Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-11-21 / 47. szám
III. Nevelésügyek. 1. Az 1868-ik évi XXXVIII. t. sz. foganatositása körüli eljárás, különösen ennek az iskoláztatásra vonatkozó része. 2. Az egyházak, mint kultustestületek nemes törekvéseinek támogatása. 3. Általában meghonosítása mindennemű nemes, s a nép erkölcsét javitni czélzó intézményeknek, s viszont a közerkölcsiség ellen felmerült mindennemű merényletek, kihágások megtorlása iránti intézkedés. IV. Közlekedési ügyek. 1. A közmunkaerő összeírása, megváltási lajstrom elkészítése, s annak rendszeres beszedése, befizetése, — a közmunka szolgálat törvényes és igazságos felosztása feletti őrködés, s a munka folyama alatt annak elhaladtáról, és eredményéről a hatóság pontos értesítése. 2. Közlekedési utak és hidak jókarban tartása körüli ellenőrködés, az ezekről időszakonkint felterjesztendő jelentések elkészítése. 3. Folyók szabályozása, csatornák, védgátak építése feletti őrködés, mennyiben a községjegyző van hivatva az ide vonatkozó törvények ismeretére. V. Kereskedelmi ügyek. 1. A különféle kereskedők, és iparosok nyilvántartása, annyiszor a mennyiszer azokról statistikai adatok szerkesztése. 2. Ott hol országos vagy heti vásárok vannak, az azok feletti felügyelet, s a piaczi árjegyzések pontos és lelkiismeretes vezetése, különösen a baromvásárokra vonatkozólag a marhatárlatok kiadványozása körüli lelkiismeretes és pontos eljárás. 3. Az iparosok és kereskedők által használt mértékek, és mérlegek feletti felügyelet, s az ez irányban felmerült visszaélések megtorlása körüli eljárás. VI. Pénzügyek. 1. Mindennemű adó-összeírások. 2. Mindennemű egyenes adók részletes felosztása, az adófőkönyv rendszeres kezelése és bezárása, egyénenkénti palotázás. 3. Az adóalapok, különösen a földadó és ház alapjában történt változások pontos nyilvántartása. 4. Mindezen egyenes adók beszedése és befizetése körüli eljárás egész munkálata azon heteken, hol a községekben írástudók nincsenek. 5. A közvetett adók, mint fogyasztási, egyenértéki adók, százalékok és egyéb illetékek beszedése s befizetése körüli eljárás. 6. Elemi csapások esetében a károsultak adóleengedési igényeinek keresztülvitele érdekéből a szabályszerű kimutatások pontos és lelkiismeretes elkészítése s felterjesztése. VII. Hadügyek. 1. A védkötelezetteknek az anyakönyvi kivonatok, népszámlálás, idegenek nyilvántartása, mint segédadatokbeli összeirása. 2. Ezen összeírás folytán az ideiglenes felmentésre igényt tartók okiratainak előállítása. 3. A védkötelezetteknek az avatási bizottság előtti rendes megjelenésre való felügyelet. 4. A besorozott és szabadságolt katonák, nemkülönben a honvédek nyilvántartása, s azok berendeltetése esetén a rendelet teljesítésére való felügyelet. 5. Katonai elhelyezéseknél, és átvonulásoknál, a szabályszerű elszállásolás vezénylete, s őrködés a felett, hogy egyrészről a katonaság számára szükségelt szolgálmányok megadassanak, másrészről e szolgálmányokért járó dijak a lakosságtól el ne vonassanak. VIII. Községi belügyek. 1. Mindenek felett a községi levéltárnak — mint a község egyik kincsének rendes kezelése. 2. A községi ingós ingatlan vagyonoknak évenkinti leltározása. 3. Községi előleges költségvetés készítése, s azoknak okmányokkali felszerelése. 4. A községi közköltőnek felsőbb helyen engedélyezett mennyiségbeni kivetése, az adókönyvecskékbe átvezetése, s ott hol a lakosság írástudatlan — ezen közköltő beszedése körüli eljárás. 5. A község jövedelméről, és kiadásairól okmányokkal felszerelt évi számadások készítése. 6. Szegényalap s takarékmagtár kezelése feletti őrködés, s az idevonatkozó számadások elkészítése. 7. Úrbéri maradványföldek, és szőlődézsma váltságösszegek beszedése körüli eljárásra vonatkozó felügyelet, és számadás készítése. 8. Minden tanácskozásnál, mely a községi igazgatás körében történik, rendes jegyzőkönyv vezetése. 9. Magánfelekkel szemben: a) a hozzá folyamodóknak peres és nemperes ügyeikben jó tanácscsal szolgálni; b) rendes perre nem tartozó ügyeikben mindennemű írásbeli munkálatokat megszabott díjak mellett teljesíteni. _______ Ez azon tér, melyet eddig a községi jegyző legnagyobb részt saját személyében, ott pedig hol a községi bírák hivatásukat némileg betölteni képesek voltak, — a bíróval egyetemben elfoglalt; — ez azon tér, melyen a jegyző az elöljáróság mellett úgy működött, hogy működésének gyümölcsét legtöbb esetben az elöljáróság sokszor nem érdemlett kitüntetésében találhatta fel, míg a mulasztásokért minden oldalról megtámadtatva, és sehonnan sem védelmeztetve, gyakran keserűen bűnhődött, és ez mindazért volt, mert az elöljárók kötelessége soha körül nem íratott és mert a felelősség súlyát a községben a jegyzőn kívül senki nem érezte. Az 1871-ik évi XVIII. törvényczikk VII. fejezete felelősséget szabván a községi elöljáró- sságra, szükségessé vált, hogy minden elöljárósági tag ismerje kötelességeit, és ezen kötelességek szabatosan körvonalaztassanak, igy lehetvén csak bármelyik elöljárósági tagot kötelessége mulasztásáért felelősségre vonni. A mennyiben pedig az 1871-ik évi XVIII. tör-vény 90. §, az állami közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért kis és nagy községekben különösen a bíró és jegyzőre hárítja a felelősség súlyát, de különben is a községi egyéb elöljárósági tagok csakis községi ügyekkel foglalkoznak, tehát jelenleg mellőzve egyéb elöljárósági tagok kötelességeinek tüzetes elősorolását, a községi bíró és jegyző teendői meghatározására nézve következő javaslatot bátorkodunk tisztelettel előterjeszteni : A.) Bírói teendők. A községi bíró kötelességei három főpontba foglalhatók, jelesül: 1. Mint a község törvényes főnökét, minden a községet közvetlenül érdeklő ügyek elintézése a bírót illeti, tehát a bíró felelősség terhe alatt köteles: a) A község mindennemű vagyonaira felügyelni, a község bárminemű bevételeit és kiadásait, tehát úgy a pénztár, mint a természetben meglévő ingó és ingatlan vagyonok kezelését szigorúan ellenőrizni, a község érdekében kivetett bárminemű költségeket teljes szigorral behajtani. b) A község belső területén és határain lévő utak, hidak, töltések és védgátak, vízvezető árkok, és úgynevezett ivó és itató kutak jókarban tartására, a község határhalmaira pontosan felügyelni, az azok körül észlelt hiányok kipótlása, és hibák kiigazításáról úgy személyesen, mint az alája rendelt közegek által gondoskodni. c) A község határán a mezei rendőrséget, mennyiben az törvény szerint hatásköréhez tartozik, szigorúan fentartani, a bejelentett kártételek megbecsültetését haladéktalanul foganatosítani, a kártevőkről a kár becsülevélszerinti árát, hajtáspénzt és más eljárási költséget, úgy a neki talán kiszabott bírságpénzt behajtani, azokkal az érdekletteknek átszámolni; az ellenszegülőket , és konok tilalomrontókat felsőbb helyre bejelenteni. d) A képviselőtestület befolyásával felfoga-dott községi pásztorokat, kerülőket és cselédi személyzetet kötelességeik pontos teljesítésére szorítani. e) A közcsend és rendre a községben felügyelni, e végből éjjeli őröket állítani; a csend, és rendháborítókat — mennyiben hatásköréhez tartoznék — megbüntetni vagy felsőbb helyre feljelenteni. f) A korcsmákra, s általában az italmérő helyekre felügyelni s a tilos italmérések meg-s gátlását teljes erővel eszközölni. g) A községi közmunka leszolgáltatása felett az igazságos sorrendet pontosan fentartani. h) Tűzrendőri szabályrendeleteket végrehajtani, a lakosokat a kémények tisztán és jókarban, nemkülönben úgynevezett kapitányvíz tartására szorítani, a tűzoltó eszközök használható állapotban tartásáról gondoskodni. i) Községi jótékony alapok, magtárak, úgy a községi árvavagyonok kezelését ellenőrizni. k) A gyermekeiket iskoláztatni vonakodó szülőktől a bírságot, nemkülönben — szükség esetén — a tanítók fizetését behajtani, és ezeken kívül a községi képviselőtestület szabályrendeletei által reá ruházott kötelességeket teljesíteni. 2. Az államszolgálat érdekében a bírót illeti a közigazgatási törvények és felsőbb rendeleteknek anyagi (materiális) végrehajtása, tehát a bíró felelősség terhe alatt köteles. a) Az állami, megyei és községi tisztviselők hivatalos utazásaik alkalmával igényelt előfogatok pontos kiállítása, a pénzt szállító postahivatalnak fegyveres segédletet, adóvégrehajtó biztosoknak foglalás alkalmával ellenőrző segédletet, zálogolás alkalmával előfogatot állítani. b) Egészségrendőri szabályokat saját hatáskörében végrehajtani, úgymint az utczákat, tereket, szeméttől, tárgyú halmazok, állatok hulláit más undorító és egészségveszélyes tárgyaktól tisztán tartani, és tartatni, posványok eltávolításáról gondoskodni, a védhimlő beojtására összeírt gyermekek szüleit a gyermekeik beoltására szorítani, szegénysorsú betegeknek közkórházba szállittatását eszközölni, felügyelni a felett, hogy tavaszszal marhák és lovak megvizsgálás előtt legelőre ne hajtassanak, e végre előzőleg minden istállóban a jószágokat megvizsgáltatni, ragályos betegségben szenvedő jószágokat elkülöníttetni, marhavész idején az évrendszabályokat szigorúan foganatosítani. c) Tavaszszal a hernyók pusztítását amenynyiben lehet, a szerb tövis kiirtását pedig a legnagyobb szigorral eszközölni, a községi faiskolák jókarban tartására és megóvására felügyelni. d) A közmunka természetbeni teljes leszolgáltatására felügyelni, a közmunka-váltság beszedése és beszállításáról gondoskodni. e) Az adó, közmunka, ujonczozás, általában mindennemű összeírásoknál közreműködni, a védköteleseket sorozó, pótsorozó és felülvizsgálati bizottság elébe állítani, s mennyiben szükséges lenne, azok élelmezéséről gondoskodni, katonai beszállásolásokra felügyelni. f) Tolonczok elhelyezése, rabok őrizete, továbbítása és élelmezéséről gondoskodni. Ezeken kívül minden, akár a törvény, akár a felsőbb tisztviselők által reá ruházott kötelességeket teljesíteni. 3. Bíráskodási ügyekben: a községi bírót illeti a községi lakosok törvény szerint hozzá utasított peres ügyeikben bírótársaival együtt ítélni, mindenek felett pedig amennyiben végrehajtásnak van helye, a végrehajtás foganatosításáról gondoskodni. B) Községjegyzői teendők. A községjegyzői kötelességek a fentebb elősorolt nyolcz főrovatban — kivételével azoknak, melyek a közelebbi pontban mint bírói kötelességek vannak feltüntetve — bőven elősorolva lévén, azokat ismételni nem akarjuk; csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy valamint a községi bíró, úgy a községi jegyző is saját kötelességeinek indokolatlan mulasztásáért minden irányban szigorúan felelős. Azonban bárhogy oszlassák is fel a biró és jegyző kötelességeinek terhe, mennyiben a községi jegyző hivatása a fentebb előadott nyolcz főpontozatokban foglaltaknál kevesebb alig lehet; s miután ezen kötelességek teljesítésének mulasztásáért a községi jegyzőt saját egyéni felelősségén kivül fedezni semmi nem fogja; miután alig lehet várni, hogy a nép, melynek a községi jegyző életérdekeit szolgálja, a községjegyzői teendők túlhalmozottságát felfogni, és a jegyzőn saját jó szántából segíteni kívánna; és miután első tekintetre látható, hogy nagyobb községekben a teendő halmaza egy jegyző munkaerejét — bármily munkagyőző, és szorgalmas legyen is — felülmúlja, úgy a községek, mint az állam érdekében mélhatlanul szükséges, hogy ilyen községekben a jegyzői teendők vitelére egynél több jegyző alkalmaztassák, miből önként következik a jegyzői fizetéseknek a munka terjedelméhez képesti arányosítása is. Nagyon magasan mérlegeljük egy ember munkaerejét, midőn az állítjuk, hogy egy hivatalát lelkiismeretes pontossággal betölteni kívánó községi jegyző, kétezer lélek igényeinek megfelelő körben találja működése netovábbját; mire nézve a gyakorlati életből merített tapasztalataink alapján, egyrészről a magánfelek ügyei gyors, és gyakran halasztást nem szenvedhető elintézése, másrészről az államigazgatás közér- 382