Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-11-21 / 47. szám

III. Nevelésügyek. 1. Az 1868-ik évi XXXVIII. t. sz. foga­­natositása körüli eljárás, különösen ennek az is­koláztatásra vonatkozó része. 2. Az egyházak, mint kultustestületek ne­mes törekvéseinek támogatása. 3. Általában meghonosítása mindennemű nemes, s a nép erkölcsét javitni czélzó intézmé­nyeknek, s viszont a közerkölcsiség ellen felme­rült mindennemű merényletek, kihágások meg­torlása iránti intézkedés. IV. Közlekedési ügyek.­­ 1. A közmunkaerő összeírása, megváltási lajstrom elkészítése, s annak rendszeres besze­dése, befizetése, — a közmunka szolgálat törvé­nyes és igazságos felosztása feletti őrködés, s a munka folyama alatt annak el­haladtáról, és eredményéről a hatóság pontos értesítése. 2. Közlekedési utak és hidak jókarban tar­tása körüli ellenőrködés, az ezekről időszakon­­kint felterjesztendő jelentések elkészítése. 3. Folyók szabályozása, csatornák, védgátak építése feletti őrködés, mennyiben a községjegyző van hivatva az ide vonatkozó törvények isme­retére. V. Kereskedelmi ügyek. 1. A különféle kereskedők, és iparosok nyil­vántartása, annyiszor a mennyiszer azokról sta­­tistikai adatok szerkesztése. 2. Ott hol országos vagy heti vásárok van­nak, az azok feletti felügyelet, s a piaczi árjegy­zések pontos és lelkiismeretes vezetése, különösen a baromvásárokra vonatkozólag a marhatárlatok kiadványozása körüli lelkiismeretes és pontos elj­árás. 3. Az iparosok és kereskedők által használt mértékek, és mérlegek feletti felügyelet, s az ez irányban felmerült visszaélések megtorlása kö­rüli eljárás. VI. Pénzügyek. 1. Mindennemű adó-összeírások. 2. Mindennemű egyenes adók részletes fel­osztása, az adófőkönyv rendszeres kezelése és bezárása, egyénenkénti palotázás. 3. Az adóalapok, különösen a földadó és ház alapjában történt változások pontos nyil­vántartása. 4. Mindezen egyenes adók beszedése és be­fizetése körüli eljárás egész munkálata azon heteken, hol a községekben írástudók nincsenek. 5. A közvetett adók, mint fogyasztási, egyen­­értéki adók, százalékok és egyéb illetékek besze­dése s befizetése körüli eljárás. 6. Elemi csapások esetében a károsultak adóleengedési igényeinek keresztülvitele érde­kéből a szabályszerű kimutatások pontos és lelki­­ismeretes elkészítése s felterjesztése. VII. Hadügyek. 1. A védkötelezetteknek az anyakönyvi ki­vonatok, népszámlálás, idegenek nyilvántartása, mint segédadatokbeli összeirása. 2. Ezen összeírás folytán az ideiglenes fel­mentésre igényt tartók okiratainak előállítása. 3. A védkötelezetteknek az avatási bizottság előtti rendes megjelenésre való felügyelet. 4. A besorozott és szabadságolt katonák, nemkülönben a honvédek nyilvántartása, s azok berendeltetése esetén a rendelet teljesítésére való felügyelet. 5. Katonai elhelyezéseknél, és átvonulások­nál, a szabályszerű elszállásolás vezénylete, s őrködés a felett, hogy egyrészről a katonaság számára szükségelt szolgálmányok megadassa­nak, másrészről e szolgálmányokért járó dijak a lakosságtól el ne vonassanak. VIII. Községi belügyek. 1. Mindenek felett a községi levéltárnak — mint a község egyik kincsének rendes kezelése. 2. A községi ingó­s ingatlan vagyonoknak évenkinti leltározása. 3. Községi előleges költségvetés készítése, s azoknak okmányokkali felszerelése. 4. A községi közköltőnek felsőbb helyen engedélyezett mennyiségbeni kivetése, az adó­könyvecskékbe átvezetése, s ott hol a lakosság írástudatlan — ezen közköltő beszedése körüli eljárás. 5. A község jövedelméről, és kiadásairól ok­mányokkal felszerelt évi számadások készítése. 6. Szegényalap s takarékmagtár kezelése feletti őrködés, s az idevonatkozó számadások el­készítése. 7. Úrbéri maradványföldek, és szőlődézs­­ma váltságösszegek beszedése körüli eljárásra vonatkozó felügyelet, és számadás készítése. 8. Minden tanácskozásnál, mely a községi igazgatás körében történik, rendes jegyzőkönyv vezetése. 9. Magán­felekkel szemben: a) a hozzá folyamodóknak peres és nem­peres ügyeikben jó tanácscsal szolgálni; b) rendes perre nem tartozó ügyeikben min­dennemű írásbeli munkálatokat megszabott díjak mellett teljesíteni. _______ Ez azon tér, melyet eddig a községi jegyző legnagyobb részt saját személyében, ott pedig hol a községi bírák hivatásukat némileg betöl­teni képesek voltak, — a bíróval egyetemben elfoglalt; — ez azon tér, melyen a jegyző az elöljáróság mellett úgy működött, hogy műkö­désének gyümölcsét legtöbb esetben az elöljáró­ság sokszor nem érdemlett kitüntetésében talál­hatta fel, míg a mulasztásokért minden oldalról megtámadtatva, és sehonnan sem védelmeztetve, gyakran keserűen bűnhődött, és ez mindazért volt, mert az elöljárók kötelessége soha körül nem íratott és mert a felelősség súlyát a községben a jegyzőn kívül senki nem érezte. Az 1871-ik évi XVIII. törvényczikk VII.­­ fejezete felelősséget szabván a községi elöljáró- s­ságra, szükségessé vált, hogy minden elöljárósági­­ tag ismerje kötelességeit, és ezen kötelességek szabatosan körvonalaztassanak, igy lehetvén csak­­ bármelyik elöljárósági tagot kötelessége mulasz­­­­tásáért felelősségre vonni. A mennyiben pedig az 1871-ik évi XVIII. tör-­­­vény 90. §, az állami közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért kis és nagy községekben különösen a bíró és jegyzőre hárítja a felelősség­­ súlyát, de különben is a községi egyéb elöljá­­­­rósági tagok csak­is községi ügyekkel foglalkoz­­­­nak, tehát jelenleg mellőzve egyéb elöljárósági­­ tagok kötelességeinek tüzetes elősorolását, a köz­­­­ségi bíró és jegyző teendői meghatározására nézve következő javaslatot bátorkodunk tisztelettel elő­terjeszteni : A.) Bírói teendők. A községi bíró kötelességei három főpontba foglalhatók, jelesül: 1. Mint a község törvényes főnökét, minden a községet közvetlenül érdeklő ügyek elintézése a bírót illeti, tehát a bíró felelősség terhe alatt köteles: a) A község mindennemű vagyonaira fel­ügyelni, a község bárminemű bevételeit és ki­adásait, tehát úgy a pénztár, mint a természet­ben meglévő ingó és ingatlan vagyonok keze­lését szigorúan ellenőrizni, a község érdekében kivetett bárminemű költségeket teljes szigorral­­ behajtani. b) A község belső területén és határain lévő utak, hidak, töltések és védgátak, vízvezető árkok, és úgynevezett ivó és itató kutak jókar­ban tartására, a község határhalmaira pontosan­­ felügyelni, az azok körül észlelt hiányok kipót­­­­lása, és hibák kiigazításáról úgy személyesen,­­ mint az alája rendelt közegek által gondoskodni. c) A község határán a mezei rendőrséget,­­ mennyiben az törvény szerint hatásköréhez tar­­­­tozik, szigorúan fentartani, a bejelentett kárté­­­­telek megbecsültetését haladéktalanul foganatosí­­­­tani, a kártevőkről a kár becsülevélszerinti árát,­­ hajtáspénzt és más eljárási költséget, úgy a nek­i talán kiszabott bírságpénzt behajtani, azokkal­­ az érdekletteknek átszámolni; az ellenszegülőket , és konok tilalomrontókat felsőbb helyre beje­­­­lenteni. d) A képviselőtestület befolyásával felfoga-­­­dott községi pásztorokat, kerülőket és cseléd­­i személyzetet kötelességeik pontos teljesítésére­­ szorítani. e) A közcsend és rendre a községben fel­ügyelni, e végből éjjeli őröket állítani; a csend, és rendháborítókat — mennyiben hatásköréhez tartoznék — megbüntetni vagy felsőbb helyre fel­jelenteni. f) A korcsmákra, s általában az italmérő helyekre felügyelni s a tilos italmérések meg-s gátlását teljes erővel eszközölni. g) A községi közmunka leszolgáltatása felett az igazságos sorrendet pontosan fentartani. h) Tűzrendőri szabályrendeleteket végrehaj­tani, a lakosokat a kémények tisztán és jókarban, nemkülönben úgynevezett kapitányvíz tartására szorítani, a tűzoltó eszközök használható álla­potban tartásáról gondoskodni. i) Községi jótékony alapok, magtárak, úgy a községi árvavagyonok kezelését ellenőrizni. k) A gyermekeiket iskoláztatni vonakodó szülőktől a bírságot, nemkülönben — szükség esetén — a tanítók fizetését behajtani, és ezeken kívül a községi képviselőtestület szabályrendeletei által reá ruházott kötelességeket teljesíteni. 2. Az államszolgálat érdekében a bírót illeti a közigazgatási törvények és felsőbb rendeletek­nek anyagi (materiális) végrehajtása, tehát a bíró felelősség terhe alatt köteles. a) Az állami, megyei és községi tisztviselők hivatalos utazásaik alkalmával igényelt előfogatok pontos kiállítása, a pénzt szállító postahivatal­nak fegyveres segédletet, adóvégrehajtó bizto­soknak foglalás alkalmával ellenőrző segédletet, zálogolás alkalmával előfogatot állítani. b) Egészségrendőri szabályokat saját ha­táskörében végrehajtani, úgymint az utczákat, tereket, szeméttől, tárgyú halmazok, állatok hullái­t más undorító és egészségveszélyes tárgyaktól tisztán tartani, és tartatni, posványok eltávolítá­sáról gondoskodni, a védhimlő beojtására össze­írt gyermekek szüleit a gyermekeik beoltására szorítani, szegénysorsú betegeknek közkórházba szállittatását eszközölni,­­ felügyelni a felett, hogy tavaszszal marhák és lovak megvizsgálás előtt legelőre ne hajtassanak, e végre előzőleg minden istállóban a jószágokat megvizsgáltatni, ragályos betegségben szenvedő jószágokat elkü­­löníttetni, marhavész idején az évrendszabályokat szigorúan foganatosítani. c) Tavaszszal a hernyók pusztítását a­meny­nyiben lehet, a szerb tövis kiirtását pedig a legnagyobb szigorral eszközölni, a községi fais­kolák jókarban tartására és megóvására felügyelni. d) A közmunka természetbeni teljes leszol­­gáltatására felügyelni, a közmunka-váltság be­szedése és beszállításáról gondoskodni. e) Az adó, közmunka, ujonczozás, általában mindennemű összeírásoknál közreműködni, a véd­­köteleseket sorozó, pótsorozó és felülvizsgálati bizottság elébe állítani, s mennyiben szükséges lenne, azok élelmezéséről gondoskodni, katonai beszállásolásokra felügyelni. f) Tolonczok elhelyezése, rabok őrizete, to­vábbítása és élelmezéséről gondoskodni.­­ Eze­ken kívül minden, akár a törvény, akár a felsőbb tisztviselők által reá ruházott kötelességeket tel­jesíteni. 3. Bíráskodási ügyekben: a községi bírót il­leti a községi lakosok törvény szerint hozzá uta­sított peres ügyeikben bírótársaival együtt ítélni, mindenek felett pedig a­mennyiben végrehajtás­nak van helye, a végrehajtás foganatosításáról gondoskodni. B) K­ö­z­s­é­gj­e­g­y­z­ő­i teendők. A községjegyzői kötelességek a fentebb elősorolt nyolcz főrovatban — kivételével azok­nak, melyek a közelebbi pontban mint bírói kö­telességek vannak feltüntetve — bőven elősorolva lévén, azokat ismételni nem akarjuk; csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy valamint a községi bíró, úgy a községi jegyző is saját kötelességei­nek indokolatlan mulasztásáért minden irányban szigorúan felelős. Azonban bár­hogy oszlassák is fel a biró és jegyző kötelességeinek terhe, mennyiben a községi jegyző hivatása a fentebb előadott nyolcz főpontozatokban foglaltaknál kevesebb alig lehet; s miután ezen kötelességek teljesítésének mu­lasztásáért a községi jegyzőt saját egyéni fele­lősségén kivül fedezni semmi nem fogja; miután alig lehet várni, hogy a nép, melynek a községi jegyző életérdekeit szolgálja, a községjegyzői teendők túlhalmozottságát felfogni, és a jegyzőn saját jó szántából segíteni kívánna; és miután első tekintetre látható, h­ogy nagyobb községek­ben a teendő halmaza egy jegyző munkaerejét — bármily munkagyőző, és szorgalmas legyen is — felülmúlja, úgy a községek, mint az állam érde­kében mélhatlanul szükséges, hogy ilyen közsé­gekben a jegyzői teendők vitelére egynél több jegy­ző alkalmaztassák, miből önként következik a jegyzői fizetéseknek a munka terjedelméhez ké­pesti arányosítása is. Nagyon magasan mérlegeljük egy ember munkaerejét, midőn az állítjuk, hogy egy hiva­talát lelkiismeretes pontossággal betölteni kívánó községi jegyző, kétezer lélek igényeinek megfe­lelő körben találja működése netovábbját; mire nézve a gyakorlati életből merített tapasztala­taink alapján, egyrészről a magánfelek ügyei­­ gyors, és gyakran halasztást nem szenvedhető­­ elintézése, másrészről az államigazgatás közér- 382

Next