Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)

1871-05-30 / 22. szám

Első évi urfolyam. 22. szám. Pest, máj. 30-án, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖR­JEGYZŐK SZÁMÁRA; SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (LEMÉRI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. IS MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 frt 50 ki­, — félévre 3 írt., —­ egész évre 11 írt. — Egyes­e­k 12 krjával kaphatói. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a RIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendő!­ Mi­., tő a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi­ posta-utcza sarkán.) KÖZSÉGI ÜGYEK. Szent-jobb úgynevezett Nagyhegy, Csindova, Csákhegy és Szovárh­egy­­re vonatkozó szőlőhegyi rendsza­bályok. (Statuta.) A sz.-jobbi elöljáróság tekintve azon je­lentékeny vagyont, melyet a szőllőhegy képvisel, annak lehető­s biztos­ megőrzése végett a követ­kező' s mindenkit egyiránt kötelező­ rendszabá­lyokat alkotta: I. RÉSZ. 1. §. Mindenki, ki a szőlőhegyre belép, vagy sző­llőtulajdonos, vagy napszámos, vagy vendég, ki nem ily minőségben ott megtalálta­­­tik, kóbornak tekintendő, s bármely szőllőtulaj­­donos, vagy hegyi ő­rszemélyzet által járása felő­l kérdő­re vonandó s kiutasítható, gyanús eset­ben letartóztatandó, s a hegyi elöljáróknak be­jelentendő­. Ide nem értetnek ismert becsületes helybeli vagy környéki lakosok, kikről, hogy ártó szán­dékkal léptek volna be, fel sem tehető. Gyermekek, kik szüleik vagy gazdáik után a hegyre küldetnek, ha valami kárt vagy bár­mely a jelen rendszabályok elleni vétséget követ­nek el, aziránt szüleik, vagy illetőleg­ gazdáik lesznek felelősök, s kártérítéssel ők köte­­lezvék. 2. §. Ki a hegyre be, s hegyről kimegy, az ajtót maga után, valamint ha szekérrel van, a kaput betenni köteles, ellenkezőkép cselekvők 10 és 20 kvra büntetendő­k. 3. §. A más barázdáján szent­ György napjá­tól a szüret teljes bevégeztéig járni nem szabad; ki ott találtatik, elutasítandó. Ide nem tartoz­nak a szomszédos barázdák, s azok, melyek ember­­emlékezet óta közlekedési helyül használtattak. 4. §. A SZÓ110-, vagy bármely gyüimölcstarto­­zás, soha meg nem engedtetik. A­ki ezt tenné, a hegyről kimélet nélkül kiutasítandó. 5. §. Minden szőllős gazda köteles kimért gyepűjét évenkint május 20-ig kellő módon el­készíteni : ezt elmulasztók 40 kr — 2 frtig bünte­tendők. Hogy gyepűjét minden gazda kétségen kívül tudhassa, köteles mindenki gyepűje kez­dését s végét saját — ha lehet bélyeggel elá­tott czölöpével megjelölni, ki ezt elmulasztja, mint a közrend iránt hanyagságot tanúsító, 30 krra büntetetendő. Továbbá a gyepük tövei min­den évben kétszer kitisztitandók — megnyesen­­dő­k, — 20 krtól 40 krig terjedő­ büntetés ter­he alatt. 6. §. A nagy hegyen minden jul. 1-től az úgy­nevezett tagi hágcsó, mellékhágcsók betiltat­nak, — a bejárás egyedül a hegykapun, temető­­alji ajtón, és a sváb­ utcza végén levő­ hágcsón szabad; a többi helyeken szintén a folytonos s sza­kadatlan gyakorlat szerint utak engedtetnek meg a szükségelt bejárás végett. — Ez ellen vétő­k a netalán okozott kártérítésen felül 50 krra bün­tetendőd. — A hegygyepű­n rést csinálni, azt kibontani, azon gyalog vagy szekérrel ki és este járni nem szabad; ki ezt teszi, minden egyes esetben a kár megtérítésén felül két forintra bün­tetendő". 7. §. Minden gazda köteles gyümölcsfáit a tavasz kiderülése előtt gondosan meghernyóz­­tatni; a ki ezt elmulasztja, két írtra, s az oko­zott minden károk megtérítésére büntetendő". 8. §. Senkinek sem szabad jószágát a hegyen még saját földjén sem szabadon bocsátani; ellen­kezőkép cselekvők, azon felül, hogy az okozott kár s innen folyó költségek megtérítése rájuk hárul, minden darab jószágért 50 krt fizetnek. 9. §. Mindenkinek tiltatik, pajtája vagy pinczéje előtt, egy ember által könnyen elvihető­ edényt, eszközt vagy tárgyat kint hagyni, vagy tartani; ha ilyet kint felejtett, a kerülő által ér­tesítendő­, mely után az őrszemélyzet nem fe­lelős. 10. §. A vak­bormérő helyek egyfelől er­kölcstelenség tanyái, másfelől az ott tivornyá­­zók által nem egyszer okoztatván kár — a hegyi elöljáró által gondosan nyomozandók, a községi elöljáróknak bejelentendők, különben minden felelősség a következményekért reá há­ramlik. 11. §. A téli, tavaszi, olvadás, vagy nyári záporok idején, ki a vizek rendes folyó helyeit mellőzve, a vizet a más sző­lőhelyére barázda, fő vagy egyéb gát kivágásával reá ereszti, az okozott kár megtérítésén felül 10 írtra bün­tetendő. 12. §. Pajták, pinczék, ezek udvarai, utak, barázdákra vagy mellé, vagy pedig szőllőkbe ül­tetett fák, ha a szomszéd szőllőkbe árnyékukkal kárt tenni bebizonyultak ; a hegyelő­ljáróknak te­endő­ panasz, s ennek ítélete folytán kivágandók; e kivágásnak azonban szüret után szt. György napig számított időköz alatt van helye,— meg­jegyezvén, hogy a hegybírói eljárásba be nem nyugvó félnek birtokon belül a szolgabiróság elintéző határozatát igénybe venni joga leend. 13. §. Hegyi ivókutak jó karban tartása és tisztasága ellen vétő­, a kártérítésen felül egy írtra büntettetik. 1. §. Ki a más termesztményét — legyen az szőllő, bárminémü gyümölcs, fű­, barázdafők­re s szőllő­k aljaiba vetni szokott főzelékfélék stb. — bár­mely kis részben meglopja, a tulajdonos hite nélkül elsajátítja: a lopott tárgy három­szoros értéke megfizetésén felül minden egyes esetben két forintra büntetendő. 2 §. Ki a más oltványát, bárminemű cse­metéjét ellopja, kivágja, eltöri, a kár megtérítésén felül minden darab csemetéért öt forintra bün­tetendő'. 3. §. Ki a más szőllő­jéből csak bár egy karót is kivesz, elsajátít, egy forintra büntetendő'. 4. §. Ki a más sző­llőjét, veteményét, gya­log vagy szekérrel legázolja, letapossa, a kár megtérítésén felül két forintra büntetendő'. 5. §. Ki a tulajdonos hire nélkül bármely idő­szakban szőllővessző­ket szed, két forintra bün­tetendő', azon felül a szedett sző­llő'vessző­k tulaj­donosuknak visszaadandók. 6. §. Hegyi kapuk, ajtók, s zárok megron­­tói a kárt azonnal helyrehozni kötelesek, s ha idegenek, a hegyi elöljárónak joga van őket letartani, s a szakértő mester által megbecsült kár erejéig magának biztosítékot szerezni. 7. §. Ki a hegyi kapukra s ajtókra, vagy hegyházra ragasztott hirdetéseket rész­akarat­ból, vagy pajkosságból, leszakasztja vagy be­mocskolja, ha vagyonos öt forintra, ha vagyon­talan bezáratásra büntetendő. Gyermekekért az első rész első szakasza szerint gazdájuk vagy szüleik lesznek felelősök. 8. §. Kóbor sertések, borjuk, s más nemű , állatok, ha a hegyen találtatnak, bezárandók s­­ megkötendők, s gazdájuk a kár megtérítésén ki-­í­vül minden darabért ötven krra büntetendő a kellő elővigyázati rendszabályok meg nem tar­tásáért. 9. §. A kóbor, s gazdátlan ebek megfogat­hatnak, vagy meglövethetnek. 10. §. Önként értetik, miszerint: a. Minden előszámlált esetekben a tettes, ha elég személyi s vagyoni biztosítékot nem mutat — megzálogolandó, vagy ha ez nem le­hetne, letartóztatandó; a hegyi elöljáró az eset­ről azonban rögtön értesítendő. b. Ha a tettes teljesen vagyontalan, de csak azon esetben, az eset minőségéhez mérendő s a hegyi elöljáró által megszabandó bezáratásnak lesz helye, mely bezáratási idő 24 órán túl nem terjedhet. c. Nagyobb kihágások, mint: pajtá-­s pin­­cze - fölverések , a járási szolgabirói hivatal mint illetékes bíróság elébe azonnal felterjesz­­tendők. HL RÉSZ. 1. §. Minden fent elősorolt esetekben a büntetés végrehajtása a hegyelöljárót illeti. 2. §. A hegyi elöljáró köteles rendes jegy­zőkönyvet vezetni s abba időről időre bele­írni: ki, mikor, miért s mennyire büntettetett. 3. §. A hegyi elöljáró a hegység vagyoná­ról felelős, azokat valamint a hegységet illető iratokat, jegyzőkönyveket, s bár minémű tárgya­kat leltárba foglalni, rendben tartani köteles, s azokért vagyon­ és személyileg felelős. 4. ,§. Ha a hegyi elöljáróság több személy­ből áll, jog­i kötelességből folyó felelősség őket egyaránt illeti; előfordulható kétesh­egyet nem értési esetekben a döntő szavazat a korosabbat illetendi. 5. §. A hegyi elöljáró hivatalba állása után két hét alatt a hegyi költségtervet a köz­ségi elöljáróság elébe terjeszteni köteles; a köz­ségi elöljáróság e feletti tanácskozásaira tapasz­talt és értelmes sző­llősgazdák meghívandók, s azok tanácsa meghallgatandó. 6. §. A hegyi elöljáró hivatalábóli kilépé­se után egy hó alatt köteles számadását a köz­ségi elöljáróságnak bemutatni; ennek megvizs­gálásakor, több szőllős gazda jelenléte szintén eszközlendő. — A számadás alapját képezik, a hegyi költség, s azon évben bejött minden bün­tetéspénzeknek, a rendesen vezetett jegyzőkönyv­nek igazolása szerinti mennyiségben! hovafordi­­tása, — megjegyeztetvén, miszerint minden előso­rolt büntetéspénzek egyharmada, a lelkiismere­­tes é s szorgalmas­ felügyelet és vigyázat esz­közlése czéljából, a hegybírák és kerülőket il­leti, fejenkénti egyenlő osztalékban. A lopott tárgy értékéből bejövő büntetéspénz 13-a a hegységet, 1/3-a, a károsult gazdát, 1/3-a pedig a hegybírókat s kerülőt illeti egyenlő osztalékban. 7. §. Minden hegyi elöljárói változásnál a hegység vagyona, mint: kapuk, ajtók, iratok, jegy­zőkönyvek sat. száma s mibenléte leltárszerüleg a község főbírája által három elöljáró jelenlété­ben egybeírandó, mely leltárban az átadás egy részről, az átvétel más részről, valamint az egyik, vagy másik fél részéről teendő észrevé­tel bejegyzendő. 8. A hegyelőljáró a kerülők s pásztorok közvetlen főnöke s azok ő neki engedelmeskedni kötelesek. 9. §. A kerülő és pásztor, a szolgálatbé­rének az elmúltakról követelhetése nélkül, — a hegyi elöljáró által szolgálatából elereszthető: a., ha az engedelmességet megtagadja, II. RÉSZ.

Next