelenésében is az angol kultúrára, a viktoriánus korra utal. A két tannyelvű modell ugyan a magyar oktatás sikerágazata, mégis sokszor úgy tűnt, idegen test a magyar közoktatásban, mind a megítélés, mind pedig az anyagi támogatás leginkább egy szinuszgörbére emlékeztetett. Nem kaptuk meg a tankönyveket, háttéranyagokat, nem indult meg a megfelelő tanárképzés. Én például hiába voltam angol-történelem szakos, nem tudtam volna egyik pillanatról a másikra angolul tanítani a torit - emlékezett vissza az elmúlt húsz év nehézségeire Czuczor Sándor. Elmondta, hogy a két tannyelvű iskolák tantestületei maguk gyártották a tankönyveket, mondhatni autodidakta módon képezték magukat. Mindegyik iskolában - így az almádi intézményben is - rendkívül lelkes munkaközösségek alakultak ki, ezeket tovább motiválta a diákok lendülete, szeretete, az általuk elért jó eredmények. A nyelv és az angolszász civilizáció ismeretének köszönhetően a gimnázium diákjai sikeresen kapcsolódtak be az angol és az amerikai felsőoktatásba, viszont kevesen maradtak kint külföldön, a tudásukat itthon kamatoztatták. (Jó példa erre Kovács Kristóf, a Fábry-show producere, aki szintén itt végzett, de miután megszerezte amerikai diplomáit, hazatért.) - Fontos, hogy diákjaink az angol nyelvet nem célnak, hanem eszköznek tekintik a világban való jobb tájékozódásra. És bizony ez jól is megy nekik, egyfajta diplomataként képviselik Magyarországot külföldön, azok a diákok pedig, akik visszatérnek szülővárosukba, falujukba (nálunk országos a beiskolázás), a nyelvet legjobban beszélőként gyakran maguk fogadják az odaérkező külföldi vendégeket - büszkélkedett Czuczor Sándor, aki egy érdekes szó, az almadisation értelmét is megosztotta velem. Az iskola külföldi partnerei által megfogalmazott kifejezés nagyjából annyit tesz: alkotó módon hozzányúlni a tananyaghoz, a definíciókhoz. Az iskolában ma is ennek szellemében folyik az oktatás, év." A néhány hónapja nyugdíjba vonult, de igencsak aktívnak tűnő igazgató Vámos Ágnes habil, egyetemi docensnek, a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület elnökének, oktatáskutatónak adta át a mikrofon előtti helyet. A nyolcvanas években egy olyan időszakban vezették be a két tannyelvű oktatási modellt, amikor a társadalomban hihetetlenül erős volt a vágy a nyelvekre, hiszen az orosz kivételével a közoktatásban csak korlátozottan lehetett nyelveket tanulni - emlékezett vissza Vámos Ágnes. - A nulladik évfolyam bevezetése esélyegyenlőséget teremtett. Ezt a célt szolgálta az is, hogy kifejezetten kistelepüléseken, beiskolázási gondokkal küszködő térségekben létesítették az új iskolákat. A két tannyelvű modell a nyelvi előkészítő év mellett a felvételi rendszerben is újdonságot hozott a magyar közoktatás számára, hiszen a gyerekek immár nemcsak három, hanem korlátlan helyre beadhatták a jelentkezésüket. Továbbá a szakmához tartozó idegennyelv-tudás attitűdjét is bevitte a közoktatásba. Ezt a hozzáállást, tudniillik, hogy a nyelv nem cél, hanem eszköz, ma kulcskompetenciának neveznénk. A két tannyelvű iskolákhoz kötődött a tanári, tanulói mobilitás megjelenése is, hiszen mi lényegesen többet utaztunk, mint a többi középiskola diákjai, tanárai, és A vitágon is egyedülálló és mintaként szolgál, hogy a közoktatásba ma már több mint 200 ilyen iskola integrálódott, ami azt jelenti, hogy a középiskolák 10-12 százaléka két tannyelvű, tehát ma már szinte mindenhol, a lakóhelyhez viszonylag közel megtalálható ez az iskolatípus. A kicsiknél nem nyelvtanítás folyik, hiszen ők az idegen idiómát is úgy tanulják, mint az anyanyelvüket. A gyerekre ráragad a tudás, örömét leli a tanulásban, nem érez megfelelési kényszert, nem feleltetik, nem íratnak vele dolgozatot - mondta el dr. Kovács Judit, az ELTE Tanító- és Óvónőképző Főiskolai kar docense, aki az előadására készülő Vámos Ágnest váltotta a fotelben. A jövő angol tanítói és óvoda-pedagógusai képzéséért felelős szakember úgy vélekedett, hogy ez a fajta tanulás kitűnően illik a gyermek életkorához, aki alapvetően az értelmet, a jelentést keresi a világban. A gyerek anyanyelven is csak akkor beszél, ha akar valamit mondani. Nem a hogyan a lényeg, hanem hogy mi az üzenet. A két tannyelvű oktatás lényege, hogy nem példamondatokat, hanem valódi tartalmakat tanul a gyerek, azt, amit magyarul is. Én például a görög demokráciát tanítottam angolul, és meg sem kellett szólalnom magyarul, annyira érdekelte a gyerekeket - mondja dr. Kovács Judit, aki fájlalja, hogy még mindig nem született meg az ez irányú tanár- és tanítóképzés. Az igazgató úr szavait megerősítve hozzátette, hogy szinte mindenki autodidakta módon szerzi meg a tudását. Vámos Ágnessel ennek áthidalására 2003- ban sikerült akkreditáltatniuk egy posztgraduális tanártovábbképzést, amelynek során eddig 141 pedagógus kapott tanúsítványt. Amellett, hogy ez rendkívül jó eredménynek számít, az elmúlt öt év során hihetetlen mennyiségű szellemi tőkét halmoztak fel, a kollégák ugyanis sok kreatív óravázlatot, tanmenet készítettek. Ezek az esetleges tanárképzés beindulásakor bizony nagyon hasznosak lehetnek. Közoktatási szakértőként mindenféle iskolatípusba eljutok, és látom, hogy a két tannyelvű intézményekben mennyivel nyitottabbak, bátrabbak a gyerekek, egészen más mentalitás jellemző rájuk, mernek beszélni a tanult idegen nyelven. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem a nyelvi haszon a legfontosabb, hanem az általános készségfejlesztés. Annak a gyereknek ugyanis, aki megismerkedik egy másik kódrendszerrel, sokkal rugalmasabban működik az agya - mondta a szakértő a folyosón, ugyanis időközben újabb vendégek érkeztek, nem foglalhattuk el tovább az irodát, amely néhány órára kezdett már-már szerkesztőséggé átalakulni. Az iskolában egyre több elegáns ruhába öltözött úr és hölgy jelent meg, a könyves pultnál is sokan álltak már, perceken belül elkezdődött a konferencia. Bezdom Konferencia a két tannyelvű iskolákról 65. étínlet* 1. szít* 2003. január 9. n YT •• 1,111 1,1,1 * C Köznevelési KONFERENCIA