Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-05-23 / 21. szám

Első évi urfolyam. 21. szám. Pest, máj. 23-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖB­JEGYZŐK SZÁMÁRA. SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (ILMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 írt 50 kr.. ■— félévre 3 frt.. — egész évre­­5 frt. — Egyes számok 12 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ­HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők­ Mindkettő ■ a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi­ posta-utcza sarkán.) EG­YLETI ÜGYEK. Válasz, és felhívás: Frey­tag F­er­en­cz duna­szekcsői jegyző úr­hoz, mint a baranyamegyei jegyzői segélyegylet elnökéhez — a f. é. márt. hó 8-án Mohácson tar­tott járási tanácskozmányra vonatkozva. Szaklapunk f. é. 19-ik számában a Mohá­cson tartott járási tanácskozmány jegyzőkönyve közöltetik, melyből sajnálattal olvastam, hogy a mohácsi járásbeli i. kartársak helyesnek, és üd­vösnek látták a megyei egyletből kiválni, és ön­­állólag járási egyletbe sorakozni. Ezen határozat hozatalára okul szolgálván a t. elnök úr abbeli jelentése, hogy a járási egy­letek közül csak a mohácsi járás teljesen, — a baranyavári, és hegyháti járás csak részletesen van képviselve (hát a s­z­e­n­t­ lő­r­in ez­­ ?), és hogy a járási egyletek felhivattak a segélyzési ügyben nyilatkozni, s arra azok közül csak egye­dül a baranyavári járás nyilatkozott; — ez utóbbi állításra nézve kívánom magamat igazolni. Igaz ugyan, hogy f. é. febr. 17-rő­l kelt fel­hívását t. elnök úrnak megkaptam, de arra hamar­jában nem válaszolhattam; mert részint a halmo­zott teendők miatt, — de különösen járásunk alsó részét a vadvizek elárasztván, s az utak feneket­lenek és igy járhatlanok lévén, leginkább ezen akadály miatt a járási egy­le­t tanácskoz­mán­y­á­t a felhívás értelmében csak folyó évi ápril 2-án tarthattam meg Magyar-Mecs­­kében, hol is együtt lévő valamennyi kar­társam előtt­­. elnök úrnak levelét felolvas­tam, s őket ez ügybeni nyilatkozatra felhívtam, kik is egyhangúlag oda nyilatkoztak, „h­o­g­y m­indaddig, mig más intézkedés nem létezik, a megyei értekezleten meg­állapított segélyzési tagdijjat fizet­ni fogják.“ — Erről egy nyilatkozatot is alá­írtak, melyet tudomásvétel végett t. elnök ur­nak f. é. april 3-án irt levelem kíséretében meg is küldöttem; valamint jelentettem azt is, hogy járásunk részéről hátralékban maradt 22 ft 50 kr. tagdíjakat 1871. márt. végéig beszedvén, azt a megyei egyleti pénztárnok t. Rauchbauer Jó­zsef magyarszéki jegyző urnak postai után el­­küldöttem. Ekként én, habár egy kissé elkésve, — a mi felmerült legyőzhetlen akadályokban leli mentsé­gét, — kötelmemnek a szent-lőrinczi járás részéről megfeleltem, és igy igen sajnálom, hogy mi a baranyavári járásbeli kartársaink ál­tal mostoha testvérekül tekintetvén, rólunk végkép lemondtak, és ők külön járási egyletbe sorakoztak. Tekintve, hogy elforgácsolt erővel kevesebb, ellenben a­­Viribus un­it is “-sal nagyobb eredmény volna kivihető, azért ismételve saj­n­ál­at­o­mat kell kifejeznem a mohácsi járásbeli t. kartársaim határozata fe­lett, — habár igazuk is van némi tekintetben, mert bizony sajnálva be kell vallanunk, hogy a megyebeli némely kartársak igazolatlan közöny­nyel voltak, és vannak a segélyzési egylet iránt, de ez a nagy részről még­is el nem mondható. A dolog így állván, most már nem tudom, mi lesz a megyei egyletből? úgy hiszem még­is, hogy az agyonhallgatással megölni, és az örök nyugalomra így egyszerűen eltemetni nem szükséges, de nem is kívánatos. Ha m­e­g­­alakult a megyei egylet közös tanács­kozás útján, úgy ha feloszlik, azt ismét közös határozat útján kívánnám kimondatni. Min­denesetre igen helyesen tennének a baranyame­­gyei t. ka­rt­ár­s­aim, hogy bevárnák a köz­ségi rendezést, a­midőn rólunk, úgy nyug­díjaztatásunk érdemében is, mint remény­em a ma­gas kormány intézkedni kegyeskedik, akkor az­után a megyei vagy járási segélyegylet élete, avagy halála felett is okszerű, s a körülmé­nyekhez mért határozat lenne hozható. Addig mindenesetre a megyei s­eg­ély egy­le­tét, mint a járásinál tömörebbet, fentartani czélszerű volna. Ez az én véleményem. Felkérem azért­­. Eregtag Fér­en­cz ba­rátomat, a­­ baranya megyei haldokló megyei jegyzői segélyegylet érdemteljes, és közbecsülésben részesülő elnökét, szíveskedjék e lapok útján nyilatkozni az iránt, hogy: van-e szándéka ez érdemben még egy megyei tanácskozmányt, vagy értekezletet a teme­tés előtt egybehívni ? — vagy a f. é. mart. 8-án Mohácson tartott tanácskozmány megállapodása már oly határozatnak veendő-e, hogy a megyei egylet meghalván, el is temettetett? — Jó és czélszerű lenne, nézetem szerint, a temetés előtt a számadó búcsúztatót i­­llene megtartani. Kelt Bicsérden, május 10-én 1871. Horváth Károly körjegyző, mint a sz.-lőrinczi járási s.-egylet elnöke. KÖZSÉGI ÜGYEK. Szabály-tervezet: mező, erdő, utak és építkezés tárgyában. 1. §. A határterületen a mezei rendre való felügyeletet közvetl­enül a mezőbiró, a mellé rendelt kerülőkkel,— az erdőrendre felügyeletet az erdőbiró kerülőivel teljesíti; a közlekedési utak, ivó kutak jó karban tartásáról közvetlen a gát­­biró tartozik gondoskodni; a község területén történendő építkezés, kerítkezés feletti felügye­letet a képviselők (esküttek) sorából évenként sorrendben kijelölt 2 eskütt teljesíti. 2. §. A mező, erdő-, gátbirói, úgy az épít­kezés feletti felügyelői állást a képviselők sorá­ból mindenki legalább egy évig, midőn a válasz­tás reá esik, viselni köteles és minthogy ezen állások a községi rend fentartását, illetőleg a köz­ségi főbíró felelősségét tekintve nélkü­lözhetlenek, ez alól magát az elválasztott csakis a község pénztára részére fizetett 25 frt váltságdíjjal mentheti fel. 3. §: Minden tavaszszal a mezei munka­szünte alatt a közlekedési utak s hidak jó karba hozandók, az ivó kutak és árkok tisztítása esz­közöltessék és mindazon egyes lakos, ki ennek teljesítésére­­ismételt felszólítás után munka­erejéhez képest ki nem áll, vagy munkást nem küld, 1—5 ftig büntetendő. 4. §. A határbeli düllő utak, s közlekedési utak csonkitatlanul fentartandók, s ezek valamint a két gazádjaik a képviselő testület kiküldöttjei által időszakonkint megvizsgáltatnak; mindazok kik megrongálták, beszántották, vagy garádjaikat meg nem csinálták, árkaikat ki nem tisztittatták, s hibában találtatnak,— a munka költségükre fo­ganatosíttatván, mint a közrend ellen vétők 1 — 5 ftig büntetendők. 5. §. Építkezések, kerekezések a község­­elöljáróságnál bejelentendők, és az alapczelöpök mindig az e czélra kiküldött két képviselő (es­kütt) és a két szomszéd fél jelenlétében jelöltes­senek ki, és vezessenek le. Ezen rendszabály­­ ellen vétő 5—20 ftig büntetendő. 6. §. A község uszásra, s házak elébe trá­gya, szemét, gaz kihordása, tisztasági és egész­ségi szempontból tiltva van. Ez ellen vétő la­kosok, — az azonnali eltakarittatáson kívül, mint rendszabály-áthágók 1—5 ftig büntetendők. Minden ilynemű észlelt eseteket a képvise­lők (esküttek) a község birájának azonnal beje­lenteni kötelesek. Ha pedig ezek találtatnának ily áthágásban, a birság kétszeresét kötelesek fizetni. 7. §. Az elmarasztalás ellen fellebbezés az illető szolgabiróhoz 8 nap alatt birtokon kívül történhetik. 8. §. Az előző §§-ban említett szabály- át­hágásokért befolyt bírság, a község által külön kezelt rendőri pénztárt illetendő, a­miből a tűz, víz s egyéb szerencsétlenség által károsultak se­gélyezése fog a község mint testület nevében eszközöltetni. Mind­ezen fennebbi rendszabályok szoros megtartása és tartatásáért a község főbírája első helyen, az elöljárósággal egyetemben felelőssé tétetik. Bozsik József, körjegyző. A HIVATALOS LAPBÓL.­ ­ A fa árának emelkedése miatt naponta költségesebbé vált szokásos karós­ szőlőművelést, egyes szőlőbirtokosok különböző vidékeken a há­romszor négyszer olcsóbb drót­mivelési rendszer­rel kezdik felcserélni. Ez utóbbi rendszer könnyebb terjedhetése czéljából alulírt ministérium intézkedést tett az­iránt, hogy a szőlőmivelő s esetleg kertészkedő közönség minél könnyebben s olcsóbban szerez­hesse meg az ezen miveléshez megkivántató sod­ronyt. Ugyanis a távirdai vonalak javítása és átala­kításával meggyűlő sodrony-készlet felől akként rendelkezett, hogy az szőllőmivelési és kertészeti czélokra mérsékelt áron a közönség rendelkezé­sére bocsáttassák. Jelenleg mintegy 60 mázsányi sodrony-kész­let van a pesti m. kir. távirda központi raktá­rában, mely csak innét lesz áruba bocsátva; azonban intézkedés történt az iránt, hogy ha ne­talán növekednének az igények, az egyes távir­dai igazgatóságok székhelyein, Pesten, Temes­­várott, Debreczenben, Kolozsvárt, Nagy-Kanizsán és Zágrábban is gyüjtessék sodrony, honnét a vidékbeli gazda egyesület által kiállított azon bi­zonyítványra, miszerint a venni kívánó csak­is szőllőmivelési vagy kertészeti czélra használand­­ja a vásárolt sodronyt, mázsánkint a 3 milli­méter átmérőjű 5 ft 50 kért, a 472 milliméter átmérőjű 5 ftért lesz elárusítva minden év ok­­tóber havának végéig, mely határidőn túl meg­maradandó mennyiség a szokott módon a köz­árverés útján fog eladatni. Mely intézkedésről a szellőmivelő és kertészkedő közönség ezennel, ebbeli igényei érvényesithetése czéljából értesit­­tetik. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium. — Folyó évi május hó 15-én a hévízi für­dőhelyen, Zalamegyében, a fürdői idény tarta­mára postaállomás lép életbe, mely levél- és ko­csipostai szállítmányok továbbítására a kesztbe-

Next