Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-05-30 / 22. szám
Első évi urfolyam. 22. szám. Pest, máj. 30-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐK SZÁMÁRA; SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (LEMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. IS MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 frt 50 ki, — félévre 3 írt., — egész évre 11 írt. — Egyesek 12 krjával kaphatói. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a RIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendő! Mi., tő a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) KÖZSÉGI ÜGYEK. Szent-jobb úgynevezett Nagyhegy, Csindova, Csákhegy és Szovárhegyre vonatkozó szőlőhegyi rendszabályok. (Statuta.) A sz.-jobbi elöljáróság tekintve azon jelentékeny vagyont, melyet a szőllőhegy képvisel, annak lehetős biztos megőrzése végett a következő' s mindenkit egyiránt kötelező rendszabályokat alkotta: I. RÉSZ. 1. §. Mindenki, ki a szőlőhegyre belép, vagy szőllőtulajdonos, vagy napszámos, vagy vendég, ki nem ily minőségben ott megtaláltatik, kóbornak tekintendő, s bármely szőllőtulajdonos, vagy hegyi őrszemélyzet által járása felől kérdőre vonandó s kiutasítható, gyanús esetben letartóztatandó, s a hegyi elöljáróknak bejelentendő. Ide nem értetnek ismert becsületes helybeli vagy környéki lakosok, kikről, hogy ártó szándékkal léptek volna be, fel sem tehető. Gyermekek, kik szüleik vagy gazdáik után a hegyre küldetnek, ha valami kárt vagy bármely a jelen rendszabályok elleni vétséget követnek el, aziránt szüleik, vagy illetőleg gazdáik lesznek felelősök, s kártérítéssel ők kötelezvék. 2. §. Ki a hegyre be, s hegyről kimegy, az ajtót maga után, valamint ha szekérrel van, a kaput betenni köteles, ellenkezőkép cselekvők 10 és 20 kvra büntetendők. 3. §. A más barázdáján szent György napjától a szüret teljes bevégeztéig járni nem szabad; ki ott találtatik, elutasítandó. Ide nem tartoznak a szomszédos barázdák, s azok, melyek emberemlékezet óta közlekedési helyül használtattak. 4. §. A SZÓ110-, vagy bármely gyüimölcstartozás, soha meg nem engedtetik. Aki ezt tenné, a hegyről kimélet nélkül kiutasítandó. 5. §. Minden szőllős gazda köteles kimért gyepűjét évenkint május 20-ig kellő módon elkészíteni : ezt elmulasztók 40 kr — 2 frtig büntetendők. Hogy gyepűjét minden gazda kétségen kívül tudhassa, köteles mindenki gyepűje kezdését s végét saját — ha lehet bélyeggel elátott czölöpével megjelölni, ki ezt elmulasztja, mint a közrend iránt hanyagságot tanúsító, 30 krra büntetetendő. Továbbá a gyepük tövei minden évben kétszer kitisztitandók — megnyesendők, — 20 krtól 40 krig terjedő büntetés terhe alatt. 6. §. A nagy hegyen minden jul. 1-től az úgynevezett tagi hágcsó, mellékhágcsók betiltatnak, — a bejárás egyedül a hegykapun, temetőalji ajtón, és a sváb utcza végén levő hágcsón szabad; a többi helyeken szintén a folytonos s szakadatlan gyakorlat szerint utak engedtetnek meg a szükségelt bejárás végett. — Ez ellen vétők a netalán okozott kártérítésen felül 50 krra büntetendőd. — A hegygyepűn rést csinálni, azt kibontani, azon gyalog vagy szekérrel ki és este járni nem szabad; ki ezt teszi, minden egyes esetben a kár megtérítésén felül két forintra büntetendő". 7. §. Minden gazda köteles gyümölcsfáit a tavasz kiderülése előtt gondosan meghernyóztatni; a ki ezt elmulasztja, két írtra, s az okozott minden károk megtérítésére büntetendő". 8. §. Senkinek sem szabad jószágát a hegyen még saját földjén sem szabadon bocsátani; ellenkezőkép cselekvők, azon felül, hogy az okozott kár s innen folyó költségek megtérítése rájuk hárul, minden darab jószágért 50 krt fizetnek. 9. §. Mindenkinek tiltatik, pajtája vagy pinczéje előtt, egy ember által könnyen elvihető edényt, eszközt vagy tárgyat kint hagyni, vagy tartani; ha ilyet kint felejtett, a kerülő által értesítendő, mely után az őrszemélyzet nem felelős. 10. §. A vakbormérő helyek egyfelől erkölcstelenség tanyái, másfelől az ott tivornyázók által nem egyszer okoztatván kár — a hegyi elöljáró által gondosan nyomozandók, a községi elöljáróknak bejelentendők, különben minden felelősség a következményekért reá háramlik. 11. §. A téli, tavaszi, olvadás, vagy nyári záporok idején, ki a vizek rendes folyó helyeit mellőzve, a vizet a más szőlőhelyére barázda, fő vagy egyéb gát kivágásával reá ereszti, az okozott kár megtérítésén felül 10 írtra büntetendő. 12. §. Pajták, pinczék, ezek udvarai, utak, barázdákra vagy mellé, vagy pedig szőllőkbe ültetett fák, ha a szomszéd szőllőkbe árnyékukkal kárt tenni bebizonyultak ; a hegyelőljáróknak teendő panasz, s ennek ítélete folytán kivágandók; e kivágásnak azonban szüret után szt. György napig számított időköz alatt van helye,— megjegyezvén, hogy a hegybírói eljárásba be nem nyugvó félnek birtokon belül a szolgabiróság elintéző határozatát igénybe venni joga leend. 13. §. Hegyi ivókutak jó karban tartása és tisztasága ellen vétő, a kártérítésen felül egy írtra büntettetik. 1. §. Ki a más termesztményét — legyen az szőllő, bárminémü gyümölcs, fű, barázdafőkre s szőllők aljaiba vetni szokott főzelékfélék stb. — bármely kis részben meglopja, a tulajdonos hite nélkül elsajátítja: a lopott tárgy háromszoros értéke megfizetésén felül minden egyes esetben két forintra büntetendő. 2 §. Ki a más oltványát, bárminemű csemetéjét ellopja, kivágja, eltöri, a kár megtérítésén felül minden darab csemetéért öt forintra büntetendő'. 3. §. Ki a más szőllőjéből csak bár egy karót is kivesz, elsajátít, egy forintra büntetendő'. 4. §. Ki a más szőllőjét, veteményét, gyalog vagy szekérrel legázolja, letapossa, a kár megtérítésén felül két forintra büntetendő'. 5. §. Ki a tulajdonos hire nélkül bármely időszakban szőllővesszőket szed, két forintra büntetendő', azon felül a szedett szőllő'vesszők tulajdonosuknak visszaadandók. 6. §. Hegyi kapuk, ajtók, s zárok megrontói a kárt azonnal helyrehozni kötelesek, s ha idegenek, a hegyi elöljárónak joga van őket letartani, s a szakértő mester által megbecsült kár erejéig magának biztosítékot szerezni. 7. §. Ki a hegyi kapukra s ajtókra, vagy hegyházra ragasztott hirdetéseket részakaratból, vagy pajkosságból, leszakasztja vagy bemocskolja, ha vagyonos öt forintra, ha vagyontalan bezáratásra büntetendő. Gyermekekért az első rész első szakasza szerint gazdájuk vagy szüleik lesznek felelősök. 8. §. Kóbor sertések, borjuk, s más nemű , állatok, ha a hegyen találtatnak, bezárandók s megkötendők, s gazdájuk a kár megtérítésén ki-ívül minden darabért ötven krra büntetendő a kellő elővigyázati rendszabályok meg nem tartásáért. 9. §. A kóbor, s gazdátlan ebek megfogathatnak, vagy meglövethetnek. 10. §. Önként értetik, miszerint: a. Minden előszámlált esetekben a tettes, ha elég személyi s vagyoni biztosítékot nem mutat — megzálogolandó, vagy ha ez nem lehetne, letartóztatandó; a hegyi elöljáró az esetről azonban rögtön értesítendő. b. Ha a tettes teljesen vagyontalan, de csak azon esetben, az eset minőségéhez mérendő s a hegyi elöljáró által megszabandó bezáratásnak lesz helye, mely bezáratási idő 24 órán túl nem terjedhet. c. Nagyobb kihágások, mint: pajtá-s pincze - fölverések , a járási szolgabirói hivatal mint illetékes bíróság elébe azonnal felterjesztendők. HL RÉSZ. 1. §. Minden fent elősorolt esetekben a büntetés végrehajtása a hegyelöljárót illeti. 2. §. A hegyi elöljáró köteles rendes jegyzőkönyvet vezetni s abba időről időre beleírni: ki, mikor, miért s mennyire büntettetett. 3. §. A hegyi elöljáró a hegység vagyonáról felelős, azokat valamint a hegységet illető iratokat, jegyzőkönyveket, s bár minémű tárgyakat leltárba foglalni, rendben tartani köteles, s azokért vagyon és személyileg felelős. 4. ,§. Ha a hegyi elöljáróság több személyből áll, jogi kötelességből folyó felelősség őket egyaránt illeti; előfordulható kéteshegyet nem értési esetekben a döntő szavazat a korosabbat illetendi. 5. §. A hegyi elöljáró hivatalba állása után két hét alatt a hegyi költségtervet a községi elöljáróság elébe terjeszteni köteles; a községi elöljáróság e feletti tanácskozásaira tapasztalt és értelmes szőllősgazdák meghívandók, s azok tanácsa meghallgatandó. 6. §. A hegyi elöljáró hivatalábóli kilépése után egy hó alatt köteles számadását a községi elöljáróságnak bemutatni; ennek megvizsgálásakor, több szőllős gazda jelenléte szintén eszközlendő. — A számadás alapját képezik, a hegyi költség, s azon évben bejött minden büntetéspénzeknek, a rendesen vezetett jegyzőkönyvnek igazolása szerinti mennyiségben! hovaforditása, — megjegyeztetvén, miszerint minden elősorolt büntetéspénzek egyharmada, a lelkiismeretes é s szorgalmas felügyelet és vigyázat eszközlése czéljából, a hegybírák és kerülőket illeti, fejenkénti egyenlő osztalékban. A lopott tárgy értékéből bejövő büntetéspénz 13-a a hegységet, 1/3-a, a károsult gazdát, 1/3-a pedig a hegybírókat s kerülőt illeti egyenlő osztalékban. 7. §. Minden hegyi elöljárói változásnál a hegység vagyona, mint: kapuk, ajtók, iratok, jegyzőkönyvek sat. száma s mibenléte leltárszerüleg a község főbírája által három elöljáró jelenlétében egybeírandó, mely leltárban az átadás egy részről, az átvétel más részről, valamint az egyik, vagy másik fél részéről teendő észrevétel bejegyzendő. 8. A hegyelőljáró a kerülők s pásztorok közvetlen főnöke s azok ő neki engedelmeskedni kötelesek. 9. §. A kerülő és pásztor, a szolgálatbérének az elmúltakról követelhetése nélkül, — a hegyi elöljáró által szolgálatából elereszthető: a., ha az engedelmességet megtagadja, II. RÉSZ.