Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-01-03 / 1. szám
hunyt édes atyja (édes anyja, testvérje, nagybátyja stb.) Gábor József után örökölte s annak egyedüli tulajdonosa többször nevezett Gábor Péter; ezek szerint a tettleges katonai szolgálat alóli felmentésre mezőgazdasági szempontból valóban érdemes. Szántó, 1870. decz. 20-án. Szőke József s. k., Drávith József s. k., apák. Ezennel bizonyíttatik, hogy a fentebbi bizonyítvány minden kitételében valóságot tartalmaz ; a két községi lakos azt sajátkezűleg írta alá, és mindkét aláíró apának a III-dik korosztályban a mostani katonaállításhoz olyan kötelezett fiaik vannak, kik sem ideiglenes, sem pedig a tettleges szolgálat alóli felmentésre igényt nem tartanak. Kell mint fentebb. N. N. biró. N. N. jegyző. (P. H.)a! ) elöljárók.“ * * 4/. alatti melléklet. Telekkönyvi kivonat; vagy ha ez nincs, birtokbizonyitvány; vagy a hagyatéki tárgyaló bírótól bizonyítvány, mely tanúsítja, hogy a birtok öröklés folytán származott folyamodóra. Ezen okmányok eredetben vagy hitelesített másolatban kapcsolandók. 5. alatti melléklet. Házassági engedély. Ezt egyébiránt szükségkép nem kell csatolni. A tényleges szolgálat aluli folyamodvány akkor nyújtandó be, midőn az illető alkalmasnak találtatott. Ha a folyamodó a honvédséghez soroztatott, úgy akkor a folyamodvány beadásának helye nincs, miután itt különben is csak fegyvergyakorlatra hivatik be. Szabó Mihály, tolnaszántói jegyző. Bács-Bodrog megye községi jegyzőinek kérvénye a képviselőházhoz, a községek rendezésére vonatkozó törvényjavaslat némely pontjainak módosítása tárgyában. Mélyen tisztelt képviselőház! Fájdalom és aggodalommal vettük észre, hogy a folyó évi ápr. 28-án a mélyen tisztelt Képviselőház asztalára letett községrendezési törvényjavaslat úgy a községek, mint a községi jegyzőkre néhány oly intézkedést tartalmaz, melyek egyrészt az állami közigazgatás érdekeit a községekben biztosítani, és a községek szabad fejlődését előmozdítani nem fogják, másrészt pedig a községi jegyzők állására igen sajtólag hatnak. Mi tehát, mint a községi gondok és fáradalmak emberei, — kik a törvényjavaslat által rendezendő viszonyokban életünk java részét töltöttük el, — az általunk alább részletesen előadandó ebbeli hiányokat életbe vágóknak tartván, nehogy e hiányok mint eddig, úgy jövőre is az egyes községekben előfordult zavaroknak mintegy állandó forrásaként törvényesítve fenmaradjanak ,az írtéizet egyik életszükségén segíteni "kívánó fenebbi törvényjavaslat néhány pontjaira, a gyakorlati életből merített szerény véleményünket a mélyen tisztelt képviselőház elé terjeszteni s a következő pontoknak módosításáért legmélyebb tisztelettel esedezni bátorkodunk : 1. A törvényjavaslat 8. §-ának harmadik bekezdését ekkor kérjük módosítani: „Minden terület, mely egy község határában fekszik, az illető községhez tartozik, habár a birtok után eső államadót tulajdonosa eddig közvetlenül a királyi adóhivatalnál is fizette; — az ily birtokterületek után tehát az illető tulajdonosok a községi terheket aránylag szintén viselni tartoznak. * Mert a kérdéses birtok csakugyan a községi terület egy részét képezi, — s mert az ily birtok sokszor az egyes községi birtokosok közt szétszórva egy külön önálló területet, vagy is úgynevezett külön adóközséget nem képezhet,— a mezei rendőrség jótékonyságát pedig a többi községi ingatlan birtokkal egyenlő mértékben élvezi; — ez okból tehát méltányos, hogy a községi terheket birtok aránylag épen úgy viselje mint a többi községi birtokosok, kik államadójukat nem a királyi adóhivataloknál, hanem a községi adópénztárnál fizetik. 2. A 12. §. 1. pontja szerint a község mint önálló hatóság a tűz- és közrendőrséget kezeli. Ezen pont határozatlan, és a köztörvényhatóságok hatásköréről hozo törvénycikk 61. §-ával ellenkezik, mert ezen utóbbi §. szerint a szolgabírák gyakorolják mindazon jogokat, és teljesítik mindazon kötelességeket, melyeket a törvény és szabályrendeletek reájuk ruháznak. Szabad legyen tehát ezen általunk vélt ellentét okadatolására a kérdéses 12. §. 1. pontját tüzetesebben elemezni. A tűzrendőri szabályok lényege leginkább három irányban központosul, — t. i. a tűzveszélyek megelőzhető elhárítása, tűzvésznek elfojtása, s a tűzvész indokának kinyomozásában. A tűzveszélyek megelőzhető elhárítására szolgál az épitkezésekre a felügyelet tűzrendőri szempontból, tehát az építkezési engedélyek megadása is, és amennyiben az építkezők a helyhatósági engedélytől önhatalmilag eltérnének, a tűzrendőrellenes építkezésnek sokszor karhatalommali megszüntetése, továbbá a kémények tisztán tartása, a gyúlékony anyagoknak, különösen pedig sok helyen az udvarokba cséplés és nyomtatás végett behordatni szokott gabonának a községbeli eltávolítása. Ezek mind olyan kérdések, melyeknél engedetlenség szokott előfordulni, s melyeknél egyrészt rögtöni intézkedés, másrészt pedig büntetői hatáskör is szükséges. A közrendőrség kezeléséhez az útlevelek és igazolási jegyek kiadása, — a jelentkezési ügy, — a katonai szökevények, zugirászok, kóborló czigányok, koldusok, elmebetegek, gonosztevők, vagy egyéb különös okokból rendőri felügyelet alá helyezett egyének feletti felügyelet, — nem különben a csavargó idegen egyéneknek a községbeli kiutasítása és kényszer utjáni haza tolonczoztatása, — cselédrendtartás, vándorszínészet vagy egyéb műelőadások, — hazard játékok, — a közerkölcsiségre, vendéglőkre és kocsmákra is felügyelés, — utczai, mezei, és vili rendőrség, — közegészségügy, himlőoltás, halotti vizsga és számos ilyféle helyhatósági intézkedések tartoznak. Mindezen ügyek azonban az eddig fenállott szabályrendeletek értelmében a járásbeli szolgabíróság által kezeltettek, s a községek ebbeli teendője csakis a tapasztalt hiányok feljelentésére volt szorítva. Itt tehát okvetlenül szükséges a törvénynek határozott rendelkezése, hogy ezen helyhatósági, s úgy is csak helyi természetű, a legtöbb esetben rögtöni intézkedést igénylő rendőri ügyekben, a községi elöljáróság mint helyhatóság önállóan van-e jogosítva intézkedni, s az engedetleneket rendőrileg meg is büntetni, e mgy pedig ezen rendőrségi ügyek a fennebb idézett 61. §. szerint a járásbeli szolgabirák hatásköréhez tartoznak-e ? miután a régibb rendszerből eredt szabályrendeletek, melyek eddig újakkal még pótolva nincsenek, e tárgyak kezelését és elintézését a szolgabírói hivatalokra ruházták. Ez okoknál fogva mi kívánatosnak látjuk, hogy a tűz- és közrendőrségre vonatkozó községi hatáskör tüzetesen és határozottan szabályoztassék. 3. A törvényjavaslat 16. §. 1. pontját — mely a terhes szerződések kötése, vagy felbontására vonatkozó határozatokra nézve a felsőbb megerősítést rendeli — ezen kezdőszavak hozzáadásával véljük czélszerűnek megtoldani: „a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló“, — mert különben minden, a községi háztartás mint bérkezelésre, például a községház kijavítására vonatkozó, sokszor igen csekély értékű tárgyban alakszerződéseket kötni, s azokat előbb a törvényhatóságnak jóváhagyás végett felterjeszteni kellene, ami a bérkezelést csak megnehezítené, s annyival is inkább felesleges, miután a rendes kezelésre vonatkozó, egyes kiadási tételek a költségvetésben felsorolva és kellőleg okadatolva, a költségvetés megállapítása által törvényhatóságilag úgy is előlegesen jóváhagyatnak. 4. A 16. §. 3. pontjának második bekezdése a törvényhatóság által jóváhagyandó határozatokra, a 20. §.-nak második bekezdése pedig a községi szabályrendeletekre nézve a felterjesztéstől számítandó 40 napot tűz ki; — ha a törvényhatóság ezen idő alatt nem nyilatkozik, a felterjesztett határozat, illetőleg szabályrendelet helybenhagyottnak tekintetik és végrehajtható. Mi a kiszabott 40 napi időt kevésnek találjuk, mert a felterjesztett vagy egyesek által fellebbezett határozatok a törvényhatóságok hatásköre iránti törvénycikk 43. §. m. pp szerint a megyei közgyűlés elé tartoznak, a megyei közgyűlések tartása azonban a permanens, hanem időszakos lévén, ebből is sok baj keletkezhetik. — az ebbeli határidőre vonatkozó szerkezetet tehát czélszerűnek vélnők odamódosítani, hogy ha a törvényhazyság a felterjesztés után megtartott első közgyűlés utáni 40 nap alatt nyilatkozatát a községnek nem kézbesítteti, a községi határozat v-figy szabály "rendelet helybenhagyottnak tekintendő. 5. A 17. g.-nál, hogy az önkormányzati körben hozott határozatok ellen az érdeklettek a kézbesítéstől számítandó,15 nap alatt a törvényi hatósághoz folyamodhatnak, e szó után: „kézbesítéstől“ — kivánlatos lenne még e közbeszo-rás: „vagy ha a határozat általános, a községbeni meghirdetéstől“, — mert az általános határozatok a községekben meghirdettetni szoktak, s a kézbesítés csak az egyes személyekre vonat- tkozó határozatoknál lehetséges. A 22. §. szerint a községek az állami és törvényhatósági közegeknek a közigazgatásra von natkoó rendeleteit vita vagy határozat tárgyává nem tehetik, és feltétlenül végrehajtani kötelesek. A feltétlen végrehajtás előtt azonban kívánatosnak gondolnánk az elöljáróságnak megen- l gedni, hogy amennyiben a rendeletet a helyi viszonyok között károsnak, vagy épen kivihetetlennek tartaná, 3 nap alatt felterjesztést tehessen járásbeli szolgabírája útján a megyei alispánnak, illetőleg ir kormány illetékes közegének, — s csak ha ez a rendelet végrehajtását újólag elrendelné, sze jeleztessék az elöljáróság a feltétlen végrehajtásra; — magától értetődvén, hogy a szabadságos és tartalékos katonák berendelése, úgyszintén valamely az állam veszélyezett érdekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tárgyazó rendelet, mindig azonnal és feltétlenül végrehajtandó. 7. A 24. §. második bekezdését a községi képviselő testület választása iránt, mi a községek szabad fejlődése szempontjából kívánatosnak vélnénk oda módosítani, hogy a községi képviselet fele részben a választók közül, másik fele részben pedig az e czélra három annyi számban összeírandó legtöbb egyenes államadót fizető községi lakosok sorából, az egész választóközönség által választandó tagokból álljon. Mert korunk democratikus iránya a képviseleteknél választást igényel, — a választás ily módja által pedig azon elemnek a községi ügyekrel befolyása eléggé biztosittatik, mely a legnagyobb terhet viseli. 8. A 32. §.-nál óhajtandó azon feltétel, hogy községi képviselőnek csak oly választó választathassák, ki választói jogát személyesen gyakorolja, s ezen felül írni és olvasni tud. Mert a jelenkor ezen igénye sikeres ösztönt fog nyújtani arra, hogy a népoktatási törvény mielőbb a törvényhozás intenziójához képest gyakorlatilag is foganatosíttassék. 9. A 48. §.-ban a számadások megvizsgálására vonatkozó határidő iránti ezen kifejezést „tavaszi“ — a „nyári“ — szóval óhajtanánk felcserélni, mert e megyének igen sok nagy községében a községi-adó- és közgyámtári számadásokat oly rövid idő alatt elkészíteni, a 105. §. szerint 15 nappal előbb a községházánál közszemlére kitenni, s a községi képviselet elé a megyei tavaszi közgyűlést egy hóval megelőző ülésben előterjeszteni lehetetlen ;minthogy e szerint a számadásoknak már január közepén elkészíttetniök kell, ez pedig annál kevésbbé lehetséges, mivel a főkönyvek berekesztése az év előtt nem eszközölhető; az újév első három hava pedig — mely alatt az ujonczozás is foganatosíttatni szokott — az új adók kivetési és előírási munkálataira szükséges, s így a számadások szerkesztéséhez áprilió előtt fogni alig lehet. 10. A 47., illetőleg 51. §.-ban előirt teendőket egy minden qualificatió nélküli, többnyire egyszerű földmivelők sorából választatni szokott községi biró nem teljesítheti, — mert, hogy ily egyén, egy hasonló foglalkozású népből alakítandó közgyűlést, és ezeknek tanácskozásait vezetni, egy szóval az 51. §.-ban felsorolt teendőknek megfelelni képes legyen, azt mi a gyakorlati életből merített meggyőződésünk alapján teljes lehetetlenségnek találjuk. Ez okból tehát, ha már a községi szabad önkormányzattal csakugyan összeférhetlen lenne az, hogy az adminisztratív teendőkre egy bizonyos körvonalazott hatáskörrel felruházandó és kellő qualificatióval bíró községi tisztviselő lehessen a község élén, — mi ezen §.-t oda kívánnánk