Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-01-03 / 1. szám

hunyt édes atyja (édes anyja, testvérje, nagy­bátyja stb.) Gábor József után örökölte s annak egyedüli tulajdonosa többször nevezett Gábor Péter; ezek szerint a tettleges katonai szolgálat alóli felmentésre mezőgazdasági szempontból va­lóban érdemes. Szántó, 1870. decz. 20-án. Szőke József s. k., Drávith József s. k., apák. Ezennel bizonyíttatik, hogy a fentebbi bi­zonyítvány minden kitételében valóságot tartal­maz ; a két községi lakos azt sajátkezűleg írta alá, és mindkét aláíró apának a III-dik korosz­tályban a mostani katonaállításhoz olyan köte­lezett fiaik vannak, kik sem ideiglenes, sem pedig a tettleges szolgálat alóli felmentésre igényt nem tartanak. Kell mint fentebb. N. N. biró. N. N. jegyző. (P. H.)a! ) elöljárók.“ * * 4/. alatti melléklet. Telekkönyvi kivonat; vagy ha ez nincs, birtokbizonyit­­vány; vagy a hagyatéki tárgyaló bírótól bizo­nyítvány, mely tanúsítja, hogy a birtok öröklés folytán származott folyamodóra. Ezen okmányok eredetben vagy hitelesített másolatban kapcso­landók. 5­. alatti melléklet. Házassági en­gedély. Ezt egyébiránt szükségkép nem kell csatolni. A tényleges szolgálat aluli folyamodvány akkor nyújtandó be, midőn az illető alkalmasnak találtatott. Ha a folyamodó a honvédséghez soroztatott, úgy akkor a folyamodvány beadásának helye nincs, miután itt különben is csak fegyvergya­korlatra hivatik be. Szabó Mihály, tolna­szántói jegyző. Bács-Bodrog megye községi jegy­zőinek kérvénye a képviselőházh­oz, a községek rendezésére vonatkozó törvényjavas­lat némely pontjainak módosítása tárgyában. Mélyen tisztelt képviselőház! Fájdalom és aggodalommal vettük észre, hogy a folyó évi ápr. 28-án a mélyen tisztelt Képviselőház asztalára letett községrendezési tör­vényjavaslat úgy a községek, mint a községi jegyzőkre néhány oly intézkedést tartalmaz, me­lyek egyrészt az állami közigazgatás érdekeit a községekben biztosítani, és a községek szabad fejlődését előmozdítani nem fogják, más­részt pedig a községi jegyzők állására igen sajtólag hatnak. Mi tehát, mint a községi gondok és fára­dalmak emberei, — kik a törvényjavaslat által rendezendő viszonyokban életünk java rész­ét töl­töttük el, — az általunk alább részletesen előa­dandó ebbeli hiányokat életbe vágóknak tartván, nehogy e hiányok mint eddig­, úgy jövőre is az egyes községekben előfordult zavaroknak mint­egy állandó forrásaként törvényesítve fenmarad­­janak­ ,az­ írtéizet egyik életszükségén segíteni "kívánó fenebbi törvényjavaslat néhány pontjaira, a gyakorlati életből merített szerény véleményün­ket a mélyen tisztelt képviselőház elé terjeszteni s a következő pontoknak módosításáért legmé­lyebb tisztelettel esedezni bátorkodunk : 1. A törvényjavaslat 8. §-ának harmadik bekezdését ekkor kérjük módosítani: „Minden terület, mely egy község határában fekszik, az illető községhez tartozik, habár a birtok után eső államadót tulajdonosa eddig köz­vetlenül a királyi adóhivatalnál is fizette; — az ily birtokterületek után tehát az illető tulajdo­nosok a községi terheket aránylag szintén viselni tartoznak. * Mert a kérdéses birtok csakugyan a községi terület egy részét képezi, — s mert az ily bir­tok sokszor az egyes községi birtokosok közt szétszórva egy külön önálló területet, vagy is úgynevezett külön adóközséget nem képezhet,— a mezei rendőrség jótékonyságát pedig a többi községi ingatlan birtokkal egyenlő mértékben élvezi; — ez okból tehát méltányos, hogy a községi terheket birtok aránylag épen úgy viselje mint a többi községi birtokosok, kik államadó­jukat nem a királyi adóhivataloknál, hanem a községi adópénztárnál fizetik. 2. A 12. §. 1. pontja szerint a község mint önálló hatóság a tűz- és közrendőrséget kezeli. Ezen pont határozatlan, és a köztörvény­hatóságok hatásköréről hozo­ törvényc­ikk 61. §-ával ellenkezik, mert ezen utóbbi §. szerint a­­ szolgabírák gyakorolják mind­azon jogokat, és­­ teljesítik mindazon kötelességeket, melyeket a­­ törvény és szabályrendeletek reájuk ruháznak.­­ Szabad legyen tehát ezen általunk vélt ellentét okadatolására a kérdéses 12. §. 1. pontját tüze­tesebben elemezni. A tűzrendőri szabályok lényege leginkább három irányban központosul, — t. i. a tűzve­szélyek megelőzhető elhárítása, tűzvésznek elfoj­tása, s a tűzvész indokának kinyomozásában. A tűzveszélyek megelőzhető elhárítására szol­gál az épitkezésekre a felügyelet tűzrendőri szem­pontból, tehát az építkezési engedélyek megadá­sa is, é­s a­mennyiben az építkezők a hely­­hatósági engedélytől önhatalmilag eltérnének, a tűzrendőrellenes építkezésnek sokszor karhata­lommali megszüntetése, továbbá a kémények tisztán tartása, a gyúlékony anyagoknak, külö­nösen pedig sok helyen az udvarokba cséplés és nyomtatás végett behordatni szokott gabonának a községbeli eltávolítása. Ezek mind olyan kérdések, melyeknél en­gedetlenség szokott előfordulni, s melyeknél egy­részt rögtöni intézkedés, más­részt pedig bün­tetői hatáskör is szükséges. A közrendőrség kezeléséhez az útlevelek és igazolási jegyek kiadása, — a jelentkezési ügy, — a katonai szökevények, zugirászok, kóborló czigányok, koldusok, elmebetegek, gonosztevők, vagy egyéb különös okokból rendőri felügyelet alá helyezett egyének feletti felügyelet, — nem különben a csavargó idegen egyéneknek a köz­ségbeli kiutasítása és kényszer utjáni haza to­­lonczoztatása, — cselédrendtartás, vándorszíné­szet vagy egyéb műelőadások, — hazard játékok, — a közerkölcsiségre, vendéglőkre és kocsmákra is felügyelés, — utczai, mezei, és vili rendőrség, — közegészségügy, himlőoltás, halotti vizsga és számos ilyféle helyhatósági intézkedések tar­toznak. Mindezen ügyek azonban az eddig fenállott szabályrendeletek értelmében a járásbeli szolga­­bíróság által kezeltettek, s a községek ebbeli te­­­­endője csak­is a tapasztalt hiányok feljelentésére volt szorítva. Itt tehát okvetlenül szükséges a törvénynek határozott rendelkezése, hogy ezen helyhatósági, s úgy is csak helyi természetű, a legtöbb eset­ben rögtöni intézkedést igénylő rendőri ügyek­ben, a községi elöljáróság mint helyhatóság ön­állóan van-e jogosítva intézkedni, s az engedet­leneket rendőrileg meg is büntetni, e mgy pe­dig ezen rendőrségi ügyek a fennebb idézett 61. §. szerint a­­ járásbeli szolgabirák hatásköréhez tarto­znak-e ? miután a régibb rendszerből eredt szabályrendeletek, melyek eddig újakkal még pó­tolva nincsenek, e tárgyak kezelését és elintézé­­­­sét a szolgabírói hivatalokra ruházták. Ez okoknál fogva mi kívánatosnak látjuk, hogy a tűz- és közrendőrségre vonatkozó községi hatáskör tüzetesen és határozottan szabályoz­­­­tassék. 3. A törvényjavaslat 16. §. 1. pontját — mely a terhes szerződések kötése, vagy felbon­tására vonatkozó határozatokra nézve a felsőbb megerősítést rendeli — ezen kezdőszavak hoz­záadásával véljük czélszerűnek megtoldani: „a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló“, — mert különben minden, a községi háztartás mint bérkezelésre, például a községház­­ kijavítására vonatkozó, sokszor igen csekély ér­tékű tárgyban alakszerződéseket kötni,­ s azokat előbb a törvényhatóságnak jóváhagyás végett felterjeszteni kellene, a­mi a bérkezelést csak megnehezítené, s annyival is inkább felesleges, miután a rendes kezelésre vonatkozó, egyes kia­­dási tételek a költségvetésben felsorolva és kel­lőleg okadatolva, a költségvetés megállapítása által törvényhatóságilag úgy is előlegesen jóvá­hagyatnak. 4. A 16. §. 3. pontjának második bekezdése a törvényhatóság által jóváhagyandó határoza­tokra, a 20. §.-nak második bekezdése pedig a községi szabályrendeletekre nézve a felterjesztés­től számítandó 40 napot tűz ki; — ha a tör­vényhatóság ezen idő alatt nem nyilatkozik, a felterjesztett határozat, illetőleg szabályrendelet helybenhagyottnak tekintetik és végrehajtható. Mi a kiszabott 40 napi időt kevésnek ta­láljuk,­­ mert a felterjesztett vagy egyesek ál­tal fellebbezett határozatok a törvényhatóságok­­ hatásköre iránti törvényc­ikk 43. §. m. pp szerint a megyei közgyűlés elé tartoznak, a megyei közgyűlések tartása azonban a permanens, hanem időszakos lévén, ebből is sok baj keletkezhetik. — az ebbeli határidő­re vonatkozó szerkezetet tehát czélszerűnek vélnők odamódosítani, hogy ha a törvényhazyság a felterjesztés után megtartott első közgyűlés­­ utáni 40 nap alatt nyilatkozatát a községnek n­e­m kézbesítteti, a községi határozat v-figy szabály "­rendelet helybenhagyottnak tekintendő.­­ 5. A 17. g.-nál, hogy az önkormányzati kör­­­­ben hozott határozatok ellen az érdeklettek a­­ kézbesítéstől számítandó,15 nap alatt a törvény­­i hatósághoz folyamodhatnak, e szó után: „kéz­­­­besítéstől“ — kivánlatos lenne még e közbeszo-­­­rás: „vagy ha a­ határozat általános, a község­­­­beni meghirdetéstől“, — mert az általános ha­­­­tározatok a községekben meghirdettetni szoktak,­­ s a kézbesítés csak az egyes személyekre vonat- t­kozó határozatoknál lehetséges.­­­ A 22. §. szerint a községek az állami és­­ törvényhatósági közegeknek a közigazgatásra von­­ natko­­ó rendeleteit vita vagy határozat tárgyává­­ nem tehetik, és feltétlenül végrehajtani kötelesek. A feltétlen végrehajtás előtt azonban kívá­­­­natosnak gondolnánk az elöljáróságnak megen- l gedni, hogy a­mennyiben a rendeletet a helyi vi­szonyok között károsnak, vagy épen kivihetet­lennek tartaná, 3 nap alatt felterjesztést tehes­sen járásbeli­ szolgabírája útján a megyei alis­­­­pánnak, illetőleg ir kormány illetékes közegének, — s csak ha ez a rendelet végrehajtását újólag elrendelné, sze jeleztessék az elöljáróság a feltét­len végrehajtásra; — magától értetődvén, hogy a szabadságos és tartalékos katonák berendelése, úgy­szintén valamely az állam veszélyezett ér­dekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tárgyazó rendelet, mindig azonnal és feltétlenül végrehajtandó. 7. A 24. §. második bekezdését a községi képviselő testület választása iránt, mi a közsé­gek szabad fejlődése szempontjából kívánatosnak vélnénk oda módosítani, hogy a községi képvi­selet fele részben a választók közül, másik fele részben pedig az e czélra három annyi számban összeírandó legtöbb egyenes államadót fizető községi lakosok sorából, az egész választó­kö­zönség által választandó tagokból álljon. Mert korunk democratikus iránya a képvi­seleteknél választást igényel, — a választás ily módja által pedig azon elemnek a községi ügye­­krel befolyása eléggé biztosittatik, mely a legna­gyobb terhet viseli. 8. A 32. §.-nál óhajtandó azon feltétel, hogy községi képviselőnek csak oly választó vá­lasztathassák, ki választói jogát személyesen gyakorolja, s ezen felül írni és olvasni tud. Mert a jelenkor ezen igénye sikeres ösztönt fog nyújtani arra, hogy a népoktatási törvény mielőbb a törvényhozás intenziójához képest gya­korlatilag is foganatosíttassék. 9. A 48. §.-ban a számadások megvizsgá­lására vonatkozó határidő iránti ezen kifejezést „tavaszi“ — a „nyári“ — szóval óhajtanánk fel­cserélni, mert e megyének igen sok nagy köz­ségében a községi-adó- és közgyámtári száma­dásokat oly rövid idő alatt elkészíteni, a 105. §. szerint 15 nappal előbb a községházánál közszem­lére kitenni, s a községi képviselet elé a megyei tavaszi közgyűlést egy hóval megelőző ülésben előterjeszteni lehetetlen ;­­minthogy e szerint a számadásoknak már január közepén elkészíttet­­niök kell, ez pedig annál kevésbbé lehetséges,­­ mivel a főkönyvek berekesztése az év előtt nem­­ eszközölhető; az újév első három hava pedig — mely alatt az ujonczozás is foganatosíttatni szokott — az új adók kivetési és előírási mun­kálataira szükséges, s így a számadások szer­kesztéséhez ápril­ió előtt fogni alig lehet. 10. A 47., illetőleg 51. §.-ban előirt teen­dőket egy minden qualificatió nélküli, többnyire egyszerű földmivelők sorából választatni szokott községi biró nem teljesítheti, — mert, hogy ily egyén, egy hasonló foglalkozású népből ala­kítandó közgyűlést, és ezeknek tanácskozásait vezetni,­­ egy szóval az 51. §.-ban felsorolt teendőknek megfelelni képes legyen, azt mi a gyakorlati életből merített meggyőződésünk alap­ján teljes lehetetlenségnek találjuk. Ez okból tehát, ha már a községi szabad önkormányzattal csakugyan összeférhetlen lenne az, hogy az adminisztratív teendőkre egy bizonyos körvonalazott hatáskörrel felruházandó és kellő qualificatióval bíró községi tisztviselő lehessen a község élén, — mi ezen §.-t oda kívánnánk

Next