Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-05-23 / 21. szám
Első évi urfolyam. 21. szám. Pest, máj. 23-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖBJEGYZŐK SZÁMÁRA. SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (ILMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 írt 50 kr.. ■— félévre 3 frt.. — egész évre5 frt. — Egyes számok 12 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓHIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők Mindkettő ■ a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) EGYLETI ÜGYEK. Válasz, és felhívás: Freytag Ferencz dunaszekcsői jegyző úrhoz, mint a baranyamegyei jegyzői segélyegylet elnökéhez — a f. é. márt. hó 8-án Mohácson tartott járási tanácskozmányra vonatkozva. Szaklapunk f. é. 19-ik számában a Mohácson tartott járási tanácskozmány jegyzőkönyve közöltetik, melyből sajnálattal olvastam, hogy a mohácsi járásbeli i. kartársak helyesnek, és üdvösnek látták a megyei egyletből kiválni, és önállólag járási egyletbe sorakozni. Ezen határozat hozatalára okul szolgálván a t. elnök úr abbeli jelentése, hogy a járási egyletek közül csak a mohácsi járás teljesen, — a baranyavári, és hegyháti járás csak részletesen van képviselve (hát a szent lőrin ez ?), és hogy a járási egyletek felhivattak a segélyzési ügyben nyilatkozni, s arra azok közül csak egyedül a baranyavári járás nyilatkozott; — ez utóbbi állításra nézve kívánom magamat igazolni. Igaz ugyan, hogy f. é. febr. 17-ről kelt felhívását t. elnök úrnak megkaptam, de arra hamarjában nem válaszolhattam; mert részint a halmozott teendők miatt, — de különösen járásunk alsó részét a vadvizek elárasztván, s az utak feneketlenek és igy járhatlanok lévén, leginkább ezen akadály miatt a járási egylet tanácskozmányát a felhívás értelmében csak folyó évi ápril 2-án tarthattam meg Magyar-Mecskében, hol is együtt lévő valamennyi kartársam előtt. elnök úrnak levelét felolvastam, s őket ez ügybeni nyilatkozatra felhívtam, kik is egyhangúlag oda nyilatkoztak, „hogy mindaddig, mig más intézkedés nem létezik, a megyei értekezleten megállapított segélyzési tagdijjat fizetni fogják.“ — Erről egy nyilatkozatot is aláírtak, melyet tudomásvétel végett t. elnök urnak f. é. april 3-án irt levelem kíséretében meg is küldöttem; valamint jelentettem azt is, hogy járásunk részéről hátralékban maradt 22 ft 50 kr. tagdíjakat 1871. márt. végéig beszedvén, azt a megyei egyleti pénztárnok t. Rauchbauer József magyarszéki jegyző urnak postai után elküldöttem. Ekként én, habár egy kissé elkésve, — a mi felmerült legyőzhetlen akadályokban leli mentségét, — kötelmemnek a szent-lőrinczi járás részéről megfeleltem, és igy igen sajnálom, hogy mi a baranyavári járásbeli kartársaink által mostoha testvérekül tekintetvén, rólunk végkép lemondtak, és ők külön járási egyletbe sorakoztak. Tekintve, hogy elforgácsolt erővel kevesebb, ellenben aViribus unit is “-sal nagyobb eredmény volna kivihető, azért ismételve sajnálatomat kell kifejeznem a mohácsi járásbeli t. kartársaim határozata felett, — habár igazuk is van némi tekintetben, mert bizony sajnálva be kell vallanunk, hogy a megyebeli némely kartársak igazolatlan közönynyel voltak, és vannak a segélyzési egylet iránt, de ez a nagy részről mégis el nem mondható. A dolog így állván, most már nem tudom, mi lesz a megyei egyletből? úgy hiszem mégis, hogy az agyonhallgatással megölni, és az örök nyugalomra így egyszerűen eltemetni nem szükséges, de nem is kívánatos. Ha megalakult a megyei egylet közös tanácskozás útján, úgy ha feloszlik, azt ismét közös határozat útján kívánnám kimondatni. Mindenesetre igen helyesen tennének a baranyamegyei t. kartársaim, hogy bevárnák a községi rendezést, amidőn rólunk, úgy nyugdíjaztatásunk érdemében is, mint reményem a magas kormány intézkedni kegyeskedik, akkor azután a megyei vagy járási segélyegylet élete, avagy halála felett is okszerű, s a körülményekhez mért határozat lenne hozható. Addig mindenesetre a megyei segély egyletét, mint a járásinál tömörebbet, fentartani czélszerű volna. Ez az én véleményem. Felkérem azért. Eregtag Férencz barátomat, a baranya megyei haldokló megyei jegyzői segélyegylet érdemteljes, és közbecsülésben részesülő elnökét, szíveskedjék e lapok útján nyilatkozni az iránt, hogy: van-e szándéka ez érdemben még egy megyei tanácskozmányt, vagy értekezletet a temetés előtt egybehívni ? — vagy a f. é. mart. 8-án Mohácson tartott tanácskozmány megállapodása már oly határozatnak veendő-e, hogy a megyei egylet meghalván, el is temettetett? — Jó és czélszerű lenne, nézetem szerint, a temetés előtt a számadó búcsúztatót illene megtartani. Kelt Bicsérden, május 10-én 1871. Horváth Károly körjegyző, mint a sz.-lőrinczi járási s.-egylet elnöke. KÖZSÉGI ÜGYEK. Szabály-tervezet: mező, erdő, utak és építkezés tárgyában. 1. §. A határterületen a mezei rendre való felügyeletet közvetlenül a mezőbiró, a mellé rendelt kerülőkkel,— az erdőrendre felügyeletet az erdőbiró kerülőivel teljesíti; a közlekedési utak, ivó kutak jó karban tartásáról közvetlen a gátbiró tartozik gondoskodni; a község területén történendő építkezés, kerítkezés feletti felügyeletet a képviselők (esküttek) sorából évenként sorrendben kijelölt 2 eskütt teljesíti. 2. §. A mező, erdő-, gátbirói, úgy az építkezés feletti felügyelői állást a képviselők sorából mindenki legalább egy évig, midőn a választás reá esik, viselni köteles és minthogy ezen állások a községi rend fentartását, illetőleg a községi főbíró felelősségét tekintve nélkülözhetlenek, ez alól magát az elválasztott csakis a község pénztára részére fizetett 25 frt váltságdíjjal mentheti fel. 3. §: Minden tavaszszal a mezei munkaszünte alatt a közlekedési utak s hidak jó karba hozandók, az ivó kutak és árkok tisztítása eszközöltessék és mindazon egyes lakos, ki ennek teljesítéséreismételt felszólítás után munkaerejéhez képest ki nem áll, vagy munkást nem küld, 1—5 ftig büntetendő. 4. §. A határbeli düllő utak, s közlekedési utak csonkitatlanul fentartandók, s ezek valamint a két gazádjaik a képviselő testület kiküldöttjei által időszakonkint megvizsgáltatnak; mindazok kik megrongálták, beszántották, vagy garádjaikat meg nem csinálták, árkaikat ki nem tisztittatták, s hibában találtatnak,— a munka költségükre foganatosíttatván, mint a közrend ellen vétők 1 — 5 ftig büntetendők. 5. §. Építkezések, kerekezések a községelöljáróságnál bejelentendők, és az alapczelöpök mindig az e czélra kiküldött két képviselő (eskütt) és a két szomszéd fél jelenlétében jelöltessenek ki, és vezessenek le. Ezen rendszabály ellen vétő 5—20 ftig büntetendő. 6. §. A község uszásra, s házak elébe trágya, szemét, gaz kihordása, tisztasági és egészségi szempontból tiltva van. Ez ellen vétő lakosok, — az azonnali eltakarittatáson kívül, mint rendszabály-áthágók 1—5 ftig büntetendők. Minden ilynemű észlelt eseteket a képviselők (esküttek) a község birájának azonnal bejelenteni kötelesek. Ha pedig ezek találtatnának ily áthágásban, a birság kétszeresét kötelesek fizetni. 7. §. Az elmarasztalás ellen fellebbezés az illető szolgabiróhoz 8 nap alatt birtokon kívül történhetik. 8. §. Az előző §§-ban említett szabály- áthágásokért befolyt bírság, a község által külön kezelt rendőri pénztárt illetendő, amiből a tűz, víz s egyéb szerencsétlenség által károsultak segélyezése fog a község mint testület nevében eszközöltetni. Mindezen fennebbi rendszabályok szoros megtartása és tartatásáért a község főbírája első helyen, az elöljárósággal egyetemben felelőssé tétetik. Bozsik József, körjegyző. A HIVATALOS LAPBÓL. A fa árának emelkedése miatt naponta költségesebbé vált szokásos karós szőlőművelést, egyes szőlőbirtokosok különböző vidékeken a háromszor négyszer olcsóbb drótmivelési rendszerrel kezdik felcserélni. Ez utóbbi rendszer könnyebb terjedhetése czéljából alulírt ministérium intézkedést tett aziránt, hogy a szőlőmivelő s esetleg kertészkedő közönség minél könnyebben s olcsóbban szerezhesse meg az ezen miveléshez megkivántató sodronyt. Ugyanis a távirdai vonalak javítása és átalakításával meggyűlő sodrony-készlet felől akként rendelkezett, hogy az szőllőmivelési és kertészeti czélokra mérsékelt áron a közönség rendelkezésére bocsáttassák. Jelenleg mintegy 60 mázsányi sodrony-készlet van a pesti m. kir. távirda központi raktárában, mely csak innét lesz áruba bocsátva; azonban intézkedés történt az iránt, hogy ha netalán növekednének az igények, az egyes távirdai igazgatóságok székhelyein, Pesten, Temesvárott, Debreczenben, Kolozsvárt, Nagy-Kanizsán és Zágrábban is gyüjtessék sodrony, honnét a vidékbeli gazda egyesület által kiállított azon bizonyítványra, miszerint a venni kívánó csakis szőllőmivelési vagy kertészeti czélra használandja a vásárolt sodronyt, mázsánkint a 3 milliméter átmérőjű 5 ft 50 kért, a 472 milliméter átmérőjű 5 ftért lesz elárusítva minden év október havának végéig, mely határidőn túl megmaradandó mennyiség a szokott módon a közárverés útján fog eladatni. Mely intézkedésről a szellőmivelő és kertészkedő közönség ezennel, ebbeli igényei érvényesithetése czéljából értesittetik. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium. — Folyó évi május hó 15-én a hévízi fürdőhelyen, Zalamegyében, a fürdői idény tartamára postaállomás lép életbe, mely levél- és kocsipostai szállítmányok továbbítására a kesztbe-